Nincs még egy ilyen kamerás mobil

Egy évvel ezelőtt azt mondtam a Nokiánál dolgozó kollégáknak, hogy ha a Nokia PureView 808 telefon fényképezőjét összeházasítják a Windows Phone rendszerrel, akkor elkezdek félretenni pénzt arra a telefonra. Az esküvőn túl vagyunk, itt van a kezemben a Lumia 1020, amelynek a kamerája 41 megapixeles szenzorral és számos egyéb csúcstechnikával van felszerelve, és ezen már a legfrissebb Windows Phone 8 rendszer fut. Egyelőre csak a tesztelésre kölcsönkapott példány van nálam, úgyhogy most el kellene dönteni, érdemes-e erre az okostelefonra költeni.

A vékony és könnyű 925-ös után furcsa volt kézbe venni ezt a sárga szörnyeteget, aminek a háta közepéből kitüremkedik egy hatalmas kameraszerkezet. A Lumia 1020 a nehéz feje miatt kicsit billeg az ember kezében, de mindent egybevéve nem éreztem túl nehéznek. A sárga műanyag közepén lévő fekete korong határozott karaktert ad a mobilnak. Semmi sem tudná jobban jelezni, hogy aki ez előtt áll, az hamarosan a Facebookon látja viszont magát.

A műanyag borítás kellemes, puha tapintású, az élek és a sarkok finoman lekerekítettek, az illesztések pontosak. A hátsó kitüremkedésnek több előnye is van: ha meglökjük a készüléket, nem továbbcsúszik az asztalon, hanem elfordul, és a támasztéknak köszönhetően a lencse sem érinti az asztal felületét, így nehezebben tud megkarcolódni.

Semmit nem változott a Lumia 1020 kijelzője a közvetlen elődjéhez képest, ugyanaz a 4,5 hüvelykes és 1280×768 pixeles AMOLED panel van benne, mint a 925-ben. Ez a felbontás nem csúcskategória a full hd telefonok mellett, de a ClearBlack technológiának köszönhetően elég szép a megjelenítés, napfényben is jól látható, az meg a következő hónapokban jól fog jönni, hogy kesztyűn át is érzékeli az érintést. Ennek van persze egy apró hátránya is: egy odalógó usb-kábel ki tudja nyitni a képernyőzárat.

Előbb lősz, utána célzol

Van egy nagyon lényeges tulajdonsága a Lumia 1020 kamerájának, mégpedig a szenzor mérete. A gyártók többsége még a megapixeles versenyt futja, pedig egyre többen tudják, hogy nem (csak) ez számít. Minél nagyobb a szenzor, annál több információt tud feldolgozni, de emellett a lencse méretének és minőségének, valamint az képet feldolgozó elektronikának is összhangban kell lennie, hogy a végén kiváló minőségű képeket kapjunk. A Nokia a Lumia 1020-ba Carl Zeiss lencséket tett, a szenzor 2/3 hüvelykes, a telefon jobb fotókat készít, mint az olcsó zsebkamerák.

A Lumia 41 megapixeles szenzoráról azt kell tudni, hogy ebben a számban van egy kis csalás, amit a Nokia sem tagad. A szenzor valóban ekkora, de mivel nem kerek fotókat készítünk, hanem téglalap alakúakat, itt-ott le kell csípni a területből. Amikor 4:3 képarányban fotózunk, 38 megapixeles képeket kapunk, de ha az elnyújtott 16:9 képarányt választjuk, be kell érnünk 34 megapixellel. Ilyenek szigorúak a geometria törvényei, nincs mit tenni ellenük.

Bármelyik képarányt is választjuk, két kép készül, egy teljes felbontású és egy 5 megapixeles. Utóbbit gyorsan fel tudjuk tölteni a közösségi hálózatokra, a nagy felbontásút pedig usb-n kell lementeni a számítógépre. De a Lumia tud egy nagyon jó trükköt, amivel már a telefonon kihasználhatjuk a nagy felbontást. Exponálás után megjelenik egy gomb, amivel újravághatjuk az 5 megapixeles képet az eredetiből. Ezzel a módszerrel utólag zoomolhatunk rá a 38 megapixeles kép szűkebb, 5 megapixelnyi tartományára, tehát egy felvételből fél tucat különböző, még mindig elég jó minőségű képet gyárthatunk. Ha kollégám egy Lumia 1020-szal fotózta volna le Adrian Brodyt vacsorázás közben, valószínűleg nem egy ilyen homályos fotónk lenne az Oscar-díjas színészről és barátnőjéről.

