Gazdagokat őrjít, szegényeket gyógyít a Nokia

Ebben a pillanatban körülbelül 1,1 milliárd embernek van Nokia mobilja, ezért érdemes odafigyelni, amikor a cég mérnökei a jövőről beszélnek. A vállalat finn főhadiszállásán mutatta meg az újságíróknak azokat a technológiákat és szolgáltatásokat, amelyek a következő években fontosak lesznek.

A Nokia nagy piaci részesedése annak köszönhető, hogy a cég egyszerre két vasat tart a tűzben: az egyikkel egy márványkandalló parazsában turkál, a másikat pedig szárított teveszarból rakott tábortűzbe lógatja.

Vannak egyrészt a csúcsmobilok, mint az N900, amit kedden elkezdtek leszállítani a boltokba. A Nokia az N900 fejlesztésekor azokra a netfüggőkre gondolt, akik egyszerre 4-8 programot futtatnak, és a brózer megnyitásakor nem bírnak várni a Facebook meg a Twitter betöltésére. A csúcsmobilt hamarosan leteszteljük, addig is a cikkben azokról a fejlesztésekről írunk, amelyek még nem elérhetők, de zajlanak a tesztek, és hamarosan megjelenhetnek.

Több úri huncutságot bemutatott a Nokia, és elég sok kutató foglalkozik a kiterjesztett valósággal, amiben a fizikai környezetünk digitális tartalmakkal keveredik. Készítettek például egy varázsbotszerű eszközt, ami iránytűvel és műholdas helymeghatározással érzékeli, hogy a júzer hol van, és merre mutat. Amikor például egy dzsesszkocsma került az eszköz elé, akkor elkezdett rezegni, zenét játszott le, és közölte az napi műsort.

Ez a fejlesztési irány több szempontból veszélyes. Elvész a felfedezés öröme, hiszen mindent a mobiltól tudhatunk meg, másrészt pedig úgy lehet majd kommentelni helyeket, mint most a blogbejegyzéseket. Az utóbbival kapcsolatban pedig vannak rossz tapasztalataink. Jó esetben a kütyüvel az olvasható be egy étteremnél, hogy valaki evett ott egy jó somlóit, rossz esetben viszont az, hogy gyurcsányorbán monnyonle.

Szerencsére csak a távoli jövőben fogunk megőrülni a kommentelt világtól. A Nokia ezzel a kütyüvel ugyanis csak demonstrálta a lehetőségeket, és egy aprócska láncszem még hiányzik: először irdatlan sok adatot kell felvinni a netre, és csak utána érdemes beolvasókat gyártani.

Vertikális ökoszisztémák

A távolabbi jövőben sokkal vadabb dolgokra számíthatunk. A következő nagy dobás az lesz, amikor úgy guglizhatjuk meg a saját testünkben lévő betegségeket, mint most ahogyan most a weben keresünk, mondta Leo Kärkkäinen, aki eleinte a mobilok akusztikájával foglalkozott a Nokiánál, de most már az egyik fő tudományos tanácsadó és jövőkutató a cégnél. Sajnos a diagnózishoz szükséges – feltehetően nanotechnológiára épülő - eszközök még nem készültek el, és egy egész vertikális ökoszisztémát fel kell építeni, a hardverektől a mérés módszerén és az adatok tárolásán át az egészségügyi szolgáltatásokig, mondta Kärkkäinen.

A tudós kedvenc területe azonban nem a gyógyászat, hanem a felhasználók interakciója alapján önmaguktól változó interfészek. És nem arra kell gondolni, hogy megváltozik a kijelzőn megjelenő kép, mert olyan már van. Kärkkäinen szerint különösen érdekes lenne egy alakját változtató érintőkijelző, amin akár valódi gombok is kinőhetnek, és újra kilapulna a kijelző, amikor nincs szükség gombokra. Elképzelhető, hogy elektroaktív polimerekkel ez megoldható, és a jövő interfészében nagy szerepe lesz a többrétegű graféneknek (ez utóbbiból készülnek például a szén nanocsövek). Még folynak a kutatások, ezért nehéz megmondani, hogy mikor látunk ilyen eszközöket.

Nyitott kérdés

A csúcstechnikás újdonságok fejlesztése sok energiát és pénzt emészt fel, de már a felhasználók közössége is beleszólhat a fejlesztésbe, hiszen a Nokia a nyílt forráskód egyik nagy pártolója lett. Az okostelefonokon futó Symbian platform néhány éven belül lesz teljesen nyílt, míg az N900-on futó Maemo platform már most is az.

