Gál
8 °C
22 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

És ön milyen gyorsan tud gépelni?

2018.04.06. 17:17

A gépírást és a szövegszerkesztést könnyű megtanulni: 100-120 óra alatt megvannak az alapok, és utána csak a szorgalmunkon múlik, hogy mennyire leszünk jók. Egy nemzetközi kutatócsoport elkészítette az eddigi legnagyobb léptékű kutatást, amiben a gépelési szokásokat vizsgálták.

A kutatást a finnországi Alto Egyetem és a brit Cambridge Egyetem közösen végezték. A 168 ezer jelentkező 136 millió leütésnyi szöveget írt egy online készségfelmérő teszten, ennek alapján készült az elemzés. A 200 országból jelentkező önkéntesek véletlenszerű mondatokat gépeltek le, majd a kutatók elemezték a gépelési sebességüket és stílusukat, illetve a hibák számát.

A kutatók szerint a leggyorsabb gépelők vétették a legkevesebb hibát. Ez nem volt meglepő, de nem számítottak rá, hogy a leggyorsabbak is használják az úgynevezett rollover-technikát, vagyis azelőtt nyomják le a következő billentyűt, hogy elengedték volna az előzőt. Ezt a trükköt a profi játékosok jól ismerik, de gépelési szokásokat elemző tanulmányokban még nem figyelték meg.

A gépelési ismereteink többsége az írógépek korából származik, de ma, évtizedekkel később már mindenhol számítógépet használnak. Az emberek másféle gépelési hibákat vétenek. Gyakoribbak az elgépelt betűk, mint az írógépes korszakra jellemző karakterduplázás vagy -kihagyás.

A modern billentyűzetekkel más ujjunkkal is megnyomhatunk egy-egy billentyűt, jóval kisebb erőkifejtéssel, mint ahogy az írógépekkel lehetett. Ez részben megmagyarázza, hogy azok, akik maguktól tanultak gépelni, miért tudnak tíznél kevesebb ujjal is olyan gyorsan írni, mint a képzett gépírók; ez az írógépek idejében valószínűleg még nem így volt

– írta a tanulmány társszerzője, Anna Feit, az Alto Egyetem munkatársa.

A résztvevők átlagos gépelési sebessége percenként 52 szó volt.

Ez elmarad a hetvenes-nyolcvanas évek profi gépíróinak tempójától (60-90 szó / perc), de a résztvevők teljesítménye igen változatos volt. A leggyorsabb felhasználó egy perc alatt 120 szót írt, ami elképesztő, ha figyelembe vesszük, hogy ez egy ellenőrzött tanulmány volt, véletlenszerűen összeállított mondatokkal, így a résztvevők még csak nem is gyakorolhattak.

Azt is megállapították, hogy azok, akik korábban tanultak gépelni, hasonló stílusban írtak, mint a képzetlenek: hasonló sebességgel tudtak írni, nagyjából ugyanúgy tartották a kezüket, és hasonló hibákat követtek el. A különbségek alapján a kutatók több kategóriát állítottak fel: ilyen a „hanyag gépíró”, aki gyorsan írt, de sokszor tévesztett, vagy a „gondos, precíz gépíró”, aki a kezét az ujjaival párhuzamosan mozgatta, és a következő gombot gyakran az előző elengedése előtt nyomta le.

Az efféle kísérletek hozzásegítenek ahhoz, hogy tömegek számítógép-használati szokásait elemezhessük. Így felismerhetjük az alapelveket, amiket a következő generációs felhasználói felületek tervezése során kell alkalmaznunk

– mondta a tanulmányról Per Ola Kristensson társszerző, a Cambridge munkatársa.

A tesztet itt lehet kitölteni. 15 véletlenszerű mondatot kapunk, angol nyelven. A magyar gépírók képességeire nézve nem reprezentatív, mert gyakran olyan karaktereket kell gépelni (például w-t, '-t vagy x-et), amik a magyarban ritkák. Próbálják ki a 10fastfingers tesztjét, magyar szavakkal.

(Cambridge Egyetem | Phys.org)