Zoknit mosni is jobb lesz 5G hálózattal
További Cellanapló cikkek
- Eddig nem látott funkcióval debütálhatnak a Samsung jövő évi csúcskészülékei
- Rajongóknak szinte kötelező: szó szerint varázslatos lett a Harry Potter-telefon
- Máris befutott az Android 16 első előzetes kiadása
- Megállíthatatlan hegyomlásként zúdul ránk az Asus új telefonja
- Ár-érték arányban komolyan odarakja magát a Xiaomi új telefonja
Barcelonában a mobilkongresszuson mindenki az 5G-ről beszélt, pont ahogyan tavaly is, de most már látható volt, hogy közeledünk a bevezetéshez, az általános lózungok helyett több konkrétum került szóba.
Eddig is tudtuk, hogy az 5G hálózat három dologban lesz jó:
- gigabites sebesség,
- szuper válaszidő, ezredmásodpercben egyszámjegyű értékkel
- egy négyzetkilométeren akár egymillió okosbigyó kiszolgálása.
Ebből az első két előnyt vezetékes hálózaton is megkapjuk, a harmadik pedig elsőre nagyon úgy tűnhet, mint amire valójában soha senkinek nem volt szüksége, csak azt mondják, hogy ez jó lesz.
Ha a mérnöki specifikációk helyett a gyakorlati hasznát keressük az 5G-nek, akkor azt mondhatjuk, hogy életünk egyetlen véges erőforrásából biztosít többet, az időből.
Vannak kisebb időnyereségek, például amit egy okosmosógép tud nyújtani azzal, hogy távolról elindítható a bekészített mosás, és pont akkor jár le a program, amikor hazaérünk. Így nem rohad be a ruha, és nem késő este kell teregetni. Volt nálam teszten wifis okosmosógép, és kevés dolog akkora szívás, mint egy ilyen berendezés konfigurálása. Az egész azzal kezdődött, hogy a fürdőszoba ajtajába kellett kihúzni a gépet, hogy rálásson a routerre.
Bocs, de a nappalit nem rendezzük át egy zoknimosás miatt.
A mobilnetes mosógép viszont tök jól elvan bárhol, nem is kell tudni róla, hogy miként kapcsolódik a netre. Az csak úgy megtörténik. Bár a kapcsolódás 4G-n is működik, sokkal jobb lesz ez 5G-n, mert az új hálózat milliónyi ilyen netes kütyü menedzselésére lett kifejlesztve. A mosógépeken kívül rengeteg ilyen eszköz lesz használatban a háztartásokban, és azokon kívül.
A Huawei Bonnban például az utcai parkolóhelyek okosításával kísérletezik, így végül a városokban több százezer aszfaltba süllyesztett szenzor tudósíthat az autósoknak arról, hogy hol találnak szabad helyet,
nem kell többé perceken át keresgélni.
Vannak telítettséget érzékelő kukák és postaládák is, hogy így elkerülhető az üres tárolók személyes ellenőrizése, és ezzel a közműszolgáltatók rengeteg időt és pénzt takaríthatnak meg.
Életmentő gyorsaság
Vannak jóval nagyobb időnyereségek, amit például azzal érhetünk el, hogy kisebb-nagyobb dolgokat autó helyett drónnal szállítunk. Elég abba belegondolni, mit küzdenek a kórházak, hogy célba juttassanak egy vérkészítményt vagy gyógyszereket. Mindezeket egy drón az autós forgalmat kikerülve, a lehető legegyenesebb úton tudja elszállítani. Lehet vinni szerszámokat, alkatrészeket vagy ételt is, nem kell mindenhez teherautó.
A drónozásnak azonban van egy megoldásra váró problémája, hogy a kereskedelmi és ipari drónok összeütközését muszáj megakadályozni. Ebben a távközlési cégeknek juthat szerep, hiszen a mobilhálózat mindent lefed, azon folyamatosan kapcsolatban lehet maradni a drónokkal, bármerre is repülnek éppen. Az Ericsson szerint a távközlési szolgáltatóknak lesz megfelelő infrastruktúrájuk ahhoz, hogy a drónok üzemeltetőjeként adott rendelkezésreállási időt és más minőségi paramétereket tudjanak garantálni az ügyfeleknek.
Az Ericsson egy olcsó mobilnetes beltéri helymeghatározót is bemutatott az MWC-n, amivel centiméteres pontossággal meghatározható a személyek pozíciója. De még az is, hogy az illető áll, ül vagy fekszik-e. Lenyűgöző volt, ahogy az Ericsson standjánál minden egyes dolgozó pozíciója, mozgása megjelent a képernyőn, bárki megkereshető név szerint, így nem a sűrű tömegben kell perceken át bóklászni. Megkérdeztem, hogy vajon mutatták-e már a dolgot a Tindernek, de egyelőre más üzleti irányt szemeltek ki maguknak. Ez magyar mérnökök projektje, és állítólag bányaipari cégek érdeklődnek iránta, mert ezekből az információkból az is kiderül, hogy minden rendben van-e a dolgozójukkal.
Kevesebb munkaóra
Az 5G bevezetése nem azonnali lesz, mint amikor a 3G után ki kellett cserélni az összes régi berendezést, hogy mindenhol legyen 4G. A Telekom fokozatos átállást jósol, ott nyújtanak majd 5G lefedettséget, ahol ennek látják valami hasznát. Az Ericsson pedig azt mondja, hogy a 2015 után telepített berendezéseiben van elég erőforrás ahhoz, hogy képesek legyenek kiszolgálni az 5G eszközöket, ezeknél csak szoftveres frissítésre lesz szükség.
Az 5G sok mindenben hasonlít a 4G-re, de annyival összetettebb lesz a rendszer, hogy óriási intelligenciát kell belerakni, a menedzselése nem megoldható pusztán humán erőforrással. Elég komolyan nézett ki a Huawei demója arról, hogy egy 5G antennarendszer akár tízezernél több nyalábot tud egyenként kezelni, hogy mindig ideális legyen a lefedettség. Más kérdés, hogy távközlési szakértők még nem látják, hol lesz szükség ekkora kapacitásra, az okosított dolgok ugyanis, a mosógépek, szerszámok és más kütyük - szemben az emberekkel - nem nagyon mozognak (kivéve persze, amit drónon szállítanak, mondjuk egy kölcsönző).
Szerencsére nem arról van szó, hogy a mesterséges intelligencia elvenné az emberek munkáját, éppen ellenkezőleg, az emberi dolgozókra mindenképpen szükség lesz, de a skálázás az automatizáció nélkül nem megoldható. Gépi intelligencia kell akkor is, ha egy feladatot képtelenség rábízni az emberekre.
A hibabejelentés ilyen, általában jóval az esemény után jelentjük be, hogy történt valami, és addigra a szolgáltató rendszereiben már semmi sem látszik. A Telekom azt mondta, úgy fejlesztik tovább a rendszerüket, némi gépi tanulás bevezetésével, hogy már azelőtt optimalizálja magát, hogy az ügyfél betelefonált volna egy panasszal.
Rovataink a Facebookon