Zuckerberg belengette a fizetős Facebookot

Magyar idő szerint tegnap éjjel és ma hajnalban lezajlott Mark Zuckerberg első kongresszusi meghallgatása (a második, a képviselőház bizottsága előtt, ma este lesz). Az eredetileg két órásra tervezett meghallgatás közel öt és fél órásra nyúlt, összesen 44 szenátor tette fel a válogatottan kényelmetlen kérdéseit a Facebook-vezérnek.

Zuckerberg sápadtan, halálra vált arckifejezéssel kezdte a meghallgatást, de aránylag hamar összeszedte magát, és türelmesen, láthatóan komoly jogi felkészítéssel a háta mögött válaszolt a legfurább kérdésekre is. Ilyenekben nem volt hiány, néha a nézőknek (több amerikai tévé is közvetített az élő online stream mellett) olyan érzése lehetett, mintha a nagyszüleinek próbálná elmagyarázni, mi a különbség az internet, a Facebook és az email között. A meghallgatás teljes leiratát egyébként itt olvashatja el a Washington Post jóvoltából.

A meghallgatást a Facebook legutóbbi adatvédelmi botránya miatt hozták tető alá: a Cambridge Analytica nevű cég illegálisan jutott hozzá Facebook-felhasználók személyes adataihoz, hogy ezeket aztán Donald Trump elnökválasztási kampányában használják fel; illetve ettől függetlenül a választás vélelmezett orosz manipulálása is részben a Facebookon keresztül történt. A kérdések néha elég messzire kanyarodtak az alaptémától, Ted Cruz (Trump utolsó elbukott kihívója az elnökjelöltségért 2016-ban) például a teljes öt percét arra használta fel, hogy a Facebookot a republikánus vélemények elnyomásával vádolja.

Többször előkerült a Facebook monopolhelyzete (Zuckerberg nem érzi úgy, hogy monopólium lenne), illetve felmerült Magyarország is, mint az egyik ország, ahol idén választás volt, és azt a facebookos manipulációtól meg kellett védeni, kamu felhasználók törlésével. Bár a kényes kérdések nagy részét Zuckerberg általános válaszokkal elütötte (a leggyakoribb válasza az volt, hogy erre nem tud pontos választ adni, de a csapata nagy örömmel bocsátja a szenátor rendelkezésére), jó néhány dologban azért sikerült új információkat kihúzni belőle.

1. A Facebook együttműködik Robert Mueller nyomozásával

A különleges ügyész lassan egy éve tartó nyomozása Donald Trump orosz kapcsolatairól, a választás manipulálásáról és az igazságszolgáltatás akadályozásáról szó, és egyre közelebb jut az elnök legbelsőbb köreihez. Zuckerberg most megerősítette, hogy a Facebook több alkalmazottját kihallgatták az ügyben, bár őt magát nem. Ennél többet nem árult el, a nyomozás érdekeire hivatkozva.

2. A mesterséges intelligencia mindent meg fog oldani.

Rendszeresen visszatérő kérdés volt, hogy miért nem képes a Facebook a gyűlöletbeszédet és a propagandát hatékonyan távol tartani, vagy legalább gyorsan eltakarítani az oldalról. Zuckerberg azt mondta, idén 20 ezer fölé nő az ezzel foglalkozó Facebook-alkalmazottak létszáma, de emberi erőforrással az ilyesmi szükségszerűen lassú lesz és néha hibázni is fognak a moderátorok. Viszont a mesterséges intelligencia 5-10 év múlva már eljut arra a szintre, ahol rá lehet bízni ezt a feladatot.

3. A reklámok átláthatósága csak szép ígéret

Zuckerberg többször elmondta, hogy a nemrég bejelentett új szabályokkal a facebookos hirdetések átláthatóbbak mint akár a tévés, akár a nyomtatott sajtóban megjelent reklámok. A politikai hirdetések feladóinak igazolniuk kell a személyazonosságukat, így kiszűrhető lesz, hogy egy ország politikai színterét egy másik ország ilyen úton befolyásolja (mint utóbb kiderült, a 2016-os elnökválasztás alatt az oroszok több százezer dollárért toltak politikai hirdetéseket a facebookon). Viszont amikor megkérdezték Zuckerberget, hogy mi van, ha valaki egy stróman nevére bejegyzett cég beiktatásával, az ő állampolgársága mögé bújva teszi ugyanezt, a Facebook-vezér kénytelen volt bevallani, hogy ez ellen nem tudnak mit tenni.

