Mire kell a szolgáltatóknak a frekvencia?

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kedden bejelentette, hogy a 900 megahertzes sávban kiírt aukción a Vodafone, a T-Mobile és a Telenor is extra frekvenciablokkokat vett, és egy negyedik szolgáltató is megjelenhet. A nagybevásárlás után a mobilcégek 43 milliárd forint plusz áfával lettek szegényebbek, de az extra blokkok nagyon jól jönnek nekik ahhoz, hogy jobb minőségű hálózatot tudjanak működtetni. A 900 megahertzes tartományban jól terjed a rádiójel, nagy területeket tudnak lefedni viszonylag kevés antennával, ami kedvez a vidéki hálózatépítésnek.

A Vodafone azért licitált kiugróan magas, 15 milliárd forintos összeggel, mert biztosra akart menni. A legjobb ajánlat ugyanis megadta nekik azt a jogot, hogy elsőként válasszák ki a nekik tetsző frekvenciablokkot, természetesen a meglévő 8 megahertzes blokkjuk mellett lévőt szemelték ki maguknak. Így ugyanis átrendezés nélkül kihasználhatják az egybefüggő, most már tíz megahertz széles blokkjukat.

A Telenor és a T-Mobile azonban kénytelen lesz tárgyalóasztalhoz ülni, mert a most megszerzett, elszórtan elhelyezkedő 1+1 illetve 1+0,8 megahertz széles blokkokkal így semmire nem mennek. A mobilszolgáltatáshoz ennél szélesebb blokkok kellenek. A két mobilcég sajtószóvivői eleresztették a fülük mellett azt a kérdésemet, hogy vajon meddig tart majd a blokkok átrendezése, magyarán nem tudni, hogy a több milliárd forintos befektetésüknek mikor lesz érezhető hatása. Azt írták, hogy vizsgálják az új lehetőségeket, különös tekintettel a mobilszélessávra és a kiváló színvonalra.

Az NMHH szakértői elhessegették az átrendezéssel kapcsolatos félelmünket, a délelőtti sajtótájékoztatón azt mondták, hogy a felhasználók semmit nem érzékelnek majd az átrendezésből, és a SIM-kártyát sem kell lecserélni.

A T-Mobile a közleményében csak azt emelte ki, hogy a 2011 tavaszán elindított modernizációban és az idén januárban elindított 4G/LTE-hálózat kiterjesztésében lehet szerepe az extra frekvenciának, míg a Telenor arra mutatott rá, hogy a Hipernet hálózatban és az 1800 megahertzes tartományban eddig elég komoly tartalékai voltak (kétszer szélesebb blokk, mint a két riválisnak), ezért a mostani árverést próbálták olcsón megúszni. Ezért ajánlottak csak 7,28 milliárdot az 1,8 megahertznyi blokkért, vagyis feleannyit, mint a Vodafone.

Az LTE várhat

Kérdéseinkre a Vodafone hosszú közleményben fejtette ki, hogy bár elsőként kísérleteztek a negyedik generációs LTE-vel, és a hálózatmodernizációs programjuknak hála a teljes hálózatuk alkalmas lenne az új szolgáltatás bevezetésére, egyelőre nem állnak át LTE-re. A mobilcég 2012-ben elsősorban arra törekszik, hogy a gyors mobilnetet olyan településekre is eljuttassa, ahol most semmiféle szélessávú internet nincs.

„A Vodafone-nál az LTE kereskedelmi bevezetése elsősorban a valós ügyféligényekre alapozott üzleti döntés kérdése" – írja a cég közleménye, ami egyben arra is rámutat, hogy egyelőre kevés LTE-s eszköz kapható, és az emberek nagy része még mindig 2G-s készüléket használ. A Vodafone idén azt tartja a legnagyobb kihívásnak, hogy a 2G-s felhasználók 3G-s mobilokra, okostelefonokra váltsanak.

Levelet hozott a Posta

A legizgalmasabb kérdés, hogy vajon a Magyar Posta, Magyar Villamos Művek és Magyar Fejlesztési Bank tagokból álló konzorcium mihez kezdene a frekvenciával. A konzorcium még nem tudott választ adni a kérdéseinkre, pedig jó lenne tudni, hogy mire költik el az állam pénzét. Így csak az eddig elhangzott pletykákat tudjuk feleleveníteni, amikben az állt, hogy majd elhappolják a többi cég elől az állami megrendeléseket, és a közalkalmazottak felhasználói bázisán növekednek tovább a többiek rovására. Az is felmerült, hogy lenyúlják az állami szolgáltatásokat, például a mobilos sztrádamatricát és a parkolójegyet.

Egyáltalán nem biztos, hogy létrejön majd egy Puskás Tivadar Nemzeti Távközlési Vállalat, vagy valami hasonló nevű állami szolgáltatói márka. A konzorcium technológiai szolgáltatóként is működhet, arra törekedve, hogy megszámlálhatatlanul sok virtuális szolgáltató segítségével szerezzen a hálózatára előfizetőket. Mobilcéggé válhatnak a netszolgáltatók, a butikosok és a zöldségesek! A kis- és középvállalkozások megsegítését zászlajára tűző kormány nemcsak pénzzel segíthet, hanem eszközzel is.

Ezek persze csak találgatások, és a Magyar Posta csak akkor hajlandó nyilatkozni, ha már jogerőre lépett a hatóság frekvenciaárverési határozata.