Ezt a funkciót a Nokia által kifejlesztett Pro Cam biztosítja, ami előre telepítve megtalálható a Lumia 1020-on. Ha a Windows Phone gyári appját használnánk, nem tudnánk kihasználni a kamera képességeit. A Pro Cam sok beállítási lehetőséget kínál, manuálisan állíthatjuk a fókuszt (ami makrózáshoz nagyon jól jön), valamint az ISO-t és a záridőt. Ennek a sok kézi beállítási lehetőségnek persze csak akkor örülünk, amikor van időnk ilyesmivel bíbelődni, mert ez igencsak lelassítja a fényképezést. Az a szerencse, hogy automata módban is rábízhatjuk magunkat a Lumia 1020-ra, nem fogunk benne csalódni.

Félhomályban, ahol a legtöbb mobilba épített kamera elvérzik, a Lumia 1020 príma képeket készít. Ebben nemcsak a nagy méretű szenzor segíti, hanem egy xenon vaku is, ami nem zseblámpaként működik, mint a többi mobiltelefonon megtalálható ledek, hanem tényleg villant. Nem véletlen, hogy a zsebkamerákon is xenon vaku van, nem led. A vaku nagyon gyakran elvillan a Lumia 1020 használatakor, de kézzel le tudjuk kapcsolni. Érdemes kipróbálni a szenzor érzékenységét, megdöbbentő élmény, hogy amikor éjszaka befotózunk egy alagútba, a fényképen többet látunk, mint a saját szemeinkkel.

Teljesen egyértelmű, hogy a Lumia 1020 kamerája a legjobb, amit valaha okostelefonban láttunk. És még nem vettük végig a fotózással kapcsolatos extrákat. A telefonon utómunkálatokat is végezhetünk a Nokia Creative Studio nevű app segítségével. Ebben olyan profi eszközök vannak, mint a rendkívül népszerű tilt shift (ezzel lehet makettszerűvé tenni egy utcaképet), a színcsere, amivel fekete-fehér és színes kompozíciókat készíthetünk. A Smart Cam nevű programmal pedig sorozatfotókat tudunk készíteni. A felvételek segítségével összevághatunk olyan csoportképet, amin mindenki mosolyog, gyakorlatilag egy algoritmus addig cserélgeti a fejeket, amíg mindenkié jó nem lesz. Vagy eltávolíthatunk a képről nem kívánt mozgó objektumokat, például egy nyaraláson készült fotóról a mögöttünk elhaladó emberek tüntethetők el.

Egyetlen komolyabb hiányosság van a képkezelésben: szükségünk van számítógépre, hogy elmentsük a legnagyobb felbontású képeket. Mivel a Windows Phone 8-ban nincs egy rendes fájlkezelő, mint Androidon, nem tudjuk manuálisan kiválasztani a 30+ megapixeles képeket, hogy azokat töltsük fel. A beépített Skydrive-kliens képes automatikus mentést készíteni, de a Microsoft értelmezésében a legjobb minőségű kép azt jelenti, hogy az 5 megapixeles fotót nem rontja le még jobban, mielőtt feltöltené. Hát nem azért van szuper kamera a telefonban, hogy a kiváló fotóinkkal villoghassunk az ismerősök előtt?

A felhasználók többsége biztosan nem azért vesz ilyen telefont, hogy utána még Photoshopban is játszhasson a képekkel. A professzionális júzereknek is jól jönne, ha FTP-n vagy más protokollon azonnal fel tudnák tölteni a teljes méretű képeket a saját szerverükre, hogy később onnan tudják azokat megnyitni.

Mindent bele

A Lumia 1020 hardvere szinte teljesen ugyanolyan, mint a Nokia korábbi csúcstelefonjaié, de ez teljesen rendben van így. A másfél gigahertzes Snapdragon processzorhoz 2 gigabájt memóriát és 32 gigabájtos háttértárat kapunk. Az utóbbi nem bővíthető memóriakártyával, ezért is lenne jó, ha a nagy fájlokat is át tudnánk menteni egy szerverre, számítógép nélkül.

Az elavultnak tűnő processzorral azonban nem volt gond, az appok gyorsan megnyílnak, a gördítés nem akadozik. Bizonyos szempontból előnyös is, hogy nincsenek óriási változások a hardverben: a fejlesztőknek kevesebb gondot okoz az appok optimalizálása. Már csak azt kellene elérnie a Microsoftnak, hogy ez sok fejlesztőt érintsen, most ugyanis még mindig eléggé foghíjas a Windows Phone Áruház kínálata. Az általam kedvelt, Androidon vagy iOS-en használt appok nagy részét le tudtam tölteni, de mindig van hat-nyolc olyan alkalmazás, amit vagy egyáltalán nem elérhető, vagy a megszokottnál rosszabb minőségű a Windows Phone platformon.

Hogy válaszoljak a cikk elején feltett kérdésre: vennék-e Nokia Lumia 1020-at? A rövid válaszom az, hogy igen. A hosszabb válasz viszont így folytatódik: persze, vennék, ha az ára egy kicsit közelebb lenne a százezerhez, mint a kétszázezerhez, és ha nem fizettem volna mostanáig több tízezer forintot androidos appokért, amiket a Windows Phone 8-ra áttérve valószínűleg újra meg kellene venni.