![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
![Párizs minket is várt: az Index helyszíni stábja is rácsatlakozott az olimpiára](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/5747/57478/574785/57478563_4251271_8faf1cbc1b9d98fe8cf5c41d22bcb69e_wm.jpg)
Andrew Zolli az áprilisi Wired-ben (kissé ironizálva) két típusba sorolja a transzhumanistákat. Egyikbe az extrópiánusok, másikba a szingularitáriánusok tartoznak. Utóbbiak kedvenc tetoválása: Everybody Loves Raymond (Kurzweil).
Az arizonai Tucsonban március 15. és 19. között megtartott Quantum Mind 2003 konferencia résztvevői elsősorban a tudatosság és a kvantuminformáció / kvantuminformáció-technológia kapcsolatát, az agy és a kvantumfizika viszonyát elemezték.
Klóntörvények
Az Asimov-féle robottörvények mintájára, Michael Shermer, a Skeptic magazin szerkesztője (valamint az "Áltudományok szkeptikus enciklopédiájának" a főszerkesztője) kidolgozta a klónozás három törvényét: "1. Egy emberi klón emberi lény, ugyanannyira egyedi személyiség, mint egy egypetéjű iker. 2. Valamennyi, az ezzel a törvény szerinti és erkölcsi státusszal járó jog és kedvezmény megilleti. 3. Egy emberi klónnak ugyanaz a méltóság és megbecsülés jár, mint fajtánk bármely tagjának."
Robotkezek
Tooribio Fernandez Otero és Maria Teresa Cortés, a Cartagena Egyetem (Spanyolország) két tudósa "okos" polimer (polypyrrole) alapanyagú, elektromos áramra (a feszültség megváltozásával összhangban) reagáló, az érintés érzetével rendelkező robotujjat hoztak létre.
Mintha máris a Különvéleményt élnénk: a Microsoft mérnökei kézmozgással irányított - az MIT-n kutató Andy Smith szerint "a felhasználók többségének még túl radikális" - számítógépeket fejlesztenek. De (elkerülendő a csalásokat) speciális vonalkóddal ellátott "okos" fotóazonosító-kártyákon is dolgoznak. A Face Cert rendszer újdonsága, hogy a digitális arcképet a vonalkód (is) tartalmazza. Szintén Microsoft-projekt egy, a dolgozók munkahelyi mozgását, lokalizációjuk meghatározását célzó követőrendszer - adták hírül a Redmondban megrendezett TechFest krónikásai.
A Sony, a Sanyo és más high-tech vállalatok egy, 3D-s szabványokkal, biztonsági eljárásokkal foglalkozó konzorciumot hoztak létre. Céljuk, hogy az asztali, a hordozható computereken, illetve a mobiltelefonokon látható 3D-s képek, ilyen jellegű programok speciális szemüvegek és kiegészítő szoftverek nélkül is láthatók, futtathatók legyenek.
Az egyre dinamikusabban fejlődő két elosztott számítógépes technológia, a grid-számítás és a P2P jövőbeli elkerülhetetlen konvergenciáját veti fel Ian Foster (Chicago Egyetem) és Adriana Iamnitchi (Argonne Nemzeti Laboratórium. Állításukat a két megközelítés egymást kiegészítő jellegére alapozzák.
![]() |
Linda Griffith |
Agypótlás
Theodore Berger és munkatársai a Dél-kaliforniai Egyetemen (Los Angeles) sérült agyszöveteket helyettesítő mesterséges hippocampuson kísérleteznek. Az első agybeültetést (agycsipet) egereken és patkányokon tesztelik majd.
Míg Kaliforniában agyimplantátumot, addig Mark Peterman és Harvey Fishman a Stanford Egyetemen egy négyzetcentiméteres szilíciumcsipen mesterséges szinapszist hoztak létre.
![]() |
Ajay Sood |
Az emberi érrendszert kutató Charles Taylor (szintén Stanford Egyetem) és munkatársai a sebészek munkáját megkönnyítő kísérleti szoftverrendszert fejlesztenek. Az atomi mágnesesrezonancia-adatokon alapuló (azokkal a beteg anatómiáját pontosan leíró) eljárás lényege, hogy az orvos egyetlen vágás nélkül készíthet "szkeccseket", azaz kipróbálhat néhány lehetőséget. A program az adatokat egy, a vérkeringést/érrendszert reprezentáló numerikus hálózattá konvertálja. A sebész pedig ezen a hálózaton dolgozik.