A hírközlési szakértők nem tépik a hajukat

A Telekom és a Telenor nyári áremelésének ügyébe az NMHH is belekeveredett. A két cég egy régi jogi rést használt ki, amit éppen ősszel befoltoznak. Hogyhogy csak most találtak rá erre a hibára?

Annyiban pontosítok, hogy az NMHH belekeveredés helyett szándékosan kezdeményezte a vélhetően jogsértő helyzet előzetes kivizsgálását. A jogszabályok azonban természetszerűleg mindig egy kicsit az aktuális események után mennek. A most szeptember 1-jével, illetve december 1-jével alkalmazandó egységes szabályozással az NMHH ezeket a réseket a fogyasztók érdekében befoltozza, és sokkal átláthatóbb rendszert teremt. Az előfizetői szerződésekről szóló új NMHH-rendelet szerint például az internetszolgáltatók versenyhelyzete egyértelműbb lesz, mert ezentúl kötelesek minden, a szolgáltatással kapcsolatos paraméterüket egy táblázatban közzétenni, hogy a szerződéskötés előtt dönteni tudjon a fogyasztó. Mindenkinek jobb, hogy nem lehet többféleképpen értelmezni egy jogszabályt, a szolgáltatóknak is sok energia elvesztegetését spóroljuk meg.

Az emberben óhatatlanul kialakult egy olyan érzés, hogy ezek a váratlan áremelések válaszreakciók a korábban kivetett távközlési adókra. Mintha a szolgáltatók úgy gondolkodnának: minket szorongat az állam, mi ezt tovább hárítjuk a fogyasztókra. Érezhető volt ilyesmi a szolgáltatókkal való találkozókon?

Az adó pénzügyi kérdés, és ezzel nem hozható összefüggésbe a szolgáltatók fogyasztókkal szembeni magatartása. Mindegyik vállalkozó próbál jobb bevételt elérni, és ha ez áremeléssel jár, akkor azzal. Ezt mind a két cég megpróbálta, ebbe nem is szólhatunk bele, csupán azt vizsgáltuk, hogy a módosítási szándékot hogyan közölték a fogyasztókkal, ez megfelel-e a hatályos jogszabályoknak és a saját általános szerződési feltételeiknek.

Az árképzést a hatósági díjak is befolyásolják, és a szolgáltatók gyakran panaszkodnak, hogy sokba kerül a frekvencia használata. A magyar díjak nemzetközi viszonylatban hová sorolhatók be, magasak vagy alacsonyak?

Nincs az a vállalkozó, akinek a fizetendő díj ne lenne túl sok. Ezt a mantrát halljuk, hogy nemzetközi összehasonlításban milyen magasak ezek a díjak, de én még nem láttam egységes táblázatot, mértékadó nemzetközi összehasonlítást a szolgáltatók összes költségéről. Nem egységesek a tarifák, és van olyan ország, ahol nem frekvanciadíj van, hanem adónak, máshol hálózatkiépítési hozzájárulásnak hívják. De például a szolgáltatók egymás közti elszámolásaiban is elég nagy szerepet játszó hívásvégződtetési díjból nemzetközi összehasonlításban is alaposan lefaragtunk idén tavasszal, és akkor ezek díjak a második legalacsonyabbak voltak az EU-ban.

Az Európai Unió igyekszik egységesíteni a piacot, hogy egyszerűbb legyen mobilozni, amikor országhatárokat lépünk át. A hatósági díjak terén nem érvényesül ez az egységesítési törekvés?

Ez leginkább a roamingdíj kapcsán kerül elő, és a nemzetközi találkozókon nagyon nagy vitákat tapasztaltam. A Magyarország mellett helyet foglaló görög képviselő mondta múltkor az egyik BEREC ülésen: Ha nem kerül ugyanannyiba egy tojás minden államban, miért pont a roamingnak lenne egységes ára? A roamingdíjak egységesítése inkább politikai törekvés, mintsem gazdaságossági.

Fogyasztóként viszont azt tudom mondani, hogy ez talán az egyik legjobb dolog, amit az EU elintézett.

Igen, de ha hatalmi szóval egységesítünk, akkor fennáll a veszélye annak, hogy a szolgáltatók, akik bizonyosan veszíteni fognak ezen, a belföldi fogyasztókkal fizettetik meg azoknak a hívásait, akik utazgatnak. Ez mennyire elfogadható? Az összes fogyasztó érdekét érdemes szem előtt tartani.

