Az sem lesz titok, milyen színű az alsógatyánk

Már csak Donald Trump elnöki aláírása hiányzik ahhoz, hogy az Egyesült Államokban működő internetszolgáltatók szabadon begyűjthessék és eladhassák az ügyfeleik böngészési előzményeit, a felhasználó hozzájárulása nélkül - írja a Verge. Az erről szóló törvényt már szenátus és a képviselőház is elfogadta. Ezzel elkaszálják az Obama által tervezett szigorítást, amelyet tavaly ősszel fogadtak el, és megakadályozta volna a korlátlan adatgyűjtést.  

Ezzel a netszolgáltatók több személyes adathoz férnek hozzá majd, mint a Google vagy a Facebook valaha, és áruba is bocsáthatják ezeket. Korábban anonimizálva, vagy a felhasználó hozzájárulásával adhattak el adatokat a netszolgáltatók.

Kicsit olyan ez, mintha egy autópályakezelőnek joga lenne tudni, hogy a nadrágunk alatt milyen színű alsóban, vezetés közben milyen teát iszogatva, a rádióban milyen zenéket hallgatva haladunk az úton. Hogy aztán a benzinkútnál ránk szabadíthassa a teaárust, és eladó cd-ket ajánljon tankolás közben.

Na de térjünk vissza az amerikai netszolgáltatókra. Az első pillanattól fogva, hogy bekapcsoljuk a böngészőt, egészen a számítógép kikapcsolásáig, ők minden böngészési tevékenységet látnak, hiszen a kezükben van a nethozzáférés, amin minden adat átmegy. 

A kritikusok szerint a fő gond ezzel az, hogy az ügyfelek, ha nem tetszik nekik a szolgáltató adatkezelési gyakorlata, a legtöbb esetben nem választhatnak másik szolgáltatót, mert nincs másnak kiépített vonala. Ezzel szemben a weben szabadon dönthetünk arról, hogy a böngészőt inkognitó módba kapcsoljuk, hogy ne jelentkezzünk be Facebookra, és hogy a Google helyett másik keresőt használjunk.

Az amerikai netszolgáltatók tehát sokkal nagyobb adatbrókerek lehetnek, mint a Google és a Facebook, persze csak az Egyesült Államok területén. Bár nagyjából azt csinálnak az adatokkal, amit akarnak, bizonyos mértékben korlátozni lehet, hogy milyen információkat szereznek meg. A megoldások nagy része viszont nem a felhasználón múlik és/vagy plusz pénzt igényel.

• Ha nincs titkosítva a weboldal, akkor az ott elolvasott információk is a netszolgáltatók birtokába kerülnek, és eladhatják, hogy mi mindent láttunk. Ez főleg akkor lesz izgalmas, ha valaki mondjuk betegségre keres rá, és ezt az adatot a biztosítója megveszi.
• Ha titkosított a weboldal, azaz https:// előtaggal kezdődik a címe, és a böngésző kiírja, hogy az oldal biztonságos, akkor csak azt fogják tudni, hogy ezeken az oldalakon mennyi időt töltött el a netező.
• VPN kapcsolattal vagy Tor böngészővel minden böngészési adat titkosítható, de ennek néha plusz költsége van, bonyolultabbá, és lassabbá teszi a netezést. Az Opera böngészőben van beépített VPN, elképzelhető, hogy az USA-ban nő majd az érdeklődés iránta.

Önmagában az is nagy változást hoz, hogy a személyes adatokat egyre több helyen fogják tárolni, hiszen mindenkinél ott lesznek, akik megvették. Ez újabb játszóteret nyit a hekkereknek, hogy megszerezzenek minél személyesebb infókat, amelyek alapján célzott, nehezebben kivédhető támadásokat tudnak indítani bárki ellen, vagy más személyes adataival visszaélve, annak nevében garázdálkodjanak a neten.

Egyelőre kérdéses, hogy a Google és a Facebook hogyan jön ki ebből. Most kapnak néhány erős versenytársat az online adatok piacán, a Verizon, Comcast és a többi nagy amerikai netszolgáltató személyében. Ugyanakkor,  ismerve a Facebook adatszerzési gyakorlatát, ez azt is jelentheti, hogy csak nyertek egy újabb lehetőséget, hogy még több adatot vásárolhassanak fel a felhasználóikról.

A szabályok megkövetelik a netszolgáltatóktól, hogy védjék meg a felhasználói adatokat, és értesítsék az ügyfeleiket az adatok kiszivárgásáról. De van itt még valami, amiről a törvények - egyelőre? - nem szólnak, mégpedig az, hogy valószínűleg az amerikai kormány is be fog jelentkezni érdeklődőként, hogy szívesen ránézne a netezési információkra - írta az Electronic Frointier Foundation digitális jogvédő szervezet a weboldalán.