Lázár, Olimpia
-2 °C
3 °C

Hány szeletre vágjuk a winchestert?

2003.07.21. 16:33
A számítógépünkben rejtőző merevlemez az egyik legizgalmasabb darabja a PC-t alkotó csúcstechnikai eszközőparknak. Hihetetlen technológiai bravúrok tömkelegéből áll össze, de ezt nem szoktuk igazán jelentőségének megfelelően méltányolni. Használatával kapcsolatban rendszerint sok kérdés fogalmazódik meg az emberekben, a KÜRT Rt. szakemberei nap mint nap tapasztalják ezt. Az alábbiakban a kérdések által érintett témákból szemezgettünk.
Növekedési problémák

Sok probléma mindjárt a winchester megvásárlásakor felmerül. Előfordulhat, hogy mondjuk egy 80 GB-os merevlemezt a meglévő gépünkbe téve, abból csak 10GB-ot lát az Fdisk. Mi lehet ennek az oka?

Az alaplapok folyamatos fejlődése során a BIOS is állandó fejlesztéseken megy keresztül. A változások sohasem ugrásszerűek, mindig csak a belátható jövőben megjelenő eszközök kezelésére tudják felkészíteni. Ezért vannak (voltak) olyan megoldások, amelyek nem kezelik helyesen az időközben a várakozásoktól eltérő ütemben fejlődő winchesterek kapacitását. Sajnos ebből adódóan a BIOS-ok egy része egyáltalán nem vagy tévesen ismeri fel a nagyobb kapacitású merevlemezeket. Az újabb BIOS-ok 132 GB-os eszközök kezelésére vannak felkészítve. Ez az FDISK számára sem jelent akadályt.

Partíciók

Miután sikeresen beépítettük a gépünkbe a winchestert, partícionálnunk kell. Igen ám, de hogyan? Egybe vagy külön? Van-e hardver, vagy egyéb szempontból előnye, hátránya valamelyik megoldásnak?

A particiók száma és mérete a hardver szempontjából teljesen közömbös. Egyéb szempontokat megvizsgálva két fontosabb különbségre lelhetünk. Az egyik - bár egyre kevéssé jellemző - eltérés elvileg a sebességben mutatkozna meg. Kisebb partíció gyorsabb adatelérést tesz lehetővé. Ennek gyorsító hatása azonban mára elhanyagolhatóvá vált.

A másik tényező az adatbiztonság. Elsősorban nem fizikai eredetű adatvesztés esetén a hiba hatása nem hat ki a teljes eszközre, ha több partíciónk van.

A partíciók méretének megválasztása persze nem teljesen közömbös az úgynevezett cluster méretek miatt. A clusterek méretét a formázás szabja meg. FAT32-nél ez 4, 8, 16, vagy 32 KB-os lehet. Ha a formázást FORMAT paranccsal végeztetjük el, akkor nincs mód a clusterméret kiválasztására, ilyenkor az automatikusan állítódik be úgy, hogy 8GB-ig 4KB, 16GB-ig 8KB, stb. Ennek megadása csak az adott operációs rendszer segítségével történhet az engedélyezett lépcsőben. Néhány rendszer (például a WIN2000 vagy az XP) nagyobb partíció méretek esetén (pl.: 20GB) fel sem ajánlja a FAT-32 fájlrendszert. NTFS alatt a clusterméret 1 és 64 szektor között bármilyen értékben (0,5-32 KB) megválasztható.

Milyen fájlrendszert használjak?

A particionálás után meg kell formázni az eszközt, de milyen fájlrendszert használjunk? Ennek eldöntésére nem lehet általános érvényű választ adni, hiszen a fájlrendszerek nem a hardvert, hanem a felhasználót támogatják, esetenként lehetővé téve valamely felhasználói program optimálisabb működését. A fájlrendszer típusát tehát mindig az adott feladathoz érdemes választani. Annak sincsen különösebb akadálya, hogy egy adott operációs rendszerhez több különböző fájlrendszer alatt levő partíciót rendeljünk.

Folytatjuk!