További Tech cikkek
-
Olyat hibát produkál a Windows, hogy garantáltan mindenki kiugrik a székéből - Könnyen megeshet, hogy a Google kénytelen lesz eladni a Chrome-ot
- A Huawei hivatalosan is bejelentette, előrendelhető a Mate 70
- Lesöpörheti Elon Musk X-ét a Bluesky, már a Google is relevánsabbnak találja
- Ezek a leggyakrabban használt jelszavak – érdemes változtatni, ha ön is használja valamelyiket
A történelemkönyvek egyelőre még nem foglalkoznak a dologgal, de érdemes megjegyezni, hogy múlt hét kedd, vagyis 2014. szeptember 16. volt a nap, amikor Vlagyimir Putyin hivatalosan is átvette a hatalmat az orosz közösségi média, vagyis a Vkontakte fölött.
A Vkontakte alapítója, Pavel Durov még áprilisban lépett ki, már akkor is arra hivatkozott, hogy nem akar Putyinnal együttműködve dolgozni. Hivatalosan persze ilyesmiről nincs szó, a közösségi oldalt a Mail.ru nevű emailszolgáltató tulajdonosa vette meg. Egész pontosan azért a maradék 48 százaléknyi tulajdonrészért adott 1,47 milliárd dollárt, ami még nem hozzá tartozott. Aliser Uszmanov amúgy Oroszország leggazdagabb embere. Eredetileg fémipari mogul volt, az IT területére a Mail.ru-val lépett be, aztán volt még egy-két jól elsült biznisze.
Ezen keresztül folyamatosan növelte részesedését a Vkontaktéban. Az oldalt alapító Durov áprilisban a profilján adott hírt arról, hogy az oldal „teljesen Igor Szecsin és Aliser Uszmanov irányítása alatt áll”. Szecsin a Putyin mögött álló erős emberek, a szilovikok vezető személyisége, a Rosznyeft nevű állami vállalat vezérigazgatója, sokak szerint az orosz elnök legközelebbi tanácsadóinak egyike.
A Vkontakténél történtek mutathatják, hogy a televíziót és a nyomtatott sajtó egy részét erős kézzel irányító Kreml mostantól az eddig jobbára békén hagyott internetes felületekre is jobban oda akar figyelni. Elemzők szerint ennek egyik fő oka lehet, hogy a 2011–12-ben lezajlott Putyin-ellenes tüntetéseket a főleg az interneten aktív ellenzék szervezte. A mostani akvizíció külföldi elemzők szerint is egyértelmű bizonyítéka annak, hogy Putyin még véletlenül sem szeretne felületet hagyni politikai ellenfeleinek. Ráadásul épp néhány napja jött hír arról, hogy az orosz elnök kérésére orosz szakértők egyfajta internet-vészféken is dolgoznak, amit veszélyes belpolitikai események idején lehetne használni.
Azt, hogy a Twitterhez és a Facebookhoz hasonló oldalak mekkora közösségszervező és -irányító szereppel bírnak, kiválóan kiderült az arab tavasz idején, amikor az arab világon végigsöprő felkeléshullámot tulajdonképpen néhány twitteres fiókkal tartották kordában a lázadás eseményeit irányító ellenzéki vezetők. Oroszország azon kevés országok egyike, ahol a Facebook nem tudta lenyomni a helyi közösségi oldalakat, a Vkontakte a mai napig sokkal népszerűbb maradt nála.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
