Bár a hivatalos álláspontok szerint a grúz internetet érő támadásoknak semmi köze ahhoz, hogy Grúziában orosz tankok masíroznak fel-alá, minden szakértő szerint ez az orosz támadás szerves része.
A modern háborúkban az első lépés az ellenfél kommunikációjának megbénítása, és a média (tipikusan tévé-, rádióállomások) megkaparintása - magyarázta a Venture Beatnek Graham Cluley, biztonsági szakértő.
Ebbe a sémába tökéletesen beleillik az online támadás, a hírportálok, kormányzati oldalak túlterhelése, és elérhetetlenné tétele, illetve energiaellátó rendszerek támadása.
Az oroszok már a spájzban vannak
Bár a gyakorlatban már használják katonai célokra, nincs semmilyen elfogadott egyezmény arra, hogy a hackertámadás háborús cselekménynek tekinthető-e. Amikor 2007 tavaszán Észtországot érte túlterheléses támadás (akkor is Oroszországot sejtette mindenki a háttérben), az észt kormány a NATO-hoz fordult védelemért. A szervezet az alapszabálya értelmében köteles lett volna a támadás érte tagország segítségére sietni, de visszautasította a kérést. A segítségkérés természetesen formális volt, hiszen senki nem gondolhatta komolyan, hogy a NATO nekimegy Oroszországnak néhány túlterhelt szerver miatt, de megmutatta a szájberhadviselés kezelésének nehézségeit: szinte lehetetlen egyértelműen azonosítani a támadót, és bizonyítani, hogy katonai parancsra történt a támadás.
A grúz internetet ért invázió forrását a szakértők orosz és török szerverekig nyomozták vissza - a hivatalos orosz álláspont szerint ezek a támadások teljesen függetlenek a grúziai "békefenntartó akcióktól", és minden bizonnyal a grúz kormány viselt dolgait elítélő hackerek műve. A helyzetet az teszi különösen élessé, hogy itt amerikai célpontokat is ért támadás (az amerikai nagykövetség oldala, illetve jó néhány olyan grúz oldal, amiket amerikai szervereken tárolnak).
Új korba lépett a hadászat
Miközben sem a NATO-nak, sem a Pentagonnak, és a világ egyetlen más jelentős katonai-védelmi szervezetének sincs világos képe arról, mit kellene tekinteni az online háborús cselekményeket, az sem világos, hogy mi lenne a válaszcsapás ilyen esetben. Az amerikai védelmi minisztérium Cyber Defense Agency szakértő csoportjának vezetője, O. Sami Saydjari biológiai terrortámadáshoz hasonlította a szájberhadviselést, ami ellen csak védekezni lehet, visszatámadni nem.
"Elérkezett a szájberfenyegetettség ideje, és ez legalább akkora változást jelent a végelmi és katonai stratégiákban, mint amikor bekerült a képbe a nukleáris fenyegetettség" - mondta a Wall Street Journalnak a Pentagon egyik tanácsadó ügynökége, a U.S. Cyber Consequences Unit vezetője, Scott Borg.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
