Most már a tartalomra kell koncentrálni
További Cellanapló cikkek
Magyarországon és az Európai Unióban jó az infrastruktúra, mondta Pataki Dániel, a Nemzeti Hírközlési Hatóság elnöke. Szerinte a politikának most már főleg a tartalomszolgáltatás segítésével kell foglalkoznia, mert még mindig sok embert nem érdekel az internet. Közben persze meg kell teremteni a következő európai sikertörténetet, a 4G-s szolgáltatást.
Fontos időszakot zárt le az Európai Unió, amikor két év munka után minden szinten elfogadták az új hírközlési keretrendszert, valamint több más fontos lépést. Ezzel egységesebbé vált az európai távközlési piac, jövőtálló lett a szabályozás, és megteremtődött a negyedik generációs mobilhálózatok alapja.
Nagy siker, hogy az összes európai ország támogatta a digitális televíziózás bevezetésével felszabaduló frekvenciasáv felszabadítását, mondta Pataki Dániel. Ebből ugyanis egy 72 MHz szélességű sáv akár a negyedik generációs mobiltechnológia, az LTE bevezetésére is felhasználható lesz. Ez lehet az EU következő sikertörténete, ha ugyanúgy sikerül világszerte elterjeszteni, mint a most több milliárd ember által használt gsm-et.
A következő időszak európai szinten a szabályozásban csendesebb lesz, hiszen most kezdődik az a 18 hónapos időszak, amikor a tagállamok a saját jogrendjükbe ültetik át a most meghozott szabályokat , emellett ebben az időben áll majd fel az új európai távközlési hatóság is, immár várhatóan az új biztos, Neelie Kroes irányításával.
A következőkben pedig nem elsősorban az infrastruktúra szabályozásán lesz a fókusz, hanem a tartalmakon és a fogyasztókon.
Pataki Dániel szerint Európa és Magyarország is nagyon az infrastruktúrára koncentrált az elmúlt időszakban, de hiába van viszonylag nagy kapacitású szélessáv az otthonokban elérhető áron, ha a fogyasztók jelentős része nem használja ezeket a szolgáltatásokat, ha nem érdeklődnek az internet és az internetes lehetőségek iránt.
Ezt a helyzetet mindenképpen kezelni kell, hasznos és motiváló tartalmakkal, oktatással.
Még mindig a sáv
Magyarországon viszont most a legforróbb téma még mindig az infrastruktúra, ezen belül is a GSM-szolgáltatásra használt 900MHz-es sáv újrahasznosítása. Az EU ugyanis már megengedi, hogy ezen a frekvencián is működhessen 3G, és így olcsóbban lehet hálózatot építeni.
Ezzel kapcsolatban Pataki Dániel elmondta, hogy a következő időszakban sok frekvencia áll majd a szélessávú technológiák rendelkezésére, hiszen a 900MHz-en és a digitális tévé bevezetésekor felszabaduló 800MHz-en kívül még a 2,6 GHz-es tartományban is lesz szabad frekvencia. Viszont ezzel egy időben a mobilnet sávszélessége és vele együtt az igények is nőnek. Az NHH feladata egy stabil, kiszámítható szabályozási terv megalkotása, ami továbbra is fenntartja a versenyhelyzetet.
Nagyon sok feladata van a magyar kormánynak és az NHH-nak, a frekvencia használatát ugyanis a szomszéd országokkal is egyeztetni kell, emellett át kell tekinteni a hazai frekvenciadíjak rendszerét is és az egyes blokkok távközléspiaci szerepét és lehetőségét.
Pataki Dániel szerint a mostani frekvenciadíjrendszer egy korábbi távközlési világban alakult ki, és változtatásra szorul, mert a jelenlegi modell nem ösztönzi kellően a szélessávú hálózatok fejlesztését, ez pedig nem segíti elő a növekedést, a vidéki területekre való benyomulást. Az NHH ezért azon gondolkozik, hogy miként lehet kiszámítható, a beruházásokat és a fenntartható versenyt ösztönző díjstruktúrát kialakítani.
Rovataink a Facebookon