4. Lesz fizetős Facebook, ha azt akar a nép

A meghallgatás egyik vezérmotívuma volt, hogy a szenátorok jó része nem igazán érti a Facebook hirdetésekre alapozó üzleti modelljét, és Zuckerberg ezt újra és újra elmagyarázza nekik, újra és újra kiemelve, hogy a Facebook semmilyen felhasználói adatot nem ad el senkinek. Felmerült, hogy miért nincs előfizetős verzió a Facebookból, ami cserébe nem zargatja reklámokkal a felhasználókat és nem is gyűjtöget adatokat róluk. Zuckerberg ezt azzal ütötte el, hogy szerinte az ingyenesség a Facebook egyik alappillére, és mindig is lesz ingyenes verziója a közösségi oldalnak, de gondolkodnak rajta, hogy opcionális megoldásként felajánlják a fizetős megoldást, ha erre komoly igény mutatkozik. De ő személy szerint az ingyenességet látja a követendő útnak.

5. Az apróbetűt senki nem olvassa el

“A Facebook felhasználói szerződése szar. Csak arra jó, hogy bevédje a céget, és nem nyújt semmilyen információt a felhasználónak” – támadta be Zuckerberget John Neely Kennedy louisianai szenátor. A felhasználói szerződés kérdésének körbejárása egészen szürreális volt, mintha most döbbent volna rá egy sor szenátor, hogy ezeket a hosszú, unalmas, jogásznyelven megfogalmazott szövegeket senki nem olvassa el, semmilyen szoftver vagy online szolgáltatás esetében. Többször lefutották azt a kört, hogy az embereknek nincs elég kontrolljuk az adataik felett -> dehogynem, teljes, 100%-os kontrolljuk van -> de nem tudják, hogyan kell -> hát pedig mi mindent elmondunk nekik -> de túl bonyolultan van megfogalmazva, nem érti senki -> igen, értjük a problémát, dolgozunk rajta.

6. Zuckerberg mindenért vállalja a felelősséget

A Facebook-vezér alapfelállása az volt, hogy beismeri, hogy súlyos hibákat követtek el, amiért személyesen vállalja a felelősséget. Építettünk egy rendszert és az emberek kezébe adtuk, de azt már nem, vagy nem eléggé ellenőriztük, hogy ezt mire használják fel - vázolta fel, mit rontottak el. Mondott azonban egy ennél sokkal súlyosabbat is, hogy felelősséget kell vállalniuk a felületükön megjelenő tartalmakért. A nagy tech cégek eddig ragaszkodtak ahhoz, hogy ők csak felületet adnak, hogy erre a felületre ki mit ír fel, az mindenkinek a saját felelőssége. A Facebookot büntetni egy törvényt sértő facebookos posztért vagy kommentért olyan lenne, mintha a Boeing repülőgépgyárat tenné valaki felelőssé a 9/11-es terrortámadásért. Ehhez képest hatalmas pálfordulást jelent, hogy most Zuckerberg elfogadta, hogy a Facebooknak is felelősséget kell vállalnia azért, ami a Facebook felületén történik. Azt is felvállalta, hogy fontos szerepet kell játszania a kamuhírek elleni, és a tudatos médiafogyasztás melletti törekvésekben.

7. Nagyon vicces, amikor egy jogász egy programozóval beszélget

Zuckerberget láthatóan felkészítették a céges jogászok, hogyan fogalmazzon, mit mondjon egy egyszerű “igen” vagy “nem” helyett, de a szenátorok nagy részénél ugyanez a felkészítés nem nagyon volt meg a technikai témákban. Persze Zuckerberg sem mindig értette a politikusok virágnyelvét, amiből egészen vicces epizódok születtek:

Sullivan szenátor: A Facebook csodálatos amerikai sikersztori, ilyesmit Kínában például nem lehetett volna megcsinálni.

