Pénzt csinálni nem tudnak, játékot igen

A Nintendónak látszólag nincs vesztenivalója. A Wii U eladásai bukdácsolnak, a részvényesek elégedetlenek Ivata Szatoru vezérigazgatóval, és a cég három éve folyamatosan veszteséges, pedig ilyenre a vállalat 1889-es megalapítása óta nem volt példa. Itt csodára lenne szükség, de a Nintendo nem tud csodát tenni, csak játékokat készíteni. Muszáj nekik: a külsős fejlesztőkre nem számíthatnak, mert nekik inkább a Playstation és az Xbox az otthonos terep.

A Sony és a Microsoft konferenciáján épp ezért nagy hangsúlyt fektettek a külsős fejlesztők játékaira, a Nintendo viszont elsősorban a saját fejlesztéseit mutogatta. Akinek evidens, hogy a Nintendo konzoljait ezekért a játékokért érdemes megvenni, az a tegnap esti konferencián tényleg megkapott mindent, amit akart. A Wii U, bár üzleti szempontból sikertelen, már most több jó játékot kínál, mint a konkurensek, és több ígéretes cím került belátható közelségbe.

Szóval a Nintendo az esélytelenek nyugalmával rendezte meg a konferenciát: végigökörködték az egészet, és bemutattak egy halom remek játékot.

Játszható karakter

A befektetők és a játékosok számára egyaránt fontos tudnivaló, hogy a Nintendónál ipari mennyiségű meszkalint fogyaszthatnak munkaidőben; más magyarázat nincs arra, hogy az agybomlasztó gyurmafilmes bevezető után Reggie Fils-Aime és Ivata Szatoru személyes bunyóját nézhettük végig. Vajon van még egy cég a világon, ahol az amerikai és japán részleg vezérigazgatója fekete öltönyben verekszik az iparág legfontosabb konferenciáján? Nyilván nincs, hacsak nem verekedős játékot fejlesztenek – márpedig ez csak színjáték, a Super Smash Brothers bevezetője.

A Super Smash Brotherst sosem lehetett egy lapon említeni más verekedős játékokkal; kábé úgy viszonyul azokhoz, mint a Mario Kart a hagyományos autóversenyekhez. További hasonlóság a két játék között, hogy pozitív hatásuk van a hardvereladásokra: a Mario Kart Wii U-ra készült része 666 (!!!) százalékkal dobta meg a konzol angliai népszerűségét.

A Nintendo tehát joggal várhatja a Wii U fellendülését a Super Smash Brotherstől: csak az utolsó, Wii-re megjelent részből több mint 11 milliót adtak el. Mint kiderült, az új – egyébként 3DS kézikonzolra is megjelenő – már mindenki használhatja a saját Mii karakterét, vagyis a nintendós avatarját, amit fel is fegyverezhet; így három, különböző harcstílust is kialakíthatunk. És persze ott vannak a további játszható Nintendo karakterek, akikkel a végtelenségig gyepálhatjuk egymást.

Hogy a Nintendo nemcsak szoftverfejlesztő, hanem játékgyártó is, már a következő snittnél is megmutatkozik: bemutatják az Amiibót, az NFC kapcsolatra képes gyűjthető figurákat. Minden nintendós figurában egy csipet rejtettek el, ami a Wii U kontrolleréhez érintve adatcserére képes: fel- és letölthet új mozgásokat vagy egyedi harcstílusokat, amit így vihetünk magunkkal, bizarr formájú adattárolóként. Az első Amiibo-kompatibilis játék a Super Smash Bros. lesz, de más játékok, például a Mario Kart is támogatni fogja.

A Yoshi's Woolly World (korábbi munkacímén: Yarn Yoshi) eszméletlenül néz ki, mintha egy megelevenedett kötöttáruboltban futkározhatnánk a cuki főszereplővel; nem véletlen, hogy a demonstrációt is egy fonalboltnak látszó helyen tartják. Maga a játékmenet kétdimenziós, de a színes fonalvilág térhatású; szokatlan elegye a Nintendo 64-es Yoshi's Storynak és a Wii-re készült Kirby's Epic Yarnnak. A fejlesztők szerint a Woolly World inkább a felfedezésre épít, nem a hajszálpontos ugrásokra és a jó reflexekre, mint a Mario-játékok - tehát kisebbek is elkezdhetik, ha 2015-ben végre megjelenik.

A Captain Toad: Treasure Tracker is csak nyomokban hasonlít a Mario-játékokra. Bár a jól ismert univerzumban játszódik, a főszereplő Toadok tempója sokkal komótosabb: inkább a felfedezésre, kincskeresésre épít, mint a gyors rohangálásra. Csak egy rövid trailert láthattunk belőle, és a hírt, hogy még a karácsonyi szezonban megjelenik.

Rutinos E3-megfigyelők tudják, hogy a Zelda-játékok azok, amikből a legrövidebb jelenettel is a show leghangosabb ovációját lehet kiváltani. Mivel a konferenciát nem élőben tartották, ezúttal ez elmaradt, viszont az internetes közvélemény még úgy is elájult az új rész rövidke bemutatójától, hogy csupán fél percig mutatták mozgásban.

