Robotmadár, vigyázó plüssmedve és klónmacska

Az MIT-n a világ első robotmadarát, egy, a hegyi és a városi harcok során rendkívül mozgékony, akrobata-mutatványokra képes, de a szórakoztatóiparban szintén szép jövőnek elébe néző mini-helikoptert ("robochopper") terveznek.

Öregek álmát óvják a mackók

Oszaka egyik külvárosában megnyílt a Matsushita Electrics céghez tartozó, százhat ágyas Sincere Kourien, a szigetország leginkább high-tech nyugdíjas otthona. A bentlakókat számítógépes hálózathoz kapcsolt robotmacik figyelik, mérik, milyen gyorsan végzik el a különböző tevékenységeket, észlelhetők-e drámai változások, elemzik, s ha kell, figyelmeztető jeleket adnak le.

Drogtamagocsi

Az MIT-n számítógépes képernyővel ellátott szilikon-állatkákat (Pill Pets) fejlesztenek, melyek figyelmeztetnék az időseket, mikor, milyen gyógyszert, hogyan, vízzel, vagy étellel kell bevenniük. A kutatók a Tamagocsikból indultak ki: az állatkákkal törődni, kommunikálni kell, különben meghalnak szegények.

Nyelvtanuló robot

John Taylor

A londoni King's College tudósai kifejlesztettek egy, az emberi agy nyelvezetet és az érzelmeket feldolgozó elülső lebenyét emuláló technológiát (LAD = Language Acquisition Device). A jelenlegi prototípus a tizennyolc hónapos gyerek tanulási szintjén áll. A kísérletet vezető John Taylor szerint a jövő év végére elérheti a hatéves gyerek szellemi szintjét. A rendszer neurális hálókat használva utánozza az agyfunkciókat, a nyelvet pedig nem a szabályokon és a szókészleten keresztül, hanem asszociációs úton sajátítja el. Ha sikerrel járnak, az első alkalmazások, az emberi utasításokat értő, intelligens karakterek a játékiparban várhatók.

Beteg klónegerek, egészséges klóncica

Egereket klónozó japán kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az így született állatok jóval korábban meghalnak, mint a "természetesek". Legtöbbjük máj-, tüdő-, és immunrendszeri elégtelenségekkel jött világra. Ugyanakkor, a Texas A&M egyetemen napvilágot látott a világ első klónozott cicája. A cica épnek és robosztusnak tűnik.

Bioterror-adatbázis

Az AAAS éves találkozóján, Bostonban vezető amerikai tudósok szerint, a bioterrorista támadások elhárítására, létre kellene hozni egy, az összes baktérium és vírus genetikai tulajdonságait tartalmazó adatbázist. A fertőzések diagnosztizálásának új módszereire, illetve a veszélyes mikrobákkal kísérletező laborok nagyobb biztonságára is felhívták a figyelmet.

Borús jövőképek

A CERN, az Európai Részecskefizika Laboratórium tudósai, a világon első ízben "csíptek meg" antianyag-atomokat. A Világgazdasági Fórumon jelenlévő tudósok felettébb sötét jövőképet vetítettek előre. Általános vélekedés szerint, még ha elővigyázatosak is leszünk, az átlaghőmérséklet 1,4 fokkal emelkedik a század végére. Ha nem, akár 5,8 fok is lehet. Egyre intenzívebbek lesznek a ciklonok. Súlyosodnak a politikai és társadalmi válságok, elsősorban a szegényebb országokban. Ugyanakkor a mesterséges intelligencia-fejlesztés arra a szintre ér, hogy elmosódnak a robotok és az emberek közötti határok. Utóbbi előrejelzések főként Rodney Brooks nevéhez fűződnek: az MIT-n tevékenykedő tudós szerint, míg az egyre több gépi beültetés robotizálja a homo sapienset, addig a gépek esetében mind gyakrabban alkalmazandó biológiai matériák emberibbé teszik a robotokat.

"Arguing A.I.: The Battle for Twenty-first Century Science" címmel újabb könyv jelent meg a mesterséges intelligencia-kutatásról. Sam Williams nemcsak a fejlesztések történetét vázolja fel, hanem az utóbbi években fellángolt vitát, s a vita prominens alakjainak (Bill Joy, Ray Kurzweil, Jaron Lanier) munkásságát szintén elemzi. A XIX. században, az evolúció körül kialakult vita óta a legfontosabb tudományos polémiát az MI váltotta ki - véli Williams.