Ebben a szimulátorban súlyos tétje van a száguldásnak

Az autószimulátorok egész jól megteremtik a száguldás illúzióját, és gyorshajtási bírságot sem kaphatunk, amíg csak a számítógép kormányát tekergetjük jobbra-balra. A jövőben azonban úgy is összetűzésbe kerülhetünk a rendőrökkel, hogy ott sem ülünk az autóban. Barcelonában az MWC-n ezt az élmény lehet kipróbálni, ha az Ericsson standján ülünk be a sofőrülésbe.

A távközlési cégnél három gigantikus tévé előtt kell kényelmesen elhelyezkedni, ahol egy módosított Xbox kormány segítségével kezdhetünk vezetni – egy tőlünk 50 kilométerre lévő, valódi elektromos autót, amely 5G mobilhálózaton át kapja az utasításokat. A vezetés élményét maximálisan átélhetjük.

Gigaszáguldásra is képesek

Oké, a demóban meghajtott elektromos autót nem fogja megállítani a rendőr, mert a biztonság kedvéért azt csak egy tesztpályára eresztették ki, és 20 km/órára állították be a végsebességet. Az Ericsson, a BMW, az Intel és az SK Telecom azonban már bebizonyította, hogy ennél jóval veszélyesebb mutatványokra is felkészültek.

Az Ericsson szakértői azt mondják, hogy ez már távolról sem mondható laboratóriumi körülmények közt elvégzett tesztnek, annak ellenére, hogy csak pár autó futott körbe-körbe a 2,6 kilométeres tesztpályán.

Olyan modern megoldásokat alkalmaztak, mint a nyalábformálás, amivel irányítottan a jármű felé lehet eljuttatni a megfelelő adatcsomagokat, és ez több száz autó egyidejű kommunikációját lehetővé teszi.

Ember nélküli jövő

A BMW és az Ericsson demójában látható technológiákat hamarosan önjáró autók is használni fogják. Eddig be kell érnünk néhány csúcstechnológiás versenyautóval, például amilyeneket a Roborace leplezett le a mobilkongresszuson. A világ első önvezető elektromos autója, a Robocar akár 320 kilométer per órás sebességgel is tud száguldozni. Még nem tudni, hogy egy utas nélküli autóban kit büntethet meg a rendőr az esetleges közlekedési kihágások miatt, de egyelőre nem is az a cél, hogy kieresszék ezt a gépszörnyet a közutakra.

Tizennyolc ultrahangos szenzor, hat kamera, öt lézerradar (lidar), és műholdas helymeghatározás dolgozik a Robocar fedélzetén, hogy felmérjék a pozícióját. A környezet felismerését pedig mesterséges intelligencia segíti. Hogy ne legyen gond a szenzoradatok feldolgozásával, arról az Nvidia speciális autós csipje, a Drive PX2 gondoskodik. Ez másodpercenként 24 billió kalkulációt tud elvégezni.

A hagyományos autógyártók ennyire azért nem eresztették el a fantáziájukat, a Ford például nem a Mustangot tette önjáróvá, hanem inkább egy kerekeken guruló óriási hokikorongot mutatott be. A Carr-e névre keresztelt koncepció az utolsó mérföldekre nyújt megoldást a gyalogolni lusta embereknek, hiszen elég ráállni, és hazaszállít minket.

Az már világos, hogy a jövőben mindenkit elektromos hajtás juttat el az úti céljához, és 5G hálózaton kommunikál egymással az autó és az infrastruktúra, de hogyan jutnak el az információk a sofőrökhöz? Ezzel kacsolatban az NNG-nek vannak már tapasztalatai, és mint megtudtuk, Japában már elvárás, hogy az autós szoftverek tervezésekor az autó és az infrastruktúra közti kommunikáció adatait hasznosítsák.

Érdekes módon az is régiófüggő, hogy a sofőrök mennyi információt képesek elviselni és feldolgozni vezetés közben – mondta Kerecsen Tamás, az NNG technológiai igazgatója. Az utóbbi években a nyugati piacokon az egyszerűsítés volt a trend, hogy a növekvő adatmennyiséget egyre egyszerűbb és intuitívabb felületeken tegyék hozzáférhetővé, és ennek felel meg a hangvezérlés terjedése. A távol-keleten a sofőrök teljesen jól kezelik a több képernyőn párhuzamosan megjelenő képi- és szöveges információáradatot is.

Emiatt is nehéz egyelőre megmondani, hogy miként néz majd ki az 5G-re kötött szuperautók műszerfala. Az iparágban sokan kutatják, hogy miként lehetne nagyobb megjelenítőket - HUD-okat - építeni az autókba, és azokon hogyan lehetne megjeleníteni valamiféle kiterjesztett valóságot, de ebben hatalmas kihívások vannak. Nemcsak kijelő mérete jelent kihívás, hanem az is, hogy a képi információ jó helyen jelenjen meg, és mindhárom dimenzióban pontosan kövesse az autó mozgását.

Hogy visszautaljunk a BMW és az Ericsson demójára: nemcsak az autóról a hálózatra kell megérkeznie az adatnak több gigabittel 170 kilométer per órás sebesség mellett, hanem a kiterjesztett valóságban elénk rajzolt navigációs magyarázatoknak is ugyanehhez a sebességhez kell igazodniuk, és az előttünk lebegő virtuális tábla időben jelezze, hogy a következő útszakaszon lassítani kell.