Gyárfás
16 °C
29 °C

Na, ezért nem volt jó ötlet az internetadó

2014.12.16. 17:17
Internetre költözik a magyar – ez volt a fő tanulsága a bő másfél évvel ezelőtti internethasználati felmérésünknek. A most megismételt teszt megerősíti ezt, sőt, úgy néz ki, a költözés lassan befejeződött, az új életteret belaktuk, kényelmesen érezzük magunkat benne. Tudta, hogy pont annyian posztolnak cuki állatos képeket a Facebookra, mint ahányan sosem néznek online pornót? Nem? Na, most majd megtudja!

Kérdőívünket több mint 19 ezren töltötték ki, ami jóval több, mint amekkora mintával a hivatásos közvélemény-kutatók szoktak dolgozni, cserébe viszont egyáltalán nem reprezentatív: nem azt mutatja meg, hogy az átlagmagyar hogyan netezik, hanem azt, hogy az átlag Index-olvasó. Hogy miért érdekesek mégis az eredmények? Azért, mert az eddigi felméréseinkből erősen úgy tűnik, hogy önök itthon az úttörők: az Index-olvasók netezési szokásait követi némi lemaradással a nagy magyar átlag. És hogy úgy egyébként milyen a legátlagosabb Index-olvasó?

  • Férfi,
  • Budapesten vagy vidéki városban lakik,
  • 25-35 év közötti,
  • diplomás (vagy éppen a diplomája megszerzésén fáradozik)
  • és több mint 10 éve internetezik.

Egy gép már nem elég, de kettő sem

A tavalyi felmérésünk egyik nagy mérföldköve az volt, hogy már többen neteznek notebookról, mint asztali gépről. A mobilitás azóta újra szintet lépett: 2014 végén az első számú internetezőgép már az okostelefon, olvasóink 86 százaléka használja. A notebook (76 %) és az asztali számítógép (68 %) csak utána jön, és mindkét kategória veszített pár százalékot a tavalyi eredményéből. Ez persze nem azt jelenti, hogy az emberek elkezdték kihajítani a számítógépeiket, hanem megjelent egy réteg (tipikusan a 25 év alattiak), akiknél már az okostelefon az első számú kapcsolódási pont a netre.

Óriásit nőtt a tabletesek száma, a tavalyi 21-ről 37 százalékra, nem véletlen, hogy az idei karácsony slágerajándéka is az olcsó, nem túl márkás androidos táblagép – ami a gyenge hardver miatt a netezésen felül persze nem is nagyon jó semmi másra. Idén rákérdeztünk a munkahelyi/iskolai számítógépre is, olvasóink bő kétharmada azt is használja internetezésre. Mindent egybevetve

az átlag Index-olvasó 3,1 gépről éri el a netet.

Szabad a pálya a munkahelyen

A munkahelyi internetezés korlátozása, annak lehetőségei, meg úgy általában az értelme éles viták középpontjában van egy ideje. Munkapszichológusok szerint, ha sikerül értelmes keretek közé szorítani, a munkahelyi netezés (ami alatt most persze magánjellegű, kikapcsolódási célú netezést értünk, nem online munkát) jobban növeli a dolgozók morálját, és azzal a produktivitását is, mint az ezzel elvesztegetett idő. Az persze jó kérdés, hogy hol vannak ezek az értelmes keretek. Úgy tűnik, Magyarországon erre már rájöttek - vagy még el sem kezdtek foglalkozni a témával. A munkahelyi interneteléréssel rendelkező olvasóink (ez bő 80 % volt az összes kitöltő között) több mint a fele mondta, hogy egyáltalán nem korlátozzák, azt csinál a céges gépen, amit csak akar. A többieknél viszont:

  • 31 %-nál technikailag tesznek elérhetetlenné bizonyos oldalakat vagy szolgáltatásokat
  • 10 %-nál a munkahely tilt bizonyos dolgokat (pl. politikai vélemény hangoztatása)
  • 15 % öncenzúrával él, nincsenek kimondva a tiltások, de inkább nem netezik a a céges gépen

És hogy mennyire értelmetlen a tiltás és korlátozás, azt mi sem mutatja jobban, mint az a 18%-nyi olvasónk, aki a tiltásokat okostelefonnal kerüli ki.

Kevésbé látványos a fejlődés az idegen nyelvű oldalak látogatásában, amit indirekt módon a nyelvtudás felmérésének is tekinthetünk. Pár éve Hoffmann Rózsáék nagyjából arra építve akarták átalakítani a nyelvoktatást, hogy angolul úgyis mindenki tud – hát az Index-olvasók önbevallása alapján ez nagyjából stimmel is, angol nyelvű oldalakat 88 százalékuk látogat (a tavalyi adat 86 % volt). Persze kérdés, hogy ha valaki rendszeresen nézi mondjuk a 9gaget, mint angol nyelvű oldal, az mennyire tekinthető automatikusan angol nyelvtudásnak is. A többi nyelvnél már nem ilyen rózsás a helyzet, nagyjából a 2013-as adatok ismétlődtek meg, a németet 19 % érti meg, a többi nyelv a 2-3 százalékos sávban mozog.

Azoknak az aránya, akik csak magyar nyelvű oldalakat olvasnak, csak 10 %; az átlag Index-olvasó a magyarral együtt 2,27 nyelvet ért meg.

Na és mit csinálunk a neten?

Hát, gyakorlatilag mindent. 90 százalék felett említették önök a szórakozást, a kommunikációt, a tájékozódást, információszerzést, 80 százalék felett a munkát úgy munkahelyről, mint otthon, saját gépről. A tanulás már alacsonyabb számokat mutatott, de ha a 25 év alatti korosztályra szűkítettünk, 95% fölé ugrott a mutató. Egy újabb tanulság, elsősorban kisgyerekes szülőknek:

Barátkozzanak meg a gondolattal, hogy az iskolát (főleg a gimnáziumot, egyetemet) ma már nem lehet megúszni internet nélkül.

Meghökkentően magas volt azoknak az aránya, akik a netet nem kötelező és hivatalos jelleggel használják tanulásra. Önképzés, online tanfolyamok, kurzusok – olvasóink 27 százaléka vallotta, hogy rendszeresen, további 40%, hogy ritkán, de szokott ilyesmikkel foglalkozni. Úgy tűnik, a MOOC-jelenségre bőven van igény itthon is, kár hogy az oktatás már minisztériumi szinten csípőből elutasítja az egészet.

A blogolás viszont kiment a divatból, mindössze 7 százalék azoknak az aránya, akik rendszeresen frissítik a blogjukat (sőt, idevettük az önkifejezés más formáit is, például a deviantartos rajzolgatást, podcastolást, streamelést, videoblogolást). 7-8 éve, a blogforradalom csúcsán az arány még ennek a háromszorosa volt - nem nehéz kitalálni, hogy a különbséget a Facebook szívta fel, ahol kényelmesebben és célzottabban tudjuk a véleményünket megosztani másokkal, még ha korlátozottabban is, mint egy rendes blogon.

 

Teljesen hétköznapi dologgá vált az online vásárlás (96%), és jó úton halad efelé az online ügyintézés is. Ha csak teheti, a neten intézi az adóbevallást, a számlák befizetését és hasonlónak 81 %, ami egészen meglepően magas szám, ennél csak az csodálatosabb, hogy a hogy a maradékból csak 13 % mondta azt, hogy nem bízik ebben az egészben (az online vásárlás példája azt mutatja, hogy a bizalom úgyis felépül előbb-utóbb), és csupán 6 % azt, hogy negatív tapasztalata volt az online ügyintézéssel.

Hát mutasson nekem valaki ebben az országban BÁRMIT, amit csak az emberek 6 százaléka hagyott ott azért, mert negatív tapasztalata volt vele.

Szinte mindenki (90 %) használ rendszeresen videómegosztót (vagyis néz YouTube-videókat), bezzeg élő videostreameket alig 16 %. Szintén nagyon népszerűek az online térképek és navigáció (81 %), az online bankolás (72 %). Ha lassan is, de csökken a fájlcsere elterjedtsége, az idén tavaszi torrentes kérdőívünkben még 66 % töltögetett le rendszeresen, és további 20 ritkán, most 62, illetve 19 % ezeknek az aránya. Ha már az egész internetadó ötlete abból indult ki, hogy egyesek nem átallanak folyton a neten telefonálni, érdemes megjegyezni, hogy ez az egyesek az Index olvasói között 54 %, és igazán nem akarunk ötleteket adni, de csak ebben a felmérésben is tucatnyi tétel szerepel, ami ennél elterjedtebb dolog a neten. Például - igaz, csak pár százalékkal - a viccoldalak látogatása, és már előre üdvözöljük azt a döntéshozót, akinek a fejében éppen most fogalmazódik meg a 9gag-különadó törvényjavaslata.

Zaklatás

Olvasóinknak közel a fele mondta azt, hogy az online kommunikációval kapcsolatban csak pozitív tapasztalatai vannak, ami meglepően magas arány például annak tükrében, amilyen hangnemben szoktak menni a viták úgy általában az interneten. Hat százalék vallotta, hogy volt már áldozata online zaklatásnak, és további 19 %, hogy volt tanúja ilyesminek, illetve ismer olyat, akit zaklattak a neten. Ezek ijesztően nagy számok: olvasóink negyede került már testközelbe a netes zaklatás jelenségével. Hat százaléknak törték már fel az emailfiókját vagy Facebookját, és kétszer ennyi kapott már olyan vírust, ami a nevében írt dolgokat a Facebook-falára.

Érdekes hogy az a két terület, amit az internetes biznisszel kapcsolatban mostanában nagyon erősen hirdetnek – az apróhirdetési oldalak és a zenestreamelés – egyaránt 37%-ot ért el az Index olvasói között.

Mindezek tükrében nem meglepő, hogy az átlag Index-olvasó nagyon sok időt tölt a neten. A napi 1 óra alatt opciót alig választották (4 %), a legtöbben 1-3 órát neteznek (38 %), de sokan vannak a 3-5 órát a neten töltők (31 %), és az 5 óra felettiek (27 %) is. Hihetetlen, milyen gyorsan lett az internet a második otthonunk és a második életünk.

