Szilárda
-4 °C
2 °C

Esélyesek között a magyar csapat a Microsoft diákstartup-versenyén

IMG 20180723 142519
2018.07.24. 16:31

Kávéval kezdtük a munkát, aztán átálltunk a borra, mert azt nem kell megfőzni, és sokkal szórakoztatóbb ital

– magyarázza a Moszkvai Állami Egyetem egyik hallgatója, amikor értetlenkedem, hogy Coffee Break nevű startupjuk okospoharába miért bort kell tölteni. Kicsit túlzás startupnak nevezni, amit az oroszok kitaláltak, és ők is inkább távoli álomként fogalmazzák meg a célt: a világ összes borfajtájáról megállapítani alaptulajdonságok mentén egy-egy egyedi karakterisztikát, és azokat eltárolni egy nagy adatbázisban. Abból már gyerekjáték lenne kiokosítani egy szenzorokkal felszerelt poharat úgy, hogy meg tudja mondani a beletöltött bor fajtáját, savasságát, cukor- és alkoholtartalmát, esetleg azt is, hogy a töltés helyszínén legálisan létezhet-e az adott bor. A Coffee Break fejlesztői hangsúlyozzák, hogy találmányuk az emberi ízlés szubjektív tényezőjét is kiiktatná, de én nem félek attól, hogy egy alkalmazás elvenné a sommelier-k munkáját, amíg nem tud olyat mondani, hogy nosztalgikus baracklekvár-aromákkal érkező savai a nagymamánál töltött nyarakat idézik, érett, de visszafogott tanninjai szép ívet adnak a kortynak, határozott lecsengésében étcsokoládé kacérkodik a birsalmával, ornamentikájához kakasból készült étel illik leginkább.

A Coffee Break alkotóival a Seattle melletti Redmondban találkoztam, ahol a Microsoft éppen lebonyolítja az Imagine Cup döntőjét. A techóriás kimondottan diákoknak szervezi versenyét; országos szinten már megvoltak a válogatók, a Redmondba kijutók azok, akikben a nemzeti zsűrik a legtöbb fantáziát látták. Idén 33 ország 49 csapata méri össze a projektjeit, de erre a versenyre tényleg igaz, hogy nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos: az indulók hasznos tapasztalatokkal gazdagodnak az idevezető úton, például sokszor és több nyelven is prezentálniuk kell az ötletüket. Ezt a fajta „kitalálok valamit, és megmutatom mindenkinek” szemléletet sokszor hiányolják a magyar közoktatásból, és az Imagine Cup döntőjén érzem is, hogy joggal: nagyjából kétszer olyan idős vagyok, mint a kijutók többsége, de irigylem a határozottságukat és azt, ahogy ki tudnak állni az ötleteikért.

Kiterjesztett tananyag

Az Imagine Cupon a magyarok általában jól szerepelnek. A tavalyi projekt – egy vakoknak fejlesztett olvasókesztyű – ugyan nem hozott el komoly díjat, de az azt megelőző három év startupjai igen. 2014-ben a Tep nevű fitnesztamagocsi, 2015-ben a Mistory című turisztikai kalandjáték, egy évvel később pedig az orvostanhallgatók tanulását segítő InSimu kapott elismerést (különdíjat, közönségdíjat, bronzérmet, ebben a sorrendben). Idén a Neumann János Egyetem hallgatóinak kezdeményezése, az Innobie – illetve az ebből született alkalmazás, az Eddie – képviseli Magyarországot, és a háromnapos döntő első napján máris bekerült egy kategória legjobbjai közé.

Az Eddie-ről írtunk már korábban: a startup a tankönyveket dobná fel kiterjesztett valósággal, így tenné vonzóbbá a tanulást. Elég a mobiltelefon kameráját a tankönyv egy ábrájára irányítani, és az alkalmazásban már meg is jelenik a tankönyv megfelelő 3D-illusztrációja, valós időben, akár animáltan vagy interaktív formában. Az Eddie-t persze előbb meg kell tanítani arra, hogy a megfelelő ábrákhoz a megfelelő modelleket villantsa fel – ez egy weboldal segítségével történik, pofonegyszerűen –, és valakinek le kell gyártania a 3D-modelleket. Ebben a készítők az appot használó közösségre is támaszkodnának, de zártabb, egy-egy cég együttműködésére épülő üzleti modellt is kidolgoztak.

