Eltőzsdézzük az Index pénzét

Tizennyolcezer forinttal szálltunk be a Facebookba, de már tizenötezer forintunk sincs. A háromezer forint feletti veszteség nagyon fáj, csak akkor érezzük magunkat picivel jobban, amikor a cégalapító Mark Zuckerberg veszteségét számolgatjuk. Ő három nap alatt elméletileg 840 milliárd forintot bukott, ez nagyjából annyi, mint a tíz leggazdagabb magyar összes vagyona.

Az alapító-tulajdonost rendesen megviseli az ügy, legalábbis az, hogy megnősült, gyanús. Rajtunk máshogy jön ki a stressz. Nem merjük megnyitni a webbrókert, laposkúszásban közlekedünk a menzán és a biciklitároló környékén, pedig nemrég még az indexes tőzsdeiskola alapkőletételét tervezgettük. Nehéz a tőzsdeguru élete.

Pedig pénteken még nagy reményekkel vártuk a Facebook piacra lépését. A tőzsdei szakaszt megelőző kibocsátásról ugyan lemaradtunk, de a kereskedés nyitószakaszában jelentősebb spekulatív pozíciókat vettünk fel. Bár lett volna lehetőségünk a kiugrásra közel tíz százalékos profittal, mi több pénzért jöttünk.

Azóta minden napunk egy rémálom. A papír a 38 dolláros kibocsátási ártól rendesen eltávolodott, a tegnapi amerikai tőzsdezárásban már csak 31 dollárt kaptunk volna a részvényeinkért, ami 18 százalék fölötti veszteséget jelent. Ennyiért természetesen nem szállunk ki, inkább hosszabb távra rendezkedünk be.

Nem minden rózsaszín

Persze sokan figyelmezetettek a kockázatokra a tőzsdére lépés előtti szakaszban. Warren Buffett, a világ egyik legbefolyásosabb és leggazdagabb befektetője jelentette ki, hogy köszöni szépen, de nem kér a Facebook-papírokból, lesz jobb helye is annak a harmincmilliárd dollárnak, ami a befektetési alapja kasszájában áll, és felvásárlási célpontokra vár.

A fanyalgás egyik fő oka az volt, hogy a befektetők túlárazottnak tartották a Facebookot. A cég legutóbbi éves nyeresége nagyjából egymilliárd dollár volt, miközben a papírok nyitó árát valahol a 28 és 35 dollár közötti sávba várták. Ez a cég értékét 77 és 96 milliárd közé tette, ami azt jelentett volna, hogy a cég rosszabb esetben csaknem száz év alatt termeli ki a saját értékét nyereségként. (Ehhez képest a végső kibocsátási ár 38 dollár lett, ami még nagyob túlárazottságot tükrözött.)

Ezt az értéket a tőzsdei matematika P/E arány néven ismeri, és nagy általánosságban azt mondják, 25 fölöttit csak csillagászati mértékű növekedés előtt álló cégek képesek produkálni. Tegyük azért hozzá, hogy az ilyen P/E sem példátlan, a Google 120 fölött futott neki a tőzsdére lépésnek, és azóta szépen belenőtt az óriási várakozásokba, mára 18-ra letornászva a mutatót.

Brókerünk szerint

Megkerestük az ügyletünket lebonyolító BudaCash Brókerházat. A témafelelős Kovács Péter szerint több szerencsétlen véletlen összejátszott ellenünk, de ha eddig kitartottunk, butaság lenne pont most kiszállni.

Az egyik ilyen tényező a kibocsátást megzavaró technikai malőr volt. Az amerikai Nasdaq a bevezetés első fél órájában nem tudta feldolgozni a beérkező kéréseket. Emiatt a kisbefektetők vételi és eladási utasításai akár egy órára is eltűnhettek valami furcsa fekete lyukban, vagy csak jókora késéssel teljesültek.

Ezzel kapcsolatban a portfolio.hu délelőtt azt írta: azok a befektetők, akik emiatt veszítettek, kompenzációra nyújthatták be az igényüket hétfő délig. Ezért egy eladási hullám vette kezdetét hétfőn a Facebook részvényeinek piacán, mert a befektetetők abban reménykedtek, hogy a Nasdaq kifizeti a különbözetet a nyitóárhoz képest. Sőt, állítólag voltak, akiket a brókerük bíztatott erre.

A tőzsdékkel foglalkozó neves szakértő, Rich Repetto szerint 50 és 100 millió dollár között lehet a befektetők vesztesége amiatt, hogy nem tudták időben eladni a részvényeket, de nem valószínű, hogy teljes mértékben kompenzálni fognak mindenkit. Már csak azért sem, mert a tőzsde havonta csak hárommillió dollár különít el a hasonló ügyekre.

A másik zavaró tényező, hogy a kibocsátást irányító Morgan Stanley a Facebook rossz üzleti lehetőségeire, elsősorban a nem túl rózsás növekedési kilátásaira figyelmeztetett néhány intézményi befektetőt. Kovács Péter szerint ez megalapozott volt, de nem ezzel van a baj, hanem azzal, hogy a körlevél csak az ügyfelek egy részének, néhány jelentősebb intézményi befektetőnek ment ki, amiért vizsgálat kezdődött a bankháznál.

Ezek annyira elrontották a Facebook körüli hangulatot, hogy a papír az elmúlt napok (máig tartó) kedvező tőzsdei hangulatában is csak lefelé ment. (Részletek itt.)

Az ábrán az árfolyamváltozás negyedórás bontásban látszik. A piros vonalkák (gyertyák) többségben vannak és némyelyik jóval hosszabb is, mint a zöldek, ezeken úszott el a mi háromezer forintunk is. Ha majd több zöld lesz a képen, akkor nyerünk. Ilyen egyszerűen működik a tőzsde.

Kovács szerint a 30 dolláros ár akár meg is foghatja az esést, ezen a szinten talán azok is fontolóra veszik a beszállást, akik eddig távol maradtak a papírtól. Igaz, a forgalmi adatok nem támasztják alá a vételi kedvet. Pénteken még közel 600 millió adásvétel történt, hétfőn már csak 170 millió papír cserélt gazdát, kedden pedig 100 millió.

Az sem túl biztató, hogy amíg az amerikai kereskedés szünetelt, addig az európai piacon is esett a papír, de dollárra átszámítva sem tudott emelkedett az árfolyam. Ettől persze akár még emelkedhet is az árfolyam: az amerikai tőzsdenyitást megelőző kereskedésben cikkünk megjelenéséig 0,7 százalékot drágult a papír.

Ha így folytatódik a Facebook-sztori, és nem tudunk egy jó árfolyamon kiszállni, azt tervezzük, hogy megfogjuk a részvényeinket, ellátogatunk Californiába a Willow Roadra, és leváltjuk Zuckerberget a cég következő közgyűlésén. És közben gyűjtünk egy Apple-papírra.