Biszbaszokkal kell a csúcsra törni

Egyetlen infokommunikációs dolgozó átlagosan 12 millió forintnyi GDP-t termel, és az iparágban a legszerényebb becslések szerint is 10 ezer szabad munkahely van, ami jó esetben akár 20-25 ezerre is feltornászható. Ebből egy gyors fejszámolással kijön, hogy a költségvetési bevételeket több százmilliárd forinttal növelheti meg az infokommunikációs (IKT) ágazat.

A magyar szoftverexport már most is száguldozik, 300 milliárd forintra nőtt a három évvel ezelőtti 200 milliárdról. Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) korábban azt jósolta, hogy 2017-re elérjük a 400 milliárdot. A magyar technológiai vállalatokat tömörítő szervezet szerint azonban ehhez több dolognak meg kell valósulnia.

Ásványi nyersanyagaink nincsenek, ezért saját magunkat, az agyunkat kell nyersanyagként használni

– mondta Laufer Tamás IVSZ-elnök, utalva arra, hogy az oktatásnak jobban kéne igazodnia a magyar GDP 10-12 százalékát adó IKT-ipar elvárásaihoz. A következő feltétel az, hogy a kis- és középvállalatokat megfelelő forrásokhoz jussanak.

Több száz cég innovációs szempontból alvó módba kapcsolt, de ezek Laufer szerint külső forrásokkal aktiválhatók, és így el tudnak kezdeni exportálni. Az IVSZ két és fél éven át dolgozott egy ösztönző rendszeren, amely márciusban el is indult.

Az sem mindegy ám, hogy mivel foglalkoznak a magyar informatikai cégek. Tizenkét olyan irány van, amit a McKinsey elemzőcég szerint most érdemes célba venni:

1. mobilinternet,
2. tudás alapú munka automatizálása,
3. dolgok internete (Internet of Things, IoT),
4. felhőtechnológia,
5. fejlett robotika,
6. autonóm járművek,
7. újgenerációs genomika,
8. energiatárolás,
9. 3D nyomtatás,
10.    fejlett anyagok,
11.   fejlett olaj- és gázkitermelés,
12.   megújuló energia.

Sokat lehetne vitatkozni azon, hogy mire érdemes fókuszálni, de vannak egyértelműen kerülendő témák. Ki a fene fog itt megújuló energiába pénzt fektetni, amikor a kormány orosz az uránrudakban és a földgázban látja a jövőt? Próbáljuk meg lenyomni a Google-t és a Mercedest egy magyar okosautóval?  

Vityi Péter IVSZ-alelnök szerint a dolgok internete, az IoT passzol hozzánk, és ma is sok magyar vállalat foglalkozik ilyesmivel.

• Az Evopro vasúti pályaterhelést mérő eszközével (pdf) a vasúttársaságok egyszerűen ki tudják szűrni a túlpakolt vagonokat, melyek milliárdos bevételkiesést jelentenek.
• A Smart Vineyard szőlőőr rendszer abban segít, hogy a gazdák hamarabb észrevegyék a szőlőben terjedő betegségeket, és meg tudják menteni a termést.
• A SmartDrive az autókat okosítaná, segítve a biztosító társaságok munkáját.

Ezeknek az internetre kötött biszbaszoknak a gyártásán nincs nagy haszon, és Kína több milliós olcsó munkásaival úgysem tudunk versenyezni. A szenzorok által begyűjtött adatok elemzése, a komplett rendszerek összeállítása azonban elég jó feladat.

Az MVM Net is itt bizniszelne  

A Magyar Villamos Művek leányvállalata, az MVM Net építi ki az ország következő mobilhálózatát a 450 MHz-es frekvenciatartományban. A Népszabadság úgy tudja, hogy az országos lefedettséget 13 milliárd forintból építik ki, és a lap szerint problémás lehet, hogy állami pénzből torzulnak az erőviszonyok a távközlési piacon.

