Már a kórházba se kell bemenni, hogy szemmel tartson az orvos

A Fujitsu idén is megtartotta az éves európai gigarendezvényét, a müncheni Fujitsu Forumot. Ez az a seregszemle, ahol a világ harmadik legnagyobb IT-szolgáltatója és a partnerei elözönlik a müncheni nemzetközi konferenciaközpontot, és a japán techóriás bemutatja, mi mindenen dolgoznak, és mire használják a fejlesztéseit szerte a világban. A szervezők idén 12 ezer résztvevőre számítottak.

A Fujitsu négy területet emelt ki, amelyekre különösen ráfeküdtek idén és valójában már az elmúlt pár évben is, ezek a felhő, a mesterséges intelligencia (MI), a Dolgok Internete (IoT) és a kiberbiztonság. A legtöbb megoldásuk leginkább más cégeknek szól, bár nyilván a végfelhasználóknak és a pénztárcáiknak se mindegy, hogy a nekik termelő vagy szolgáltató cégek mennyire működnek hatékonyan, vagy például hogy mennyire lehet az ügyes-bajos dolgaikat jól használható digitális szolgáltatásokkal intézni, nem egy irodában vagy egy kórházban órákat várakozva.

Közvetlenül viszont az átlag halandókat teljes joggal nem annyira érdekli, miben újít a legfrissebb szerverarchitektúra vagy mivel bővült az ipari felhasználású megoldások portfóliója. Laikus szemmel sokkal érdekesebbek az új technológiák konkrét és azonnali társadalmi hasznot hozó felhasználásai. Ilyen például, amikor a high-tech kütyük az egészségügyi ellátást igyekeznek kényelmesebbé tenni.

A hollandiai Slingeland kórházban például viselhető szenzorok 0-24 órában figyelik a betegek állapotát. Ez megspórolja a folyamatos rutinellenőrzésekre szánt időt, így több marad magára a betegellátásra annál, akinek éppen ténylegesen szüksége van rá. A betegek két kütyüt kapnak: egy mellkastapaszt és egy vezeték nélküli vérnyomásfigyelőt, ezek rögzítik a különféle élettani mutatókat. Ez a projekt már élesben működik, és a tervek szerint a jövőben nemcsak az éppen bekövetkező állapotromlást jelzik rögtön, de a korábbi adatok alapján a várható problémákat is képes lesz előre jelezni a rendszer.

Egy másik holland kórház, a mozgásszervi problémákra szakosodott Sint Maartenskliniek ápolói pedig a páciensek rehabilitációját követik csukló- és bokapántok segítségével, nemcsak a konkrét terápia folyamán, hanem az egész kezelés ideje alatt, éjjel-nappal, ami pontosabb diagnózist tesz lehetővé. Ez még pilot projekt, a cél, hogy egy-egy kezelés kimenetelét meg tudják jósolni az adatok elemzésével. Nagy előnye, hogy a betegek akár haza is mehetnek, nem kell a kórházban maradni ahhoz, hogy folyamatos felügyelet alatt álljanak.

Egy harmadik, már hosszabb ideje futó projektben, a madridi San Carlos kórházban MI-vel diagnosztizálnak pszichiátriai eseteket, a rendszerrel a szokásosnál korábban ismerhetők fel a páciensekre jellemző pszichiátriai kockázati tényezők, a módszer most 95 százalékos pontossággal dolgozik, ami egy szakképzett nyolc fős csapat teljesítményének felel meg.

Segítség nélkül csak döcög a digitális forradalom

Ha valaki a münchenihez hasonló rendezvényre keveredik, nem árt magával vinnie egy buzzwordszótárat, mert minden sarkon olyan kifejezések csattannak el, mint hogy “emberközpontú innováció” meg “digitális co-creation” – ezek éppen a Fujitsu szlogenjei, de jól mutatja, milyen irányba haladnak a nagy techcégek, hogy sorra ismerik fel és tűzik zászlajukra az emberi tényező és a kollaboráció fontosságát, a Microsofttól az IBM-en keresztül az SAP-ig.

Az utca emberének nyelvén valójában csak olyan alapelvekről van szó, mint hogy a technológia az emberért és az emberrel van, nem elveszi, hanem segíti a munkát (legalábbis ez a cél, hogy mi lesz belőle, sok mindenen múlik). Vagy arról, hogy a mai körülmények között sokkal jobban jár mindenki, ha nem kész terméket, általános szolgáltatást nyomnak a partnercégek orra alá, hanem az ő konkrét problémájukra keresnek közösen konkrét megoldást – nincs benne semmi ördöngösség, még ha egy átlagos magyar vállalat céges kultúrájában talán nem is feltétlenül van még jelen ez a szemléletmód.

A Fujitsu is egyre inkább arra építi az üzletét, hogy átsegítse a cégeket a digitális világba. Segíteni márpedig bőven van kinek. Duncan Tait, a japán vállalat regionális igazgatója – aki kicsit úgy néz ki, mint Alekosz intelligens ikertestvére – Münchenben ismertette egy felmérésüket, amelyből kiderül, hogy a maga módján minden kisebb-nagyobb cég próbálkozik a digitalizálással, de ez messze nem megy zökkenőmentesen még 2017-ben sem:

• a cégek 90 százalékának van világos digitális stratégiája,
• mégis negyedüknek volt már befuccsolt digitális projektje, harmaduk pedig állított már le ilyesmit az utóbbi két évben,
• ami óriási pazarlás, átlagosan félmillió euró,
• a sok kudarcban szerepe lehet annak, hogy a cégek 70 százalékánál nincs elég digitálisan képzett alkalmazott,
• pedig a motiváció megvan, hiszen a cégek saját bevallása szerint az ügyfeleik 84 százaléka szeretné, ha digitálisabbak lennének.

Szóval a Fujitsu fűvel-fával össze is áll ko-kreálni, néha szó szerint: a szenzoraikkal és a felhőalapú szoftvereikkel több mezőgazdasági projektben is benne vannak Japántól Finnországig. (Az őket is érintő high-tech zöldségtermesztési trendről mi is írtunk pár éve.) Egy új projektjük pedig a mesterséges intelligencián alapuló minőségellenőrzés a Siemens Gamesával, amely a szélerőművekbe gyártott 75 méter hosszú turbinalapátjain keres gyártási hibákat képfelismerés segítségével, így a korábbi idő negyede alatt végeznek a munkával, amelyet nem a mérnököknek kell manuálisan elvégezni.

Apropó hatékonyságnövelés: egy hete derült ki, hogy a Fujitsu összeáll a Lenovóval személyi számítógépeket gyártani, de valójában nem sima felvásárlásról van szó, a gyártást fogja a Lenovo intézni, a gépek tervezése továbbra is a Fujitsu feladata lesz, és a márkanév is marad.

***

Munkatársunk a Fujitsu meghívására és költségén vett részt a rendezvényen. A cikk enélkül nem készülhetett volna el, ugyanakkor teljes egészében szerkesztőségi tartalom, készítésére a cég semmilyen befolyással nem volt.