Az Imagine Cup 2018 zsűrije

Peggy Johnson – A Microsoft üzletfejlesztésért felelős alelnöke.

Anil Dash – Techipari blogger és impresszárió, a Glitch nevű, programozókat és fejlesztőket összehozó startupközösség alapítója.

Erica Brescia – A Bitnami nevű, programozást és tesztelést segítő szoftverszolgáltatás alapítója.

Az üzleti modell pedig fontos: az Imagine Cup fináléjában minden második csapat meggyőzően vázolja fel, hogy miként futtatnák fel ötletüket nyereséges vállalkozássá. Az említett orosz kávés-boros startupnál ez a lépés hiányzik, ezért kevés az esélyük a versenyen. Annál több van például a brazil ADAM Robónak, ami automatizálná az egyszerű szemvizsgálatokat, a német fejlesztésű Soul Sailornak, ami egy menekültek beilleszkedését segítő személyi asszisztens, vagy az új-zélandi Sentinelnek, ami általában a vízgazdálkodást tenné hatékonyabbá dolgok internetével. Ez a három példa egyébként mutatja is az Imagine Cup legnagyobb slágertémáit: egészségügy, társadalmi problémák, környezeti problémák. De az Innobie sem lóg ki, mert oktatási startupból is akad néhány, és népszerűek még a veszélyes foglalkozásokat támogató kezdeményezések.

Egy valóság nem elég

Az Imagine Cup első helyezettje 85 ezer dollárt kap és még egy 50 ezer dolláros Azure-csomagot (azaz a Microsoft Azure nevű felhőszolgáltatását ilyen értékben használhatja). A második helyezett 15 ezer dollárral és egy 40 ezres Azure-csomaggal lesz gazdagabb, a harmadik pedig készpénzt nem kap már, de 30 ezerért Azure-ozhat. És persze mindenkinek óriási juttatás a kapcsolati tőke, amit az Imagine Cuphoz vezető úton, illetve a döntőn szereznek – különösen a nyertes csapat, aminek tagjai egy személyes audienciát is kapnak a Microsoft vezetőjénél, Satya Nadellánál.

Hétfőn a zsűri megnézte 49 induló projektet, ebből kedden 15-re szűkítik az esélyesek táborát, de 3 kieső visszajut majd a csapatok egymásra adott szavazatai alapján. Így 18 csapatból választja majd ki a zsűri a 3 legjobbat, illetve szerdán a győztest. Ezen felül különdíjak is vannak három kategóriában: mesterséges intelligencia, big data és kevert valóság. A kategóriagyőztesek 15-15 ezer dollárral és egy-egy 30 ezres Azure-csomaggal lesznek boldogabbak. Hétfő délután már bejelentették a kategóriák esélyeseit, és a kevert valóság kategóriában az Innobie is bekerült a legjobb öt közé.

A tankönyvek kiterjesztettvalóság-tuningját alkotó magyar csapatot Redmondban Apró Alexandra, Kávai Konrád és Muhi Kristóf képviseli, nekik kellett a bejelentés után prezentálniuk művüket, majd állni a zsűri kérdéseit. Erős a mezőny a kategóriában: az Innobie mellett esélyes még egy tűzoltókat képző szimulátor (BlackLight, brit csapat műve), egy CT- és MR-felvételeket VR-ben megjelenítő orvosi szoftver (RealVol, indiai), egy diszlexiásokat segítő, Hololens szemüveget használó alkalmazás (Zelixa, amerikai) és ott van még a Pengram is. Utóbbi talán a legveszélyesebb a magyarok esélyeire: egy távoli szakértést lehetővé tevő rendszer, aminek lényege, hogy a szakértő – mondjuk egy szerelő – Hololensben látja, amit a szerelés helyszínén tartózkodó ember, a helyszíni ember pedig azt, ahogy a szakértő reagál a problémára. Így távolról lehet segíteni például egy erőmű egy alkatrészét megjavítani, de akár egy IKEA-bútor összerakását is elmutogatni.

A kategóriagyőzteseket kedden jelentik be, ami magyar idő szerint már inkább este lesz. Szóval pár órát még lehet szurkolni még az Innobie-nak, tegyék velem együtt.

(Munkatársunk a Microsoft meghívására és költségén vesz részt a rendezvényen. A cikk enélkül nem készülhetett volna el, ugyanakkor teljes egészében szerkesztőségi tartalom, készítésére a cég semmilyen befolyással nem volt.)

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!