Barátságokról beszél a mobilhálózat

2009.08.19. 14:35
Mobilra telepített kémprogramok segítségével vizsgálták meg a barátságokat, és kiderült, hogy a híváslista pontosabban leírja a kapcsolatokat, mint egy részletes kérdőív. A telefon azt is elárulja, hogy egy fontos meccs után hová özönlenek az emberek.

Ha nem bízunk saját ítélőképességünkben, akkor a mobilunk segítségével könnyen kiválaszthatjuk a legjobb barátainkat, derült ki egy amerikai kutatásból. A Santa Fe Intézet munkatársai 94 mobiltelefonra telepítettek kémszoftvereket, hogy megfigyeljék a kísérleti alanyok barátkozási szokásait.

Minden hívásukat rögzítették, folyamatosan figyelték a földrajzi helyzetüket, sőt még azt is megnézték, hogy milyen aktív bluetooth-eszközök vannak a közükben. Végül a mobillal mért adatokat összehasonlították egy szokványos kérdőív válaszaival. Ebből kiderült, hogy az embereknek valójában fogalmuk sincs arról, hogy mennyi időt töltenek el másokkal.

Az emberek sokkal hosszabbnak érezték a barátaikkal eltöltött időt, mint amiről a mobilos mérések árulkodtak. Ugyanakkor rövidebbnek érzékelték azt az időt, amit nem a barátaik, hanem más emberek társaságában töltöttek el. A kutatók egyébként pusztán a mobilos adatokból 95 százalékos pontossággal kitalálták, hogy kik a jó barátok.

Szoros összefüggést találtak a munkával való elégedettség és barátok távolsága közt. Akik sokszor hívták fel a barátait munkaidőben, kevésbé volt elégedettek a munkájukkal. A legszorosabb barátságok pedig a munkatársak közt alakultak ki.

Nathan Eagle és munkatársai folytatják a kutatást, mert az első vizsgálatot csak a Massachusetts Institute of Technology diákjainak a körében végezték el. Épp végeztek egy ezer fős vizsgálattal Helsinkiben, és folyamatban van egy kenyai munka. Kenyában olyan embereknek is adtak mobil, akik korábban sohasem telefonáltak.

A kutatási módszer egyébként a városok tervezését is segítheti. A csoport adatokat rögzített, amikor a Red Sox baseballcsapat bajnokságot nyert, és a győzelem napján mindegyik kísérleti alany viselkedése kiszámíthatatlanná vált. Váratlanul mindenki Boston belvárosába ment. A város vezetése azért kereste meg őket, mert többet akartak tudni arról, hogy az emberek miként használják a városi infrastruktúrákat - mennyien sétáltak a hidakon, mennyien ültek metróra, buszra vagy biciklire.