A Nokia, a Motorola és más cégóriások együtt építgetik a Maemo (és egyben az Android) lelkét, a mobilokon futó Linux kernelt. A nyílt forráskód emellett az egyéni ötleteket is becsatornázza, csak az a gond, hogy nem tud bárki szoftvereket írni. Kärkkäinen szerint a mobilokhoz is olyan keretrendszert kellene készíteni, mint amilyent a Lego a Mindstorms robotkészlethez ad, azzal ugyanis még a középiskolások is elboldogulnak.

Szubkontinentális ökoszisztémák

Eddig csak a fejlett világnak szánt fejlesztésekről volt szó, csakhogy a Nokia-júzerek nagyobbik része nem azt várja a mobiljától, hogy alakot váltson. Több százmillió embernek az életben maradáshoz, a nyomorból való kiemelkedéshez kell valamilyen kommunikációs eszköz.

A fejlődő országokban pedig egészen mások a kihívások, mint a fejlett országokban. A havidíj túlságosan nagy egyszeri kiadás az embereknek, ezért a Nokia itt inkább heti díjat kér a szolgáltatásaiért. Gondot okoz a lefedettség és a mobilnet hiánya is, ezért sok szolgáltatást nem online, hanem sms-ben kell nyújtani.

Meglepően nagy hatást lehet elérni néhány tucat mobiltelefonnal. A Nokia Data Gathering nevű rendszer például egészen egyszerű, mobilokon megszerkesztett kérdőíveket lehet vele szétosztani, és a felhasználók feltölthetik a kutatási eredményeket egy szerverre. Egy ilyen apróság is életeket menthet, a Nokia legalábbis azt mondja, hogy Brazília egyik régiójában 93 százalékkal csökkentették a halálos dengue-lázas esetek számát.

Korábban is vizsgálták a szakértők, hogy a betegséget terjesztő szúnyoglárvák hol szaporodtak el, de az adatok lassan jutottak el a központba. A gps-es okostelefonokkal azonban pontosan megadható a fertőzés helye, és célzottan tudnak permetezni. A Nokia ingyen odaadja a szoftvert a civil szervezetek, mégis jól jár, hiszen a szoftver csak Nokiákon fut.

Hasonló elven működik a Nyugat-Indiában tesztelt HealthRadar. Ott is az okoz gondot, hogy csak hetente érkeznek adatok az egészségügyi hatósághoz, és nem jut idő a megelőzésre. A mobilos rendszerrel azonnal beküldhetők az adatok, és a helyi orvosok lekérdezhetik a statisztikákat. A parányi kijelzőn megjelenő térképen jól látszik, hogy mely szomszédos tartományokban és megyékben milyen betegségek terjednek. A félmilliós populációt lefedő tesztprojekthez elég volt egy szerver, 23 legolcsóbb típusú mobil, és 33 okostelefon, amiből tízet az egészségügyi hatóságok kaptak.

Persze a fejlődő világban is rengeteg pénzt lehet keresni a szolgáltatásokkal. Kínában a munkások havi 1 dollárért regisztrálhatnak egy álláskereső szolgáltatásra, ami ottani viszonylatban sem túl drága. Csakhogy a rendszert ötmillióan használják, és a havi ötmillió dollár egyáltalán nem rossz bevétel.

Ezekben az országokban a finn cég következő nagy dobása a Nokia Money nevű pénzügyi szolgáltatás lesz, ami 2010 elején indul el. Elemzőcégek szerint 2014-ben a mobilon való bankolás 18 milliárd dolláros piac lesz, és a növekedést az hajtja előre, hogy sok fejlődő országban egyáltalán nincs bankrendszer, százmilliók dugják el a pénzüket a párna alá.

A Nokia nem az első ezen a piacon, a Vodafone például már nyújt ilyen szolgáltatást Kenyában. Teppo Paavola, a Nokia pénzügyi szolgáltatásokért felelős igazgatója elmondta, hogy Kenyában az útonállók ellen is mobillal védekeznek az emberek: utazás előtt elküldik a pénzüket maguknak, és csak a célállomáson vesznek fel belőle. A szolgáltatáshoz mindenképpen kellenek olyan üzletek, ahol készpénz is felvehető, és a Nokia ebben látja az előnyét. Stratégiájának mindig is fontos része volt a több százezer boltból álló hálózata, és ezek egyben kifizetőhelyek is lehetnek.

Nincs keveredés

Az előadásokon tézisként hangzott el, hogy a csúcskategóriás élmény nem keveredik az alsó kategóriás élménnyel, de ez vitatható. Az a része érthető, hogy a fejlődő országokban kevesebben vesznek százezer forintnál drágább mobilokat, de a fejlődő országokban tesztelt új szolgáltatásokat a fejlett világ is tudná hasznosítani. A gps-es adatgyűjtő eszköz bárhol alkalmazható a környezetvédelemben, HealthRadar pedig hasznos lehet a fejlődő országokban is, különösen H1N1-járvány idején, és ott, ahol a háziorvosok nem értik vagy nem szeretik a számítógépeket.