Orsolya
7 °C
14 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Komoly fejlesztési kihívásokkal küzdött a lezuhant magyar e-repülő

DSOKI20180530017
2018.06.01. 16:36 Módosítva: 2018-06-01 16:37:38

Mint arról az Index is beszámolt, halálos légi baleset történt május 31-én, csütörtökön Baranya megyében: két emberrel a fedélzetén lezuhant a HA-XEF lajstormjelű Magnus eFusion kísérleti elektromos repülőgép.

A Magnus Aircraft Zrt. kisrepülőgépe a Pécs-Pogány repülőtérről szállt fel tíz óra után nem sokkal, dél felé röpült, majd nyugat felé kanyarodott és pár perccel később, a repülőtértől körülbelül másfél kilométerre, az 58-as főút mellett, Pogány és Szalánta között félúton a kukoricatáblába csapódott. A könnyű, kétüléses repülőgép kigyulladt – az, hogy már a levegőben vagy csak a lezuhanás után, nem világos –, és a pilóta valamint utasa nem tudták elhagyni a kabint, a két férfi (egyikük 42, a másik 61 éves) életüket vesztették a tűzben.

A baleset után kerestük a gyártó céget, hogy tájékoztatást kérjünk a kettős halállal végződött repülés körülményeiről, a Magnus Aircraft Zrt. végül az alábbi hivatalos nyilatkozatot küldte el:

2018. május 31-én egy Magnus eFusion típusú kísérleti repülőgép tíz óra tíz perces felszállását követően, tesztrepülés közben - eddig ismeretlen okból és körülmények között - a Pogány és Szalánta közti mezőgazdasági területen lezuhant, melynek következtében a gépen tartózkodó pilóta és utasa életét vesztette. A Magnus Aircraft Zrt. teljes csapata mélyen együtt érez az elhunytak hozzátartozóival. További közleményt és sajtónyilatkozatot kizárólag a hivatalos szakértői vizsgálat lezártát követően áll módunkban kiadni.

A rendőrség légi közlekedés veszélyeztetése miatt indított büntetőeljárást az ügyben, a nyomozásba szakértőket is bevonnak. Hivatalosan tehát csak a nyomozás és a szakértői vizsgálatok lezárulta után lehet megtudni, hogy mi okozhatta a szerencsétlenséget. Ettől függetlenül azonban vannak olyan vonatkozásai a történteknek, amikről már most szót lehet ejteni.

Az ehhez hasonló balesetek alapvetően a következő okból szoktak bekövetkezni:

  1. emberi mulasztás: a repülőgép repülésre felkészítése, műszaki ellenőrzése, karbantartása, javítása közben elkövetett hibák soráról lehet szó
  2. pilótahiba: a repülés során elkövetett hiba, a repülőgép, a pilóta képességeinek elégtelen felmérése, repüléstechnikai tévedés
  3. műszaki hiba: a repülőgép valamely berendezésének meghibásodása, anyagfáradás, stb.
  4. konstrukciós, tervezési hiba: a tervezés-fejlesztés során elkövetett hiba, téves számítás, elhibázott koncepció
  5. előre nem látható külső ok: a repülés körülményeiben, az időjárásban bekövetkező hirtelen változás, pilóta egészségi állapotának hirtelen romlása, szélsőséges esetben bűncselekmény, szabotázs, stb.

+1. menedzsmenthiba: fejlesztési, repülési, üzleti terv erőltetése, a beosztottaktól érkező visszajelzések, figyelmeztetések figyelmen kívül hagyása, stb.

A fentiekre vonatkoztatható körülményekre a kívülállóknak nem sok rálátása van, ezért spekulálni, találgatni nem érdemes, illetve tekintettel a két ember halálára, hozzátartozóik, kollégáik gyászára, nem is nagyon ildomos.

Egy dolog azonban mindenkiben azonnal felmerülhetett a sajnálatos hírrel kapcsolatban: mivel kísérleti szakaszban lévő elektromos hajtású repülőgép szenvedett balesetet, több fórumon is rögtön műszaki hibát, a technológia kiforratlanságát hozták fel legvalószínűbb okként. Nézzük tehát, mit lehet tudni a Magnus eFusion repülőgépről.

A Magnus eFusion

Az eFusion a cég és elődei által korábban kifejlesztett Fusion 212 benzinmotoros kis repülőgép átalakított változata. A Magnus Aircraft 2014-ben kezdte a fejlesztését a Siemens közreműködésével. A német cég adta a saját fejlesztésű elektromos rendszereket – az elektromos hajtást, a felügyeleti rendszert, az akkumulátorokat – a magyar cég meg adaptálta azokat a meglévő platformra.

Az elvileg alap műrepülésre is alkalmas repülőgép törzse és szárnyai szénszálas kompozit anyagból készültek, ebből adódóan könnyű – nettó kb 400 kilogrammos –, de strapabíró szerkezetről van szó. Az alsószárnyas, széles törzsű gépben egymás mellett van a pilóta és az utas ülése, az orrfutós elrendezés, a nyitáskor előre bukó, egyetlen plexidarabból öntött, remek kilátást nyújtó buborék kabintető a hobbirepülők számára kedvező kialakítás.