A szolgáltatók kiadásait növelte a tavaly év végi frekvenciapályázaton kifizetett 130 milliárd forintos összeg is. Ezeket a frekvenciákat főleg a mobilinternet fejlesztéséhez licencelik, az NMHH azonban régóta nem ad ki mobilinternetes gyorsjelentést, ezért nem lehet tudni, hol állunk most. Látható bármilyen fejlődés?

Tekintettel arra, hogy a frekvenciaértékesítés tavaly ősszel zárult le, még igen rövid idő telt el azóta ahhoz, hogy vizsgálni tudjuk, milyen ütemben tesznek eleget a hálózatépítési kötelezettségüknek. Három éves időtartamra vállalták a közel 98 százalékos lefedettséget. A mi ismereteink szerint épül a 4G hálózat, a fejlesztés folyamatban van, és még nem telt le az első év sem.

Az, hogy nem lát mobilinternetes gyorsjelentéseket, annak nagyon egyszerű az oka. Eddig is önkéntes alapon közölték az adatokat, 2014-ben azonban olyan mértékben csökkent a nagy szolgáltatók egymás közötti bizalma, hogy beszüntették az adatok szolgáltatását. A gyorsjelentésnek pedig csak akkor van értelme, ha mindenki egyformán szolgáltat adatot. A hatóság időről időre bekér információkat, de azokat szolgáltatóra lebontva nem tehetjük közzé, mert üzleti titkokat tartalmaznak. Azt el tudom mondani, hogy a mobilinternet folyamatosan bővült.

A szolgáltatók is mindig ezt mondják, de ki tudja, hogy igazat mondanak-e?

A számadatok alapján dinamikus a növekedés: az NMHH-CoCom adatokból látszik, hogy a mobilinternet-előfizetések száma 2013 végén 4 millió 164 ezer, 2014 első félévében 4 millió 515 ezer, 2014 év végén pedig 5 millió 386 ezer volt.

Tervezik azt, hogy törvénnyel kikényszerítsék a részletesebb adatszolgáltatást? Az osztrák hatósági gyorsjelentésben például minden benne van, amit tudni érdemes a távközlési piacukról.

Most még nincs jogi eszközünk arra, hogy adatszolgáltatásra kötelezzük őket, de ha a hírközlési törvény módosítására van törvényalkotói szándék, akkor ez viszonylag egyszerűen megoldható. Felhatalmazás kell egy hatósági rendelet kiadására is, és akkor ismét lesznek ilyen jelentések.

Jelezték a kormány felé, hogy ez hasznos lenne a fogyasztóknak?

Természetesen folyamatosan jelezzük azokat az igényeket, amik az ehhez hasonló jelentésekhez, kiutatások készítéséhez, a fogyasztók tájékoztatásához szükségesek.

A kormánnyal kapcsolatban az is nagyon érdekelne, hogy mi a véleménye a Deutsch Tamás által levezényelt Internetes Konzultációról. Nyitottak egy lakossági fórumot az NMHH-t érintő témában, és nekem úgy tűnt, mintha fenékbe rúgnák a hatóságot azzal, hogy a lakosságot szondázzák, ahelyett hogy megkérdeznék az itt dolgozó több száz szakértőt.

Azt gondolom, az Internetkon nem arról szól, hogy mi legyen a távközléssel, és a feltett kérdések nem az NMHH hatáskörét érintik. A konzultáció a lakosság véleményére kíváncsi, az NMHH pedig a hatósági jogalkalmazás eszközeivel próbálja ezt a piacot szabályozni, ellenőrizni.

Nem tépték a hajukat a szakértők a kérdéseket látva?

Nem szokása a hajtépés a kollégáimnak.

A konzultáció bizonyos részei az NMHH-t is érintik, ilyen például szélessáv fejlesztése. Ebben 2018-ra országos lefedettséget ígérnek. Ezen a területen milyen a kapcsolat az NMHH és a kormány között?

Az NMHH tagja a jogi akadálymentesítéssel foglalkozó munkacsoportnak, és az engedélyezési folyamatok meggyorsításával tud segíteni, hogy a kormányzati szándék a határidőre megvalósulhasson. Felkészültünk az engedélyezési rohamra.

Van roham?

