Se nem iPhone, se nem iPad – mi az?

Nagy és gyönyörű kijelzővel látták el a Galaxy Note nevű kütyüt, de éppen emiatt vagyok bajban. Minek nevezzük ezt az új eszközt? Operációs rendszere, felépítése és a kijelző mérete alapján okostelefon, ugyanakkor egy kézzel nehezen használható, és a felbontása 1280 x 800 pixel, ami alapján inkább a táblagépek felé húz. Láttam már ilyen gépet, a Dell Streaket, de az nem tudott meggyőzni arról, hogy a telefonok és a tabletek közt elfér még egy kategória. A Samsung valamivel jobban oldotta meg a feladatot, de még mindig van min javítani.

Megjelenése előtt, amikor még csak a prototípusokat lehetett kipróbálni, a Samsung Galaxy Note arany középútnak tűnt a túlméretezett táblagépek és az apró kijelzős okostelefonok közt. A mérete bizonyos szempontból nagyon jó, nem okozott nehézséget, hogy menet közben gyorsan elővegyem a kabátzsebemből, számot léptessek a zenelejátszóban.

A kellemes méretű és felbontású kijelzőn élmény a magazinok és az újságok lapozgatása, a beépített klienssel a Kobo áruház elektronikus könyvei, a Zino magazinjai és a PressDisplay hírlapjai közül válogathatunk. A Napi Gazdaság és az International Herald Tribune, az Esquire és a New Scientist is elérhető, de még Steve Jobs életrajzát is letölthetjük 21,69 dollárért.

A videók pedig egyszerűen döbbenetesek. A kijelző a 720p felbontást jól bírja, a BBC természetfilmjei olyan részletesen jelennek meg rajta, hogy órákig élvezettel bámultam volna a kijelzőt, ha nem kellett volna megírnom ezt a cikket. A képkockák 1080p-nél már akadoznak, de ekkora kijelzőméretnél nem érdemes ilyen nagy felbontásra gyúrni.

Egészen addig jól működik az 5,3 hüvelykes érintőkijelző, amíg nem kell nyomkodni. Ha kényelmesen akarjuk tartani a kezünkben, akkor a kijelzőnek csak a közepét érjük el az hüvelykujjunkkal, márpedig az Android értesítési területe és a böngésző címsora a kijelző tetején helyezkedik el, a hardveres gombok, az indítóikonok és a programok beállításai pedig a kijelző alján vannak.

Nem úszhatjuk meg kétkezes használat nélkül. Egy kézzel egyensúlyozni kell, aminek előbb vagy utóbb az lesz a vége, hogy a Note közelebbről is megvizsgálja az aszfalt szilárdságát. Akinek a vizuális élménynél fontosabb, hogy bármilyen szituációban gyorsan és kényelmesen tudja használni az okoskészülékét, az jobban jár egy hagyományos méretű telefonnal.

Akit nem zavar a kétkezes használat, annak nagyon bejön majd a Note, mert nemcsak ujjakkal kezelhető, hanem a hozzá adott műanyag tollal is. Ezzel a pálcával ugyanúgy jegyzetelhetünk, mintha egy papír füzetbe firkálnánk valódi tollal. A gép sajnos utólag nem ismeri fel a kézírásunkat. Vagy rögtön a felismerős felületre írunk (ilyenkor a kijelzőnek csak a felére írhatunk), vagy kihasználjuk a teljes kijelzőt, de akkor nekünk kell formázott szöveggé alakítani a macskakaparásunkat.

A toll különféle trükkökre is képes. Ha lenyomjuk a rajta lévő gombot, és hosszan rábökünk a kijelzőre, akkor a Note képernyőmentést készít. Magától megnyitja a képszerkesztőt, gyorsan felírhatunk vagy -rajzolhatunk valamit a lefotózott térképre vagy weboldalra, és egy gombnyomással megoszthatjuk a weben a jegyzetet. Lenyomott gombbal kétszer a kijelzőre bökve új jegyzetet írhatunk, és tök mindegy, hogy milyen program fut a háttérben. Angry Birdsben is működik.

Egyetlen komolyabb – és remélem, csak átmeneti – hibája van a Note-nak: a tableteken megszokott 1280 x 800-as felbontáshoz a telefonokra szánt Android 2.3.5 operációs rendszer társul. Ami azt eredményezi, hogy egy rakás szoftver nem kompatibilis a készülékkel.

Például a Gameloft nagy felbontású játékai, amelyek igazán illenének ehhez a kijelzőhöz, nem akartak elindulni. Ez problémát okozhat a kezdő felhasználóknál, akik nincsenek tisztában a Google Android eladási rendszerével, hiszen azt fogják hinni, meglopták őket. A szoftverek ára a vásárlást követő 15 percben visszakérhető a Marketben az adott program nevére kattintva. Tehát szó sincs lopásról, csupán kellemetlen, hogy nem hívják fel a figyelmet a kompatibilitási gondokra.

A Gameloftnak és más fejlesztőknek drága mérnöki munkaórákat kell arra áldozniuk, hogy a szoftvereiket a Samsung hibridjéhez igazítsák. Az Angry Birds és a többi vektorgrafikus program átírása egyszerű, de vannak azoknál összetettebb szoftverek is, amelyekből új verziót kell legyártani. Nem biztos, hogy a Note kedvéért dolgoztatják majd a fejlesztőket.

A Note kamerája 8 megapixeles fotókat és 1080p/30fps minőségű videókat készít, és az mpeg4, h.263 és h.264 kódolásokat támogatja. A fájlokat a beépített 16 gigabájtos memóriában tárolhatjuk, ami legfeljebb 32 gigabájtos microSD memóriakártyával bővíthető. Az eszköznek a kapcsolatok terén sem kell szégyenkeznie. Szabványos microUSB kábellel köthetjük a számítógépre, a kis méretű tableten szerencsére nem fért el az az egyedi csatlakozó, amit a Samsung a Tab 10.1-es tableten használ. A bluetooth 3.0-ás verziójú, a wifi pedig 802.11a/b/g/n hálózatokra tud kapcsolódni.

A tabletnek vannak olyan változatai, amelyek csatlakozni tudnak a negyedik generációs LTE hálózatokra, de amíg Magyarországon nincs ilyen szolgáltatás, be kell érnünk a legfeljebb 21 megabites hspa-val. Ezen a Telenorral körülbelül 6,5 megabites letöltési és másfél megabites letöltési sebességet mértem.

A sok funkció, a kétmagos és 1,4 gigahertzes processzor és a nagy kijelző ellenére elég jól bírja a Note akkuja, egy munkanapot simán végigvittem vele. A körülbelül 180 ezer forintos kezdő árnál azonban alaposan meg kell fontolni, hogy mire van szükségünk.

Ha az utcán akarunk sokat netezni, akkor a Note jobb, mint a 10.1 hüvelykes tabletek. De nem biztos, hogy jobb egy okostelefonnál, úgyhogy vásárlás előtt mindenképpen érdemes kipróbálni, mennyire passzol a tenyerünkbe. Otthoni és irodai használatra, ha sokszor kell százoldalas pdf-et kell olvasgatni, a nagyobb méretű tabletek talán jobban megfelelnek a célnak.