Így került az űrből a zűrbe a Motorola

Az első világháborúban tüzértisztként szolgáló Paul Vincent Galvin 1928-ban alapította meg a Motorola elődjét, és az volt az álma, hogy egy napon vezeték nélküli hálózatok kötnek össze majd mindent a világon. Fél évszázaddal később teljesült a vágya, amikor megjelentek a mobilhálózatok, de most már nem az úttörő vállalat aratja le a babérokat, hanem az évtizedek során mellé csapódott versenytársak.

Galvin mindig is rádiós technológiákkal foglalkozott, és a vállalat találmányai a világtörténelemben is fontos szerepet kaptak. Ő készítette el az első sikeres autórádiót, és innen ered a cég neve, ami az autózást jelző „motor” és a hangra utaló „ola” egyesítésével jött létre. A Motorola katonai rádióját használták a második világháború szövetséges erői, az volt a mai walkie-talkie elődje. A Holdra is eljutottak, Neil Armstrong 1969-ben egy Motorola rádión mondta be az elhíresült mondatát: „Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek.”

A múlt évszázad első felében bemutatott rádióktól egyenes út vezetett a mobiltelefon kifejlesztéséig. 1983-ban készült el a világ első kereskedelmi használatra szánt mobilja, 1991-ben pedig már a GSM-szabvány is készen állt. Most több mint ötmilliárd GSM-mobilt használ az emberiség. A Motorola az 1990-es évek közepén az első szétnyitható kagyló alakú mobillal tartotta izgalomban a világot, és ennek a fejlesztésnek a későbbiekben is fontos szerepe volt a vállalat életében.

Ekkortájt azonban elcsattant az első nagy pofon, 1998-ban ugyanis a Nokia átvette a piacvezető szerepet. A Motorola ekkor még lendületben volt, igyekezett újításokkal visszavágni. 2000-ben piacra dobta a világ első GPRS-es mobilját, így végre telefonon is lehetett netezni. Tiszta szerencse, hogy az akkori weboldalak olyan egyszerűek voltak, mint ma egy mobilra optimalizált portál, bár még így sem volt túl nagy élmény a mobilnet.

Az Android még csak papíron létezett 2003-ban, amikor a Motorolának már voltak linuxos okostelefonjai, amin Java környezetben futottak a programok. Ezek az érintőkijelzős mobilok azonban messze nem voltak olyan sikeresek, mint az egy évvel később piacra dobott Razr, ami mágnesként vonzotta a vevőket. A szépen megmunkált acélból elkészített kagylóformájú Razr változataiból 4 év alatt több mint 120 milliót adtak el.

Kill Bill

Ez a bombasiker vezetett később a bukáshoz. A mérnökök éveken át ugyanarra az egyszerű modellre fókuszáltak, és a végén már csak annyi újításra futotta, hogy bearanyozták a burkolatot. A világ egy emberként ásított, mert akkor már minden szempár az érintőkijelzős okostelefonokra fókuszált. Az Apple iPhone megváltoztatta az okostelefonok világát, és ebben nem volt helye a maradi Motorolának.

Üzleti szempontból 2007 volt a mélypont, amikor a társaság mobilgyártó részlege 1,2 milliárd dolláros veszteséget könyvelt el. A következő évben egymásnak adták a kilincset a cég munkatársai – aki nem menekült el időben, azt kirúgták. Több ezer fős leépítés után, 2009 első negyedévében a Motorolának már csak 6 százalékos piaci részesedése maradt, de végre elkezdett talpra állni. A kínálatból kidobálták az elavult modelleket, és kizárólag az Androidra fókuszáltak. Ezzel végre nyereséget termeltek, 2010 második negyedévében 162 millió dollárt, amiből 87 milliót a mobilgyártás hozott.

A lenti grafikonon látszik a lila színnel jelzett Motorola fogyása, és hogy a közvetlenül mellette álló (zöld) LG részesedése is apad. A Sony Ericsson feloldódott az egyéb kategóriában, de ugyanonnan az Androidnak hála fél tucat új versenyző vált ki, Az Apple részesedése is nő, mint egy tölcsér szája, de azért az is jól látszik, hogy a piac kis részére, kevés ember életére van közvetlen hatással az iPhone. (A táblázat darabszámot jelöl, az adatok forrása a Gartner.com)

A Motorola megmentésének utolsó fázisa januárban volt, amikor kettévágták a nagy múltú vállalatot. A Motorola Solutions viszi tovább a hatóságok által használt rádiós technológiák fejlesztését, míg a Motorola Mobility gyártja a fogyasztóknak szánt készülékeket. Az utóbbit vásárolta fel a Google a több tízezer darabos szabadalmi portfolió miatt. A Motorolának olyan alapvető szabadalmak vannak a birtokában, mint a wifi alapját képező IEEE 802.11 szabvány, és a webes videók 80 százaléka által használt AVC/H.264-es kodek technológiája.

A szabadalmaknak hála a keresőiparból érkező Google meg tudja védeni az Androidot, amit keményen támad az Apple és a Microsoft. Az Androidot használó gyártók attól tartanak, hogy a Motorola kivételezett helyzetben lesz, elsőként jut hozzá a Google új szolgáltatásaihoz, és azok optimalizált módon jelennek a készülékeken. Az Apple és a Microsoft pedig úgy véli, a Google nem fair módon használja az alapvető technológiákhoz kötődő szabadalmait, és azok felhasználásáért túl magas licencdíjat követel.

Kill Bill 2

A Motorola most is ontja magából az újításokat, és a Droid volt az első olyan androidos készülék, amit az Egyesült Államokban az iPhone méltó versenytársának tekintettek. Az okostelefon sikeres volt, de az Apple ellen ez még kevésnek bizonyult. Ez azonban nem szegte kedvét a Motorolának: a cég elsőként dobott piacra androidos táblagépet Honeycomb operációs rendszerrel (a Xoom sem ért el nagy sikert), az Atrix nevű modell elsőként egyesítette az asztali számítógépet egy okostelefonnal.

Annyira visszatért a Motorola önbizalma, hogy a Razr márkát is felélesztette. Persze az új modellek már androidos szupertelefonok, amikben kiváló hardveres és szoftveres extrákat találunk. Kétmagos processzor és egy gigabájt RAM van a hatalmas érintőkijelzők mögött, illetve a Razr Maxx lazán kibír egy teljes napot lemerülés nélkül a 3300 milliamperórás akkunak hála – ennek kétszer nagyobb a kapacitása, mint a többi okostelefoné. A beépített szoftverek közt a Smart Actions a kedvencem, ezzel ugyanis automatizálhatunk bizonyos funkciókat. Megadhatjuk, hogy egy adott helyen növelje a csöngés hangerejét, vagy ha nagyon merül az akku, akkor magától kapcsolja ki a wifit.

A hányatott sorsú távközlési vállalat megint felemelkedhet, de nagyon sok múlik a Google szándékán. Ha a keresőcég meghajol a partner mobilgyártók előtt, és parkolópályára teszi a vállalatot, akkor a Motorola lehet a technológiai fejlődés következő százéves áldozata.