Ezen a mobilhálózaton nem emberek fognak mobilnetezni, hanem inkább gépek kommunikálnak egymással. A lakossági mobilinternet piaca nagyjából telített, és azt jól lefedik az egymással versengő mobilcégek,

Egyelőre kérdéses, hogy az MVM Net miként tudja majd a hálózatára csábítani a IoT-eszközök gyártóit. Most ugyanis sokkal nagyobb számban készülnek olyan eszközök, amelyek az emberek által is használt magasabb frekvenciatartományon (800-2100 MHz) csatlakoznak a mobilnetre.

Mivel évente több mint egymilliárd okostelefont adnak el, ez gazdaságossá teszi a lakossági frekvenciákon működő internetes modulok gyártását is. Ugyanez ma még nem mondható el a 450 MHz-en működő eszközökről. A jövőben ez akkor változhat meg, ha világszerte vonzónak találják a 450 MHz ilyen célú használatát. Ebben a frekvenciatartományban a rádiójel jól terjed, nagy területet tudnak lefedni, ami a közművek mérőóráinak távoli leolvasásához, illetve a jövőbeli okosautók eléréséhez kifejezetten előnyös lehet.

Mögé kell állni

Hogy több ilyen új termék jöjjön létre, ahhoz az oktatásnak is fel kell zárkóznia. Most ugyanis olyan mérnökök kerülnek ki az egyetemekről, akiknek a többséget az első évben nem tud produktívan dolgozni: a cégeknek kell felkészíteni, továbbképezni őket – mondta Horváth Ádám, az IVSZ oktatási szakértője. 

A kialakult helyzetben az informatikai cégek is ludasak: ha nem alkalmaznak olcsó munkaerőnek számító egyetemistákat, akkor többen jutnak el a diplomamunkáig, és nem választják a munkát a tanulás helyett.

Valószínűleg sokat javítana a helyzeten, ha az ECDL vizsgamoduljai is gyorsabban követnék a vállalati igényeket. Ez a bizonyítvány elvileg támpontot ad a HR-eseknek, és megkönnyíti az alkalmazottak kiválasztását, mert minőségbiztosított és egységes. Az EU-szerte elismert ECDL mindenhol ugyanazt árulja el az emberről: tud dokumentumot, táblázatot szerkeszteni, projektet menedzselni (ez nem biztos, hogy igaz mindenkire, aki tele tud írni egy üres fájlt JavaScript-kóddal).

Főleg a projektmunkák terén vannak tudásbéli hiányosságok, a dokumentummegosztás, a közös munka és annak nyomon követése terén, és e témákból még nincsenek meg a magyar nyelvű vizsgamodulok. Néhány cég nem is tudná elkerülni, hogy maga képezze ki a dolgozóit, mert egyedi szoftvereket használ.   

Text only

Az általános és középiskolák sincsenek a helyzet magaslatán,  

néhány éven belül megszűnik az informatika a közoktatásban

– mondta Horváth Ádám. Nem az óraszám fog változni, hanem az iskolákban használt gépállomány válik használhatatlanná. Van olyan budai elitgimnázium, amelynek a gépein már a Youtube sem fut, csak szöveges tartalmakat tudnak megjeleníteni.

Az emúlt hét évben több mint 160 milliárd forintot költött az állam a közoktatás informatikai eszközökkel való felszerelésére, de az állomány értéke leamortizálódott 67 milliárd forintra. Eközben a magyar diákok összesen 40 milliárd forintnyi eszközzel (okostelefonok, tabletek, laptopok) sétálnak be reggel az iskolába, és a tanárok első dolga az, hogy ezeket a privát eszközöket elzáratják, megtiltják a használatukat.

A tanulság az, foglalta össze Laufer Tamás, hogy Magyarországnak több pénzt kell áldoznia az egyetlen kiaknázható nyersanyagforrására: az emberi agyakra.