Rettenetesen szórakoztató lett az új Assassin’s Creed, de van benne egy hatalmas hiba
Sőt, az Assassin’s Creed II és a Brotherhood még magasabbra tették a lécet, és noha az indiános Assassin’s Creed III már nem tudta megugrani a lécet, voltak a játékszériának később is fellángolásai. Utóbbiak, vagyis az erősebb momentumok közé sorolom a kalózos Black Flaget, a megjelenését követően csak jó pár évvel később a rajongók által megbecsült, a parkouros mozdulatokat szinte tökéletesre csiszoló, francia forradalmas Unityt, vagy az ipari forradalom idején játszódó, két főszereplőt mozgató Syndicate-et.
Az Assassin’s Creed-sorozatban a töréspont akkor jött el, amikor az Ubisoftnál azt a döntést hozták, hogy a tizedik részre rebootolják a játékokat, ez lett az Assassin’s Creed Origins, ami Egyiptomba vitt el bennünket, és amivel a fejlesztő-kiadó ráfeküdt arra az irányra, hogy szerepjátékosítják, RPG-vé teszik az új felvonásokat. A későbbiekben ezt a vonalat képviselték az ókori Görögországban játszódó Odyssey és a vikinges Valhalla. Tették mindezt olyannyira, hogy megjelentek erősen kritikus hangok, amelyek szerint a franchise elvesztette azt a jellegét, ami unikálissá tette. Avagy az asszasszin játékmenet elkezdett kiveszni a végeredményből, a hősök már szinte csuklyát se viseltek, még ha a rejtett penge használata valamilyen szinten meg is maradt.
Aztán jött a DLC-nek induló Assassin’s Creed Mirage, ami visszakacsingatott a kezdetekre, az AC fénykorára, pont emiatt lehetett abban reménykedni, hogy a többször elhalasztott, március 20-án végre polcokra kerülő Assassin’s Creed Shadows fontos lépés lehet a Ubisoftnak a megmenekülés felé. A cég ugyanis szenved pénzügyileg, így akár egy nagyobb kínai óriás, mint például a Tencent általi bekebelezés sem elképzelhetetlen.
A rajongók jó pár éve követelték az Ubisofttól, hogy az AC vegye az irányt végre a feudális Japán felé, ám ezzel csúnyán megelőzték a játéksorozatot, mégpedig a Ghost of Tsushimát megalkotó Sucker Punch.
Jobb későn, mint soha felkiáltással azonban a francia cég vette a lapot, az Assassin’s Creed Shadows a 16. századi Japánba röpít vissza, a Sengoku-korszak végére, amikor is az Oda Nobunaga nevű nagyúr többek között a nindzsák bölcsőjének számító Iga tartományt is erőszakkal beveszi.
Pálmafák között csöppentünk eszelős jakuzakalandba
A Yakuza-széria egyike azon exkluzív címeknek, amelyek gyakorlatilag végigkísérték a PlayStationt a generációváltások során, hiszen a sorozat első része még 2005 karácsonyán jelent meg PS2-re. Bár kezdetben csak a japán közönség tetszését nyerhette el Kiryu Kazuma Tokió alvilágában játszódó története, csakhamar olyan rajongótáborra tett szert, hogy a következő évben már világszerte elérhetővé vált. A remek sztori ellenére ugyanakkor az irányítást többen is kifogásolták.
Napjainkban a Sega által kiadott sorozat hét számozott résszel, megannyi spin-offal és remake-kel büszkélkedhet, amely egy hétköznapi gamer számára már követhetetlennek tűnhet. Mégis, a különböző iterációk kisebb csúsztatásokkal ugyan, de egybefüggő történetet mesélnek el.