A gyártó szerint egy sor előnyös tulajdonsága van az eFusion-nek a robbanómotoros repülőgépekkel szemben: csendes, a légcsavar surrogásán kívül alig van hallható zaja, a pilótafülkében fejhallgató nélkül is lehet kommunikálni. Sokkal kisebb a rezonancia is, komfortosabb a repülés. Kevesebb a szervizigény, nem kell melegíteni a motort, rögtön üzemkész gyújtás után. Az elektromotor kevesebbet fogyaszt, nincs károsanyag-kibocsátás, nincs motorolaj, nem kell gyertyát cserélni, nincsenek dugattyúk, nem kell azokat kenni, fejjel lefelé is ugyanolyan megbízhatóan működik a motor. Az akkuk 3 perc alatt cserélhetők, a gép gyorsan "megtankolható”, a gép üzemben tartása ötödébe kerül mint a benzinesé. A motor nyomatéka is sokkal nagyobb, hasonlóképp mint az elektromos autók esetében, az erőátvitel pedig azonnal jelentkezik. Mivel menet közben nem fogy az üzemanyag, a gép repülési tulajdonságai állandóak, nem változik a súlyeloszlás, stabilabb a repülés. Gond esetén elvileg a beépített mentőernyő biztonságban képes földre juttatni a repülőt.

Fejlesztési kihívások

Az eFusion 2016. április 11-én repült először. 2016 novemberében még úgy terveztek a Magnus vezetői, hogy a maguk részéről szükséges fejlesztések elvégzése, a súlykorlátok lenyomása után 2018 második felében piacra dobható lesz a repülőgép. Mivel a repülésben minden gramm számít, így a Magnus részéről leginkább a gép fém szerkezeti elemeinek súlyával, a motortartó bak ötvözetével folyt például a kísérletezés.

A fejlesztésben a Siemensre három komoly feladat hárult, elsősorban az akkumulátorok tekintetében:

  • az egyik fő feladat a töltő- és akkumulátorrendszer tökéletesítése, hogy hálózati feszültségről is gond nélkül, gyorsan lehessen tölteni,
  • a kb. 80 kilogrammos, kb. 100 lóerős Siemens elektromotort kilenc, egyenként 8,6 kg-os lítiumos akkumulátor látja el energiával, ezeket a terv szerint jó lenne, ha félóra alatt 100 százalékra lehetne tölteni,
  • a másik fontos paraméter az üzemóra, itt a kívánatos egy-másfél óra repidőt szeretnék elérni egy töltéssel.

Az, hogy a négy éve folyó fejlesztés után idén még nem került piacképes állapotba a repülőgép, főleg annak köszönhető, hogy a fenti feladatok egyáltalán nem egyszerűek. "Az akkuk lítiumos akkuk, ez egyelőre korlátokat szab a kapacitásnak, és technológiai ugrás sem látszik egyelőre. Az biztos, hogy az üzembiztonság mindenek előtt jár, semmiképp nem szeretnének úgy járni, mint a Samsung járt a Galaxy Note 7 telefonnal" – fogalmazott korábban az Indexnek a cég sajtósa az egyik legkomolyabb technológiai és egyben üzleti kockázatot jelentő tényezővel kapcsolatban. Ha azt vesszük, hogy az eFusion szinte felismerhetetlenné égett a mostani balesetben, ez a gondolat különösen figyelemreméltó.

Mi lesz veled, Magnus?

Felmerülhet az olvasókban a kérdés, hogy mi lehet az eFusion-t fejlesztő, elsősorban Kínában és az Egyesült Államokban terjeszkedni akaró Magnus Aircraft Zrt. sorsa a mostani tragikus baleset után. Nehéz jóslatokba bocsátkozni, de kétségtelen, hogy megroppanhat a fejlődés íve. Azt viszont nem szabad szem elől téveszteni, hogy az eFusion csupán prototípus, kísérleti gép (volt), a gyártás fő profilja egyelőre a benzinmotoros Fusion 212, ami elektromos társához képest megbízható, bevált típusnak mondható.

Mindenesetre a sors kegyetlen fintorának tűnhet sokak szemében, hogy a baleset egy nappal azután történt, hogy a pécs-pogányi repülőtér szomszédságában megtartották a cég építés alatt álló repülőgépgyárának bokrétaünnepét. Az ötmilliárdos állami támogatással épülő összeszerelő üzem legmagasabb pontjára kitűzött bokrétát a cég két repülőgépe, a Fusion 212 és az eFusion is átrepülte kötelékben.

Nyitókép: A HA-XEF lastromjelű eFusion (elöl) és egy Fusion 212 repülőgép a Magnus Aircraft Zrt. épülő összeszerelő üzeme és irodaépületének bokrétaünnepségén a pécs-pogányi repülõtéren 2018. május 30-án. (Sóki Tamás/MTI)