Csernobilban és környékén azok a madárfajok sínylették meg leginkább az 1986-os katasztrófát, amelyek színes tollúak, a legnagyobb tojásokat költik, és a legmesszebb vándorolnak - mutatták ki amerikai kutatók.
A Dél-Carolinai Egyetem munkatársai 57 madárfaj 1570 egyedét vizsgálták meg, és feltételezésük szerint azért a színes tollú, legnagyobb tojásokat költő és legmesszebb vándorló madarak pusztulnak leginkább a csernobili katasztrófa következtében, mert ezek a tulajdonságok az antioxidánsok jóval nagyobb mértékű felhasználását igénylik, ezáltal ezek a fajok biológiailag védtelenebbé válnak a többi fajhoz képest.
Az antioxidánsok azok a vegyületek, amelyek megvédik a szervezetet a káros égési folyamatoktól, mintegy pajzsként szolgálnak az instabil és oxigént tartalmazó molekulákkal szemben, megkötve az úgynevezett szabad gyököket.
A kutatásról írt beszámoló a Brit Ökológiai Társaság (BES) szakfolyóiratában, a Journal of Applied Ecologyban jelent meg. (via MTI)
A Dél-Carolinai Egyetem munkatársai 57 madárfaj 1570 egyedét vizsgálták meg, és feltételezésük szerint azért a színes tollú, legnagyobb tojásokat költő és legmesszebb vándorló madarak pusztulnak leginkább a csernobili katasztrófa következtében, mert ezek a tulajdonságok az antioxidánsok jóval nagyobb mértékű felhasználását igénylik, ezáltal ezek a fajok biológiailag védtelenebbé válnak a többi fajhoz képest.
Az antioxidánsok azok a vegyületek, amelyek megvédik a szervezetet a káros égési folyamatoktól, mintegy pajzsként szolgálnak az instabil és oxigént tartalmazó molekulákkal szemben, megkötve az úgynevezett szabad gyököket.
A kutatásról írt beszámoló a Brit Ökológiai Társaság (BES) szakfolyóiratában, a Journal of Applied Ecologyban jelent meg. (via MTI)