Szerteágazó történetszálaival, rengeteg szereplőt felvonultató epizodikus cselekményvezetésével a Yakuza-széria gyakran még a népszerű sorozatokon edződött versenyzők figyelmét is kikezdi, cserébe viszont a szigetország legkiválóbb színészeinek alakítását kapják. Ami pedig a karakterünk vezérlését illeti, az évek során sikerült egy letisztult harcrendszert összerakniuk a készítőknek, amelyet igyekeznek mindig változatosan tartani.
Rátaposott a gázpedálra a Microsoft, özönlenek majd az új Xboxok
Egyre inkább úgy néz ki, hogy idén új szintre emelné hardverstratégiáját a Microsoft. Már 2025 végén érkezhet egy Xbox márkájú kézi konzol, miközben gyártás alatt állnak az Xbox Series X|S utódai is – túlzások nélkül mondhatjuk tehát, hogy teljes erővel rátapostak a gázpedálra. Az információk szerint a vállalat célja, hogy az Xboxot szorosabban összekapcsolja a Windows-ökoszisztémával, miközben továbbra is kiszolgálja meglévő konzolos közönségét.
Belsős források szerint a Microsoft egy PC-s gaming gyártóval – például az Asusszal, a Lenovóval vagy a Razerrel – dolgozhat együtt az Xbox márkájú kézi konzolon. A projekt jelenleg a Kennan kódnevet viseli, a tervek szerint pedig 2025 végén debütálhat. Stílusa és megjelenése egyértelműen Xbox stílusú lesz, a Windows Central jelentése szerint hivatalos Xbox- és A-B-X-Y gombokat találunk majd rajta egyéb „xboxos” dizájnelemekkel.
A készülék szinte biztosan teljes értékű Windows 11-et futtat majd, így a Microsoft Store és a PC Game Pass állhat majd a marketingstratégia középpontjában – de a felhasználók számára elérhető lehet akár Steamen is. A cél az, hogy a Windows 11 speciális, kézi eszközökre optimalizált funkcióit teszteljék, és csökkentsék a harmadik felektől származó szoftveres bloatware-eket, amelyek jellemzőek például az Asus ROG Ally vagy a Lenovo Legion Go modellekre.
Első látásra beleszerettünk az Asus új gépébe – aztán megismertük
A kettő az egyben készülékek helyzete mindig is ingoványos volt, elsősorban azért, mert egyszerre több célcsoportnak is szeretnének megfelelni. Ez néha összejön, néha pedig egyáltalán nem. Szerencsére az elmúlt években inkább az előbbire láttunk több példát – az Asus Pro Art PZ13 például egy remekül összerakott masina lett. Nagy kár, hogy mindez már nem mondható el a gyártó legújabb 2-in-1 modelljéről, a ROG Flow Z13-ról, ami a kreatíviparban dolgozók helyett elsősorban a gamereket szeretné levenni a lábukról. A Flow Z13-ban majdnem minden megvan ahhoz, hogy tökéletes legyen, a végeredmény mégis felemás érzetet keltett bennünk. Mutatjuk, mit érdemes tudni az Asus bitang erejű új laptop-tablet kombójáról.
A ROG Flow Z13 – ahogy a neve is sejteti – ízig-vérig gaming masina. A ROG a Republic of Gamers szavak rövidítése, nemcsak emiatt járja át viszont a játékosszellem a készüléket. A Z13 egy rendkívül impozáns, fémes, ezüstös dobozban érkezik a vásárlóhoz, benne a készüléken felül egy mágnesesen csatlakoztatható billentyűzetet és egy 200 wattos hálózati adaptert találunk.
Maga a készülék megjelenése is tekintélyt parancsoló. Egy felettébb robusztus kialakítású, matt fekete színű, alumínium készülékházat kapunk, amit elárasztanak a különböző ROG-motívumok, feliratok és egyéb dizájnelemek. A legszembetűnőbb ebből a szempontból a Z13 hátlapja, aminek egy része átlátszó, így bepillantást nyerhetünk a készülék belsejébe is. Az Asus pedig bőven gondoskodott arról, hogy ez a felület kellően látványos legyen – RGB-világítást kapott az átlátszó rész. A hátlapon ezenfelül találunk még egy kihajtható támaszt is, amennyiben laptop módban használnánk a készüléket, értelemszerűen ezzel tudjuk majd kitámasztani azt, míg a billentyűzetet mágnesesen csatlakoztathatjuk a Flow Z13-hoz.
