Nem adják el a felhasználók adatait az amerikai netszolgáltatók

A legnagyobb amerikai netszolgáltatók, vagyis a Comcast, a Verizon és az AT&T is közölték, hogy nem fogják eladni a felhasználók személyes böngészési adatait a reklámozóknak – írja a Reuters.

Ahogy néhány napja mi is megírtuk, erre azért nyílna hamarosan lehetőségük, mert a republikánus többségű kongresszus a héten megszavazta, hogy még életbe lépése előtt visszavonják a törvényt, amely szigorított volna azon, ahogy a személyes adatokat kezelik.

A még Barack Obama kormánya által tavaly októberben elfogadott törvény arra kötelezte volna a szolgáltatókat, hogy az adatokat – böngészési előzményeket, tartózkodási helyet, pénzügyi és egészségügyi információt – csak akkor adhassák el harmadik félnek, ha ebbe a felhasználó kifejezetten beleegyezik. A már csak Donald Trump elnök aláírására váró visszavonás ezt semmissé fogja tenni, vagyis marad az a gyakorlat, hogy ha a felhasználó saját maga nem kéri kifejezetten, hogy ne adják tovább az adatait, akkor ezt a szolgáltatók minden további nélkül megtehetik.

A visszavonásról szóló döntés nagy felzúdulást keltett Amerikában. Ezért szólalhattak most meg a nagy netszolgáltatók:

• A Comcast képviselője azt mondta, már Obama szigorítási terve előtt se adták el az egyes felhasználók adatait, és ezután se fognak élni ezzel a lehetőséggel. Az adatkezelési szabályzatukat is át fogják írni, hogy ez világos legyen.
• A Verizon is azt közölte, hogy nem fognak harmadik félnek eladni személyes böngészési előzményeket.
• A legsarkosabban az AT&T fogalmazott: "Nem fogjuk eladni a személyes információidat senkinek. Pont."

Nem véletlenek az olyan kitételek, mint hogy az "egyes felhasználók" és a "személyes böngészési előzmények" eladásától állnak el a cégek. Aggregált, anonimizált adatokat ugyanis eddig is és továbbra is árulni fognak. Vagyis úgy adják el – az ígéret szerint – a felhasználói adatokat, hogy az egyes emberekre ne lehessen belőlük visszakövetkeztetni, csak csoportos trendekre.

Törvény eltörölve. Felkészül: netsemlegesség

Az Obama-féle törvény visszavonását pártolók – vagyis nagyjából a republikánus képvselők – szerint az új szabályozás szükségtelenül és károsan korlátozó lett volna, hiszen az egyes weboldalak rendelkezhetnek az őket meglátogató felhasználók adataival, ahogy a Google és a Facebook is teszi, így a netszolgáltatókat hátrányos megkülönböztetés érte volna.

A törvény támogatói, akik ellenezték a visszavonást – vagyis a demokrata képviselők és a netes jogvédő szervezetek – ezzel szemben azt mondják, hogy az összehasonlítás fals, hiszen a Google, Facebook és társaik versenyeznek egymással, míg a nagy netszolgáltató óriások jellemzően monopolhelyzetben vannak, így teljesen más a két piac. Szerintük a felhasználóknak joguk lenne ahhoz, hogy minél egyszerűbben rendelkezhessenek a saját adataik fölött, amit ez a törvény megkönnyített volna. Azt is kifogásolják, hogy a visszavont törvény nagyobb szigorja nélkül a felhasználók adatai a hekkerek adatlopási kísérleteinek is jobban ki lesznek téve.

Az egész vita hátterében egyébként tágabb értelemben a netsemlegességről szóló vita is meghúzódik. A nagyobb szigort pártolók szerint a netszolgáltatóktól úgy lehet kikényszeríteni, hogy minden online szolgáltatásnak egyforma feltételeket biztosítsanak, hogy nem információs szolgáltatóként, hanem újra telekommunikációs szolgáltatóként kezelik őket, mint korábban. (Ezt a visszasorolást 2015-ben át is verte az Obama-adminisztráció.) Utóbbiak gyakorlatilag a kritikus infrastruktúra részei, kötelesek ellátni alapvető szolgáltatási feladatokat, és általában is szigorúbban szabályozhatók, így a netsemlegesség is könnyebben számon kérhető rajtuk. Az ellenzők szerint viszont ez a szigor megöli a piaci versenyt, ezért várhatóan a Trump-adminisztráció ezt a lépést is igyekszik majd eltörölni.