Zuckerberg: Szenátor, vannak azért nagyon erős kínai online cégek...

Sullivan: A helyes válasz egy igen lett volna. Vegyük úgy, mintha igent mondott volna. Köszönöm.

De gyakran előfordult, hogy egyszerűen elbeszéltek egymás mellett egy-egy szenátorral, arra a kérdésre például, hogy “Hány adatkategóriát tárol a Facebook?”, háromszor kérdezett vissza, hogy elnézést, de ezt egyszerűen nem tudja értelmezni. Amikor pedig azzal a felütéssel indult egy kérdés, hogy “ha a Whatsappon küldök egy emailt”, láthatóan nagy erőfeszítésébe került nem elmagyarázni, hogy a Whatsappon egyáltalán tud emailt küldeni az ember.

8. Bujkálhat még a sötétben pár Cambridge Analytica

Bár Zuckerberg sok kérdést rövidre zárt azzal, hogy még zajlik a nyomozás, a CA-féle adatbiztonsági balhé kapcsán az kiderült, hogy nem ez volt az egyetlen cég, ami illetéktelenül juthatott nagyon sok felhasználói személyes adathoz. Egy Eunoia nevű céget említett, aminek ugyanaz az Alexander Kogan adhatta el az adatbázist, aki a CA-nak is, de ennél még vészjóslóbb volt, amikor felmerült, hogy Kína és/vagy Oroszország is lehalászhatott hasonló módszerrel adatokat. Zuckerberg erre nagyon óvatosan annyit mondott, hogy nincsen egyértelmű bizonyítékuk arra, hogy ezek a kormányok ilyesmit tettek volna, de egyébként jó okuk van feltételezni, hogy több ország is megpróbált visszaélni a Facebook rendszerével.

9. Hajrá, szabályozzanak!

Zuckerberg többször megismételte, hogy támogatja a közösségi média szabályozását és átláthatóbbá tételét, kapott is jó pár olyan kérdést, hogy támogatna-e ilyen meg olyan törvényt. Ezeket mind elütötte azzal, hogy azt támogatná, ha megindulna egy konstruktív párbeszéd arról, hogy milyen törvényeket kellene hozni. Erre Catherine Cortez Masto szenátortól megkapta, hogy akkor ideje lenne abbahagyni a bocsánatkéréseket, és nekiállni a változtatásoknak.

10. Maradtak még kínos kérdések

A Facebook-főnök láthatóan nagyon örült, amikor olyan kérdéseket kapott, amikre egyértelmű igennel vagy nemmel tudott felelni; ilyen volt például, amikor előkerült az a teória, hogy a Facebook app a telefonokon képes belehallgatni a telefonbeszélgetésekbe, azt egyértelműen cáfolta és összeesküvés-elméletnek minősítette. Sok esetben került viszont elég kínos helyzetbe, például amikor nekiszögezték a kérdést, hogy miért csak a botrány kitörésekor értesítették a Cambridge Analytica-ügyben érintett felhasználókat az adataik kiszivárgásáról, nem akkor, amikor tudomást szereztek róla. Hibáztunk - ennyi volt rá a reakció. De eléggé el lett kenve a válasz arra is, hogy a Facebook pontosan hogyan követi a felhasználókat, amikor azok nincsenek bejelentkezve; hogy techcégnek vagy médiavállalatnak tekintendő-e, és ha utóbbi, ott monopolhelyzete van-e; vagy hogy mit is kéne kezdeni azzal a ténnyel, hogy a Facebook éveken át nagyon hanyagul kezelte a felhasználói adatokat. Utóbbiról egyébként Zuckerberg rendszeresen arra terelte át a szót, hogy az európai adatvédelmi hozzáállás szimpatikus számára.

Mindenesetre bőven lesz még mit kérdezni tőle a mai meghallgatáson is.