Újabb adathalász-emailek terjednek Magyarországon szerda este óta: az egyik változat az Erste Bank ügyfeleit szólítja meg, a másik egy múlt heti áldozatot, a Raiffeisen Bankot veszi újra célba. Bár egyelőre nem tudni arról, hogy a CIB Bank is az áldozatok között lenne, a pénzintézet sms-ben figyelmeztette ügyfeleit, hogy internetes banki azonosítójukat ne adják meg senkinek, inkább látogassák meg a bank internetes biztonsággal foglalkozó weboldalát.
Nagyon úgy néz ki, hogy a bűnözők nem voltak elégedettek a magyar áldozatok nyelvtudásával, vagy egyszerűen csak rájöttek, hogy Magyarországon magyarul leveleznek a bankok, ugyanis most már kizárólag magyar nyelvű levelekkel próbálkoznak. A kamu szöveg a szokásos: adategyeztetésre és számláik ellenőrzésére kérik fel a címzetteket, mert az email szerint december 1-jén a banknak zárolnia kellett néhány számlát.
Mindkét levélben ez áll:
Kedves számlatulajdonos!
2006. december 1-jén a rendszerünkben a banknak pénzmosással, hitelkártya csalással, terrorizmussal kapcsolatban és a visszaélések ellenorizése céljából zárolnia kellett néhány számlát.
Az ezekkel a számlákkal kapcsolatos információt megkapták levelezo bankjaink, valamint a helyi, szövetségi és nemzetközi hatóságok. A kiterjedt adatbázis-muveletek miatt néhány számla esetleg megváltozott. Arra kérjük tehát ügyfeleinket, hogy ellenorizzék csekk- és megtakarítási számláikat, hogy ezek aktívak-e, vagy hogy a jelenlegi egyenlegük megfelel-e a valóságnak.
A bank az összes ügyfelét értesíti jelentosebb visszaélés vagy bunügyi cselekmény esetén, és megkéri Önt arra, hogy ellenorizze számlája egyenlegét. Ha úgy véli, vagy azt találja, hogy a számláján visszaélést követtek el, errol értesítsen bennünket úgy, hogy belép az alábbi hivatkozáson keresztül.
Új módszerek
A szöveg alatt lévő linkekkel elég ügyesen trükköznek a csalók: az erstés emailben úgy néz ki a link, mint ha a valódi weboldalra vinne, de valójában nem a feltűntetett http://www.erstebank.hu/verification címre mutat, hanem a bűnözők által létrehozott http://erste-hungary.com/ címre. A Raiffeisen esetében pedig az első link a valódi banki szájt egyik nem létező oldalára mutat, az email alján elhelyezett link pedig a hamis http://raiffeisen-portal.com/ weboldalra.
Soha semmit
Mivel a hamis banki weboldalakat általában elég nehéz megkülönböztetni az eredetiektől, érdemes megjegyezni, hogy a bankok soha semmilyen adatot nem kérnek emailben. Az adathalászatnak ez a fajtája egyébként nem új, már számos pénzintézetnek, aukciós oldalnak és fizetési szolgáltatásnak meg kellett küzdenie az adathalászokkal. Hazánkban két évvel ezelőtt az OTP Direkt szolgáltatását támadták meg így, 2003-ban az Inter-Európa Bankot phisher-támadás.