Az új Zelda már egy nagy, nyitott, összefüggő világban játszódik. Megtartotta a Skyward Sword és a Wind Waker meseszerűbb stílusát, de festményszerűbb, szürreálisabb azoknál. Bár a Wii U a leggyengébb az új generációs konzolok között, még így is az új Zelda volt az E3 egyik legszebb játéka. Ami meglepő, hogy elvileg már jövőre megjelenik – igaz, a Nintendót ismerve az sem lenne meglepő, ha 2016-ra csúszna. A Zelda: Hyrule Warriors viszont már idén szeptemberben kapható lesz: ezt a Tecmo Koei fejleszti, és – a Dynasty Warriorshoz hasonlóan – akciójáték lesz, nem kaland.

A Pokémon Omega Ruby és a Pokémon Alpha Sapphire 3DS-re jelennek meg; velük kapcsolatban legfeljebb annyi lehet a kérdés, hogy külön-külön, vagy egyenként adnak el belőlük három-négymilliót. Az új Kirby-játék már Wii U-ra érkezik, de csak 2015-ben; az új Yoshi-játék fonalszerű dizájnját ihlető Kirby ezúttal gyurmafilmes körítést kapott, és piszok jól áll neki.

A Bayonetta 2 szintén nem volt újdonság: régóta köztudott – és sokak számára felháborító –, hogy a legjobb hack n' slash játék Wii U exkluzív lesz. Az viszont kedves bónusz, hogy aki megveszi a játékot, a csomagban megkapja az első részt is, amit a maga műfajában a mai napig senkinek sem sikerült meghaladnia. Ugyanez igaz a Xenoblade Chronicles-re, az elmúlt konzolgeneráció legjobb szerepjátékára; most kiderült, hogy az eddig csak X néven emlegetett, nem közvetlen folytatás Xenoblade Chronicles X néven fog megjelenni. A bemutatott trailer eszméletlen, de maga a játék csak jövőre érkezik.

Mint kiderült, nem volt nagyképűség a konferencia közepére beszúrni a Zeldát, a Nintendo később is tudta emelni a téteket. A 2015-ben megjelenő Mario Maker valószínűleg nem fog bankot robbantani, de akik a GDP-t károsító időt töltöttek a Super Mario Bros.-játékokkal, most valószínűleg visítva örülnek, mert a Nintendo egy pályaszerkesztővel felturbózott platformjáték-készítőn dolgozik: ha kedvünk tartja, akár az összes kétdimenziós Super Mario-játékot újraépíthetjük vele, miközben kapcsolgathatunk a 8-bites és a modern megjelenítés között. A Mario Maker elsősorban a sorozat rajongóinak készülhetett, de mivel a játékiparban ez a legnagyobb homogén csoport, senki nem hibáztathatja a Nintendót, amiért épp az ő kedvükben akar járni.

És a végére egy meglepetés, a Splatoon. Azt tényleg nem a Nintendótól várhattuk volna, hogy ők hoznak valami újdonságot a csapatalapú akciójátékokba, pedig sikerült: a látottak alapján a Splatoon olyan, mintha keresztezték volna a Team Fortresst, az FPS játékokból ismerős Capture the Flag játékmódot és a Super Mario Sunshine festékszórózását. Ebből lett egy 4-4 fős csapatokkal játszható külsőnézetes akciójáték.

A játékos lehet humán, illetve tintahal (squid) formájú. Minden játékos festékszóróval lövöldözhet; minél nagyobb területet borítunk be a saját színű festékünkkel, annál jobban állunk. Közben gyepálhatjuk az ellenfeleket is, de a cél, hogy a pályát a saját színünkre fessük, mert az nyer, akinek az idő lejártával sikerül minél jobban összefröcskölnie a pályát a saját színű festékével.

Ebbe persze olyan finom csavarok is kerültek, mint az, hogy tintahalként villámgyorsan úszhatunk a saját festékünkben, de az ellenfélében csak tocsoghatunk; hogy a kontroller képernyőjére bökve odateleportálhatunk a csapattársainkhoz; hogy a célzást akár a kontroller giroszkópjával is végezhetjük. Mindezek olyan taktikai mélységet adnak a játéknak, ami már ebben a kezdetleges stádiumban is tényleg izgalmassá teszi – bár tény, a művészeti rendezésen még lehetne egy hangyányit finomítani.

Mindenből a legjobbat

Volt olyan játék, amire azt lehetne mondani, hogy Ez Lesz A Nintendo Megmentője? Nem, nem volt. Viszont a Nintendo látszólag azt szeretné, hogy mindenből az övék legyen a legjobb. Hogy az övék legyen az epikus japán szerepjáték, a legjobb darabolós hack n' slash, a legjobb platformjáték, a legjobb bunyós- és versenyjáték, illetve a legjobb csapatalapú akciójáték. A konkurencia mennyiségi dömpingjével szemben idővel ez kevés lesz, de majd szólunk, ha nem a Wii U lesz a legjobb ár-érték arányú asztali konzol a piacon. Mert most az.

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!