Már 2013 közepén visszakerültek az NMHH-hoz bizonyos engedélyezési hatáskörök, és ugrásszerűen megnőtt az ilyen ügyeknek a száma. Mi munkaszervezéssel, az eljárások lényeges egyszerűsítésével, az e-eljárással és e-ügyintézéssel igyekszünk ezt a folyamatot felgyorsítani, a szolgáltatóknak is megkönnyíteni.

Miben mérhető a gyorsulás?

A szolgáltatás-bejelentés témakörében már volt nulla napos ügyintézési határidő, ami jóval gyorsabb a korábbi eljárásánál.

Nagyon úgy hangzik, hogy ideje volt változtatni.

Gondoljon bele, hogy mennyivel bonyolultabb egy nyomvonal engedélyezése, mint egy polgári peres irat, amit egy A4-es lapon elküld valahová. Itt asztalnyi tervrajzok és térképek vannak, és ennek az elektronizálása a benyújtók és a hatóság részéről is komoly fejlesztéseket kíván. Gépesíteni kell az adatok fogadását, bővíteni a szakembergárdát. Nagyon nagy előrelépés lesz, ha nem kell mindent 40 másolati példányban postára adni, hanem minden megjelenik az engedélyezést végző kolléga laptopján. Ez jelenleg még önkéntes alapon működik, kollégáim éppen azon dlgoznak, hogy a jövőben ez legyen az előírt ügyintézési mód.

Az eljárás elektronizálásának előkészítése mellett kézzelfogható az építési engedélyezési szabályok korszerűsítése, egyszerűsítése is. A legszembetűnőbb pozitív változás az engedélyköteles építési munkák számának csökkenése, vagy ha úgy tetszik, a bejelentés alapján végezhető építések számának növekedése.

Az is rég várt és fontos fejlesztés, hogy mérni tudjuk a szélessávú szolgáltatások sebességét. Bár az oldal rögtön az induláskor le is fagyott.

Ez tulajdonképpen a sikerességnek is a fokmérője volt, és két órán belül megoldották a problémát. a tűzfalunkon kellett beállításokat módosítani. Nagy volt az érdeklődés, az első napon ötvenezer fölött volt a látogatók száma, és ötezernél többen regisztráltak. Ez is azt mutatja, hogy van igény a hiteles mérésre, és kíváncsiak a felhasználók a szolgáltatóknál ténylegesen mérhető adatokra.

Mihez kezd majd az NMHH a mért adatokkal? Lesznek szép grafikonok a sebesség változásáról?

Nem fogom lelőni a poént, mert ez még egy friss projekt az NMHH életében. Természetesen lesznek még lépések a sebességmérési kampányban. Fontos tudni, hogy a honlap elsősorban a fogyasztói tudatosságot, a tudatos választás lehetőségét támogatja, a projekt pedig a szolgáltatások minőségi mutatóit gyűjti össze.

Nagy kár, hogy erről nem kérdezhetek, pedig lenne pár ötletem. Versenyt hirdetni...

Azt szeretném, ha esetleg mégis versenyt hirdetnénk, higgye el, hogy nem az ön ötletét loptuk el. Nehogy szerzői jogi problémáink legyenek. Munkatársaimnak hónapokra előre kész terveik vannak ezzel kapcsolatban.

Az NMHH-nak már az 5G bevezetésére is készülnie kell, hiszen ősszel lesz egy nemzetközi konferencia, ahol a 700 MHz-es frekvenciatartományok hasznosításáról is szó lesz. Ezzel kapcsolatban mi az NMHH álláspontja? A tévések kapják a frekvenciát, vagy a mobilcégek?

Azt kell látni, hogy nem az NMHH fújja a passzátszelet, hanem a nemzetközi döntéshozói fórumokon indul el a tartalomszolgáltatás és mobilnet közti harc. Hosszú egyeztetési folyamat eredménye lesz ez, akárcsak a 800 MHz-en nemrég megvalósult digitális átállás. Ez a 700-as frekvenciatartomány 2020-ig foglalt, addig kell elkészíteni a pontos menetrendet.

Amikor lejár a licenc, azonnal egy újabb frekvenciapályázat várható?

Ötéves távlatban nem tudok nyilatkozni, ahogy említettem, ez még európai szinten is formálódik. Az Európai Unióban majdnem biztos, hogy a teljes frekvenciát a mobilszolgáltatók kapják meg.