A Gripen katapultülése is hibás lehetett

Lehet, hogy a nem rendeltetésszerűen működő katapultülés miatt sérült meg Kádár Sándor őrnagy, annak a Gripennek a pilótája, aki kedden hatalmas kockázatot vállalva úgy tette hasra a meghibásodott futóművű gépet, hogy az valószínűleg még javítható maradt.

A Honvédelmi Minisztérium által tegnap kiadott videón jól látszik, ahogy Kádár hasra teszi a gépet, majd a már a földön csúszó gépből katapultál. Saját elmondása szerint erre azért volt szükség, mert úgy látta és érezte, hogy a gép balra kitör, vagyis komoly esély volt arra, hogy a tökéletesen irányíthatatlanul csúszó gép felborul.

Azonban a videón az is látszik, hogy a katapultálás után a pilóta nagyon keményen landol a kifutópálya melletti füves területen. Ha jobban megnézzük a felvételt, feltűnik, hogy ez nem csak azért van, mert a katapultülés csak néhány tucat méterre dobja ki ilyenkor a pilótát, így az ernyőnek nincs ideje arra, hogy a lehető legjobban lefékezze a pilóta zuhanását. A felvételről kiderül, hogy a Martin-Baker Mk10L típusú ülés 

Meg nem erősített információink szerint a katapultülésnek a pilóta végtagjait a megfelelő helyzetbe állító alkatrésze működött a tervezettől eltérően, amiatt volt, hogy az ülés nem vált le. Ez két ok miatt is rossz: egyrészt az extra súly miatt pilóta valószínűleg jóval gyorsabban érte el a földet, mint kellett volna (nagyjából dupla terhelésre kell gondolni, mintha egy ember helyett kettő lógott volna az ernyőn), másrészt az ülés amúgy is irányítatlan földet érésnél komoly ütést mérhetett a pilóta testére.

A Martin-Baker ülései alkalmasak a zéró-zéró katapultálásra, vagyis olyan helyzetben is biztonságosan működnek, mikor a pilóta nagyon alacsonyan és nagyon lassan, vagyis akár a földön állva húzza meg a kart. A katapultálás folyamatát az ülés a kar meghúzása után automatikusan vezényli. Az első lépések során a pilóta testét rendezi a katapultáláshoz leginkább megfelelő helyzetbe: hátát kiegyenesíti, lábait és kezeit pedig elhúzza a pedálokról és a műszerfal közeléből, hogy ne sérüljenek, mikor a szék kilő.

A végtagokat a pilótaruha karjain és lábain lévő fém gyűrűknél fogva rántja össze szék, tehát eleinte nagyon fontos, hogy a pilóta a székben maradjon. Azonban kis magasságú katapultálásnál a szék szinte a gép elhagyása után azonnal leválik, pont azért, mert csak nehezíti az amúgy sem egyszerű helyzetet. A két helyzet közti különbséget kiválóan érzékelteti ez a tesztekről készült videó:

Kerestük a szék gyártóját, a brit Martin-Bakert, illetve a Honvédelmi Minisztériumot is, amint bárhonnan kapunk választ, azonnal frissítjük a cikket.

A Martin-Baker ülések amúgy megbízható, jó konstrukciónak számítanak, a cég saját statisztikája szerint Kádár lehet a 7478. pilóta, akit a cég ülése húzott ki a bajból. Ettől függetlenül nem ez lenne az első eset, hogy valami nem az elméletlek megfelelően működik. Az egyik legkínosabb esetben egy brit katonai műrepülő pilóta halálát okozhatta az, hogy a gyártó csak a külföldi partnereinek szólt egy hibáról (egy csavart nem szabadott túlhúzni, mert akkor katapultálásnál nem nyílt ki az ernyő), a briteknek nem.

A katapultülések helyes működéséhez sok tényezőnek kell működnie, hazánkban is volt olyan eset még évtizedekkel ezelőtt, hogy egy MiG–21-es gép pilótája azért halt meg, mert a felszállás előtt a mentőernyő zsinórját nem rögzítették az üléshez, így a katapultrendszer nem működött. Olyan is volt már a Magyar Légierő történelmében, hogy a sikeres katapultálás után az ülés egy alkatrésze miatt, a földet éréskor sérült meg a pilóta: a túlélőkészlet szorult a teste alá, emiatt a lábát törte a Szu–22 vezetője.