Drága a kínai csúcsmobil
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Cellanapló cikkek
-
Megállíthatatlan hegyomlásként zúdul ránk az Asus új telefonja - Ár-érték arányban komolyan odarakja magát a Xiaomi új telefonja
- Megérkezett Magyarországra a világ negyedik legnagyobb mobilgyártója
- Több mint 15 éves hagyománnyal szakíthat a Samsung
- Jó lenne ez, csak nem ennyiért – teszten a Galaxy S24 FE
Ma már mindenkinek ismerősen cseng a Huawei neve, hiszen a kínai cég nemcsak hálózati berendezéseket gyárt, hanem mobilnethez szükséges modemeket és olcsó okostelefonokat is. A cég jól ki tudta használni a mobilszolgáltatókkal kialakított szoros kapcsolatát, hiszen alig néhány év alatt felkapaszkodott a vezető mobilgyártók közé. És egyre jobb mobilokat gyárt. A most bemutatásra kerülő Ascend P1 például annyiba kerül, mint egy Samsung Galaxy S II, és tele van csúcstechnikával.
Kína sohasem a kivételes formatervezésről volt híres, de ha legyártanak egy nyomtatott áramkört, akkor azt egészen biztosan be is tudják vonni műanyaggal. Ez történt az Ascend P1-gyel is. A Huawei nem sokat vacakolt azzal, hogy a kamera nagyobb helyet igényel: kicsit felcsúcsosította a műanyag hátlapot, hogy az pontosan illeszkedjen a kitüremkedő modul felső pereméhez, de nem tervezett köré semmilyen látványos körítést.
De azért fintorogni sem kell a Huawei Ascend P1-re. Pont ugyanolyan fekete tömb, mint néhány Samsung-mobil, a csatlakozók jó helyen vannak. A gombok is kényelmesen használhatók, bár egy kicsit könnyen benyomódnak, és úgy tűnik, nem az örökkévalóságnak készültek. A 4,3 hüvelykes Super AMOLED kijelző azonban gyönyörű, élénkek rajta a színek, jó élmény rajta videókat nézni, játékokat futtatni. Meglepő módon a felbontás csak 540*960 pixel, ami általában elegendő, de a riválisok már 1280*720 pixeles kijelzőkkel rukkoltak elő ebben az árkategóriában.
A Huawei Ascend P1-ben kétmagos 1,5 gigahertzes processzor van 1 gigabájt memóriával és 4 gigabájtos beépített tárhellyel. A tárterületből sajnos keveset kap a felhasználó, ezért aki ki akarja használni az okostelefonját, rögtön vegyen hozzá egy memóriakártyát is. Ez leginkább a szórakoztató funkciókat érinti, hiszen a filmek, a képek és a játékok mind nagy tárhelyet igényelnek. A mobilneten 21 megabites letöltést és 5,76 megás feltöltési sebességet kapunk, ha van hozzá megfelelő adatcsomagunk, e tekintetben nem lehet okunk panaszra.
Ez a hardver bőven elegendő az Android 4.0 futtatásához, a rendszer igen gyors, és akkor is gördülékeny marad, ha a háttérben már tucatnyi alkalmazás fut. A négyes verziójú Android elsőre nagyon furcsa lehet mindazoknak, akik korábban csak a 2.x-es változatokat használták, de mivel az újabb rendszer tele van kényelmes és hasznos funkciókkal, nem okozhat gondot megszokni. Az önmagában piros pontot ér, hogy a Huawei nemcsak az újabb verzióra való frissítés ígéretével dobta piacra a P1-et, hanem azon gyárilag rajta van a modern Android.
A Huawei nem pakolta tele a készüléket fölösleges szoftverekkel. Minden fontos eszköz megtalálható a telefonon, ráadásul az eredeti nevén; úgy látszik a kínai vállalat nem kedveli a saját márkaneveket. Jó példa erre a DLNA kapcsolat, amivel a videót és a fotót sugározhatunk át az okostévékre. A Samsung ezt AllShare néven emlegeti, pedig egy tök szabványos megoldásról van szó, ami nem a dél-koreai vállalat egyedülálló technológiája.
Természtesen a Google szolgáltatásai mind rajta vannak a mobilon, a Youtube, a Gmail, a Térképek és a Google Plusz is rögtön használatba vehető, miután bejelentkeztünk a telefonra az azonosítónkkal.
A Huawei csak olyan apró dolgokat módosított az Androidon, hogy például a lezárt kijelzőről nemcsak a főmenübe tudunk belépni egyetlen mozdulattal. Ezen kívül három lehetőségünk van: gyors telefonhívást tudunk indítani, illetve megnyithatjuk az üzeneteket vagy a kamerát. Ezt a gyorsindító megoldást nem a Huawei találta ki elsőként, de ettől függetlenül jó, hogy elérhető, és ennek a néhány funkciónak az ikonját nem belépés után kell keresgélni.
A kétmagos processzor jól bírja a terhelést, és az Androiddal könnyen kilőhetjük a háttérben futó programokat, ha lassulást érzékelünk. Az akku viszonylag jól bírja a tempót, de én inkább az Ascend P1 kövérebb ikertesóját, a vastagabb P1 LTE modellt választanám, amiben az akku nagyobb.
De arra a kérdésre nem tudom a választ, hogy miért is választanám a Huawei okostelefonját. Az Ascend P1 jó készülék, elvégzi a feladatát, és az Android platform sok százezer alkalmazása közül válogathatunk a Google Play szoftverboltban. De éppen csak annyira jó, mint az a pc, amit a munkaadóm az asztalomra tett: fut rajta a szoftver, van internet, lehet dolgozni. Használom, mert ezt rakták elém. Az Ascend P1 esetében is hasonló érzésem van, hogy ha a kezembe nyomnák, akkor használnám, de ha csak úgy betévednék a sarki gsm-boltba 130 ezer elköltendő forinttal – mert ilyen magas árról van szó! –, nem biztos, hogy erre esne a választásom.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon