![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
![Párizs minket is várt: az Index helyszíni stábja is rácsatlakozott az olimpiára](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/5747/57478/574785/57478563_4251271_8faf1cbc1b9d98fe8cf5c41d22bcb69e_wm.jpg)
Folyékony merevlemez elvi alapjait kísérletezte ki egy csapat amerikai kutató. Olyan molekulákat építettek, aminek a részecskéi hő hatására megváltoztatják a belső elrendezésüket. A különböző elrendezések pedig kódolhatnák az 1-eket és 0-kat, amiket a mostani merevlemezeken tárolnak.
A dolog azért érdekes, mert elvben nagyon sűrűn lehetne tárolni az adatokat: egy evőkanálnyi folyadékban elférne egy terabájtnyi adat, írja az Extreme Tech.
Persze van még egy csomó nyitott kérdés: valahogy meg kell oldani, hogy a molekulák úgy maradjanak, ahogy beállították őket, és ki kell találni azt is, hogy gyorsan ki lehessen olvasni, hogy melyik molekula áll 1-es és melyik 0-ás állásban. Ezt a kutatóknak most még csak elektronmikroszkóppal sikerült megoldani, ami egyrészt drága, másrészt lassú. Azt is meg kell oldani, hogy a molekulák valamilyen rendezett sorban maradjanak, hogy lehessen tudni, hogy melyik 1-es és 0-ás mire vonatkozik, vagyis hogy ne keveredjenek össze az adatok.