Siklóernyővel repültek el oda, ahol így még senki sem járt

Az északi-sarki siklóernyős repülés nem akármilyen technológiai előkészületeket igényelt. A Roszatom kompozitanyagokat fejlesztő és gyártó részlege csúcstechnológiás anyagokat készített a siklóernyő beülőjét körbevevő áramvonalas burkolathoz. A beépített üzemanyagtartállyal rendelkező burkolat tervezése és gyártása a Szentpétervári Nagy Péter Műszaki Egyetem digitális tervezőiskolájának közreműködésével zajlott, szén- és üvegszálas kompozitanyagok felhasználásával.

Az áramvonalas burkolatnak és a póttartályoknak köszönhetően sikerült 900-ról 1200-1300 kilométerre növelni a motoros siklóernyő hatótávolságát.

Moszkvában és a jégtörő fedélzetén párhuzamosan követte a vállalkozást segítő csapat Konyjuhovék repülését. A 440 kilométeres táv megtétele 10 óra 13 percig tartott, moszkvai idő szerint július 7-én 16:29-kor szállt fel a csapat, és másnap, július 8-án 02:42-kor szállt le az Északi-sarkon. A távot a felszín felett 267 és 835 méter közötti magasságban repülve, 47 kilométer per óra átlagsebességgel tették meg.

A pilóták a leszállást követően műholdas telefonon számoltak be a sikeres repülésről és az Északi-sark eléréséről, majd letáboroztak, és felkészültek az egynapos sodródásra a jégtáblán az atomjégtörő megérkezéséig. A stáb folyamatos műholdas kapcsolatban volt a pilótákkal, a műholdas jeladók automata üzemmódban folyamatosan továbbították tartózkodási helyük pontos koordinátáit.

A jégtörő az előre megtervezett rutineljárás szerint közelítette meg és vette fedélzetére a siklóernyősöket.

A Roszatom mindig is támogatott bennünket, a vállalat kompozitanyagokat gyártó részlegének szakemberei jelentősen hozzájárultak a vállalkozásunk sikeréhez. Ezzel az úttal az orosz kompozitgyártás is rekordot döntött, hiszen a siklóernyő beülőburkolatához használt üveg- és szénszálas kompozithéj a zord sarkvidéki körülmények között is megállta a helyét

– nyilatkozta Fjodor Konyjuhov.

A fedélzeti műholdas jeladó által továbbított adatok elemzése után várhatóan bejegyzik, hogy motoros siklóernyővel először sikerült elérni az Északi-sarkot.

A kulcs a felhajtóerő

A Roszatom kompozitrészlege Oroszország legnagyobb kompozitanyag-gyártója. Hatalmas kapacitással rendelkezik az alapanyag-előállítástól a késztermékek gyártásáig. A részleghez tartozik egy modern K+F központ, a szénszálak előanyagaként szolgáló poliakrinitril- (PAN-) szálak, szénszálas szövetek, illetve üvegszálas anyagok előállítása, valamint kompozitanyagokból készült termékek gyártása.

A siklóernyő egy, az ejtőernyőből kifejlesztett repülőeszköz; lényegében egy kevlárszálas anyagból készült szárny, amelynek a felső felületén, akárcsak a repülőgépek szárnyán, a levegő áramlása gyorsabb, mint az alsón, ami felhajtóerőt eredményez.

A szárnyprofil alakjának módosításával lehet irányítani a szerkezetet. Az ernyő állásszögének megváltoztatásával növelhető, illetve csökkenthető a sebesség és a magasság – hasonlóan a repülőgépek magassági kormányához, illetve csökkentve a sebességet teríthető ki a siklóernyő balra vagy jobbra.

Az Északi-sarkon leszállt motoros siklóernyő lényegében egy hátimotoros trike kialakítású siklóernyő, azaz az egyébként triciklikként kialakított kettős beülőt szántalpas kompozithéj helyettesíti.

A 72 éves Fjodor Konyjuhov, a siklóernyő egyik pilótája nem akárki, a ma élő legismertebb orosz világjáró, aki 2010 óta egyben ortodox pópa is.

Az első és mindmáig az egyetlen ember a földön, aki megcsinálta a világjárók Grand Slamjét – háromszor járt az Északi-, illetve a Déli-sarkon, sílécen is elérte mindkét pólust, megmászta a Mount Everestet, megkerülte a Horn-fokot, valamint ötszörös földkerülő vitorlázó, 17-szer szelte át az Atlanti-óceánt, ebből egyszer átevezett. 

Ő volt a második ember a világon, aki hőlégballonnal kerülte meg a földet, megdöntve Steve Fossett 2002-es rekordját. 

2016-ig több mint 50 egyedi expedíciót és mászást valósított meg, képzőművészeti alkotásokban és könyvekben örökítve meg az élményeit, 3000 festmény, grafika és 18 könyv szerzője.

A világ legmagasabb csúcsait megmászó orosz „Hét csúcs” csapat tagjaként 2012-ben a tibeti oldalról, az északi gerincen jutott fel másodszorra az Everestre. 

2013-ban kutyaszános expedícióval Karéliából az Északi-sarkon keresztül eljutott Grönlandon át a kanadai Worth Hunt Islandig. 

2013. december 22. és 2014. május 31. között evezőshajójával átszelte a Csendes-óceánt. A chilei Concón kikötőjéből az ausztráliai Brisbane-be evezett, 160 napot töltve az úton kikötés és külső segítség nélkül. Ez volt az első csendes-óceáni, kontinensek közötti evezős átkelés, amit az International Ocean Rowing Society is jegyez. 

2016-ban a bristoli Cameron Balloons cég által gyártott MORTON hőlégballonnal megkerülte a földet az ausztráliai Northam városából indulva és megdöntve az első földkerülő hőlégballonos, Steve Fossett idejét. Konyjuhov 11 nap 4 óra 20 perc, avagy 268 óra 20 perc alatt kerülte meg a földet 33521 kilométert megtéve. Konyjuhov rádióamatőr hívójele R0FK volt.

2018–2019-ben a Csendes-óceán déli részén Új-Zélandtól, Dunedin kikötőjéből a Horn-fokig evezett, 154 nap alatt 6400 tengeri mérföldet teljesítve. 

Konyjuhov mostani siklóernyős útja sem az első volt már, 2022. június 9-én mostani társával, Igor Potapkinnal a Fehér-tengertől a Fekete-tengerig több mint 630 kilométert repült nyolc óra alatt Vologdából indulva, ami leszállás nélküli siklóernyős világrekord, ráadásul ezt nyolc nap múlva saját maguk döntötték meg, 13 óra 17 perc alatt 1040 kilométert repülve a közép-oroszországi Lipeck megyéből Csecsenföldre.

Tavaly Fjodor Konyjuhov és Ivan Menjajlo 2540 kilométeres távolságot repült a PhosAgro hőlégballonnal a Murmanszk megyei Kirovszk és a Krasznojarszki területen fekvő Hatanga között, ami nyitott kosaras hőlégballonos távrepülési világrekord. 

2023. szeptember 16-án Fjodor Konyjuhov és Igor Potapkin kétszemélyes motoros siklóernyőjükkel magassági világrekordot állítottak fel, az Elbrusz lábánál 4728 méteres magasságba emelkedtek a Kaukázusban. 

Legutóbbi rekordjuk a mostani, 2024. július 8-án ugyanis siklóernyővel a világon elsőként szálltak le az Északi-sarkon. 

(Borítókép: Vadim Gurnov)