Nincs mit csodálkozni azon, hogy ha erre akar valaki ráengedni teljesen fogalmatlan módon egy brutális különadót, az tüntető tömegeket visz az utcára.

Csak a Facebook van

Bár az Index-olvasók sokat neteznek, és láthatóan sokféle céllal, azt azért nem lehet rájuk fogni, hogy iszonyúan trendérzékenyek lennének. Amikor konkrét szolgáltatásokra kérdeztünk rá, egyedül a Facebook mutatta azt, hogy valóban sokan használják. Pontosabban azt, hogy sokan, lehet úgy is értelmezni, hogy szinte mindenki: 85 százalék, ezen belül 65 % napi rendszerességgel. Az összes többi között a Google+ ért még el 20 % feletti eredményt a rendszeresen (legalább hetente) használók között, a LinkedIn és az Instagram még 10 % felett volt, mindenki más alatta, a világban egyébként nagyon trendinek számító Twittertől a Tumblren át a Redditig. A két legújabb trend, amire rákérdeztünk, a közösségi finanszírozás (Kickstarter és társai, mondjuk annyira nem új ez sem, 2012-ben robbant be) és a megosztásra építő szolgáltatások (Uber, Airbnb és a többiek) voltak: 84, illetve 83 százalék mondta, hogy próbált még ilyesmit.

 

Na és mit csinálunk a Facebookon? Úgy tűnik, elsősorban a munkánkkal és a hobbinkkal kapcsolatos dolgokkal untatjuk az ismerőseinket (40 %), aztán a magánélet és család jön, mint téma (34 %), aztán a vicces és cuki képek posztolgatása következik (29 %).

A magyar átlagfacebookozót tehát úgy tudja a legjobban emulálni, ha kiírja, hogy hülye a főnöke, és mellé odatesz egy sztorit a gyerekéről, meg egy fotót a macskáról.

A kevésbé futó témák a Facebook-falakon a politika és közélet (25 %), a bulvár (19 %), és megdöbbentő módon csak 7 százalékot kapott az életbölcsességek és idézetek kategória, vagyis úgy tűnik, hogy Magyarország elkezdett kigyógyulni abból az évek óta tartó, nagyon súlyos kórból, amit az orvosi szleng csak akut, perforált Coelhoitisnek nevez.

A Facebook az elsődleges terepe a komentelésnek is. Olvasóink 45 százaléka szokott kommentelni, de ennek csak negyede tekinthető igazi, vérbeli kommentelőnek, aki blogokon, fórumokon, híroldalakon osztja az észt hozzászólásokban. A többség csak a Facebookon kommentel, és a többségen belül a többség (30 %) kizárólag az ismerősök posztjai alatt - vagyis nemigen beszélget ismeretlenekkel a neten. A nemkommentelők nagyobb része (szintén 45%) is szokta olvasni a hozzászólásokat, csak nem folyik bele; és 10 százalékos az a réteg, ami inkább nem is olvas kommenteket, mert csak felidegesíti magát rajtuk.

Jó, jó, de mire is jó ez az egész?

Idén először nem csak azt kérdeztük meg önöktől, hogy mire és hogyan használják az internetet, hanem azt is, hogy úgy általában mit gondolnak róla. Nos, önök több-kevesebb többséggel, de egyetértenek azzal, hogy:

  • Az internetnek alanyi jogon mindenkinek járnia kellene.
  • Az internetnek teljesen szabadnak kell lennie, olyan hálózatnak, amire bárki, bármit feltehet korlátozás nélkül.
  • Az internet demokratikusabb világhoz vezet.
  • Az internet révén sokkal könnyebb megfigyelni bárkit.

De azzal nem, hogy:

  • A tudás helye ma már nem az iskola, hanem az internet.
  • Az internetes kapcsolatok lehetnek olyan erősek, mint az offline barátságok.
  • A társadalom toleránsabb lett, amióta az internet elterjedt.
 

A tavalyi kérdőív kiértékelését azzal zártuk, hogy “Az online pornóra nem kérdeztünk rá, talán majd legközelebb.” Hát, a legközelebb eljött, most megtudjuk, mennyire igaz a régi klasszikus, miszerint The internet is for porn. A számokat itt annak tükrében érdemes nézni, hogy az ilyesmit még névtelenül sem szívesen vallja be az ember. Nos, önök közül:

  • 13 % naponta látogat felnőtt oldalakat (ez annyi, ahányan napi rendszerességgel használják a Twittert, a Tumblrt, az Instagramot és a Pinterestet ÖSSZESEN).
  • 25 % heti rendszerességgel fogyaszt online pornót (ez annyi, ahányan a Facebookon politikai-közéleti témákban posztolnak vagy kommentelnek).
  • 33 % ennél ritkábban keveredik felnőtt oldalra, de azért megesik vele (ez annyi, ahányan valaha kipróbálták a LinkedInt).
  • 29 % azt állítja, sosem néz online pornót (ez annyi, ahányan a Facebookon jellemzően cuki és vicces képeket posztolnak).