Végre egy videójáték, amiben az összes fantáziánkat kiélhetjük
Amikor innovatív történetmesélésről van szó, a skandinávokra mindig lehet számítani. Elvégre a finn Remedy Entertainmenttől, Sam Lake csapatától jöttek olyan alkotások, mint a Control című, brutalista közegben játszódó sci-fi thriller, és minden idők egyik legrémisztőbb és legművészibb videójátéka, az Alan Wake 2. Nem kell nagyon messzire mennünk innen, mindössze a szomszédos Svédországig, ahol a stockholmi központú Hazelight Studios hasonló lelkesedéssel ontja magából a kritikuskedvenc darabokat.
A Hazelighttól kerültek ki az elmúlt évek legjobb kooperatív címei, többek között a börtönös-szökéses A Way Out, illetve az elragadó mesék stílusára építkező családi kaland, a 2021-ben a Game Awardson az év játékának választott It Takes Two. De ha a Hazelight vezetőjének, Josef Faresnek a munkásságában kicsit távolabbra nézünk, ott találjuk a Brothers: A Tale of Two Sonst is, mely egy, a játékosok szemébe könnyeket csaló alkotás volt.
Nem kifejezés, hogy a Hazelight Studios új játéka, a március 6-án megjelent Split Fiction nagyot durrant, a készítők büszkén számoltak be arról, hogy alig 48 óra alatt elérték az egymillió eladott példányszámot. Van is mire büszkének lenniük, a Split Fiction úgy vegyíti a sci-fi és fantasyzsánerek legerősebb elemeit, ahogy azt eddig még nem igazán láthattuk. A gamerek szinte minden fantáziájukat kiélhetik a „kettő az egyben” sztoriban.
A Split Fiction két íróról, Mio Hudsonról és Zoe Fosterről szól, akik idegenekként sétálnak be a Rader Publishinghez, ahol nem hétköznapi kiadást ígérnek a feltörekvőknek. A párosból Zoe a naiv, csillogó szemű művészlélek, aki teli van reményekkel, Mio szinte teljesen az ellentéte, hiszen egy szarkasztikus, mindent és mindenkit megkérdőjelező fiatal nőről van szó a személyében. Mio és Zoe egy baleset következtében egy futurisztikus gép fogságába, ezáltal a saját fantáziájuk által megkreált világokba kerülnek. Hőseink számára igazi versenyfutás veszi kezdetét, mert a Zoe által megálmodott fantasyvilág és Mio cyberpunk sci-fije között ugrálva próbálnak ők ketten kijutni a szimulációból, és megakadályozni, hogy a profitorientált cég ellopja az összes ötletüket.
Úgy tűnik, titokban megcsinálták az egyik legjobb videójáték évtizedek óta várt folytatását
Nagy klisé, amikor azt mondják, hogy a remény hal meg utoljára, azonban a Half-Life 3-ra halmozottan igaz a kijelentés, tekintve azt, hogy az elmúlt évtizedekben újra és újra felmerült, a számozott résszel, a Half-Life 2-vel utoljára 2004-ben jelentkező franchise visszatérhet. Igaz, a Half-Life: Alyx által kaptunk egy VR-játékot 2020-ban, de az azért mégsem az igazi. Tekintve, hogy a VR olyan, igencsak szűk rétegeket elérő technológiának bizonyult, amelynek bukásához kizárólag a 3D-s televíziók körül tomboló érdektelenség hasonlítható.
Most úgy tűnik, ismét eljött a reménykedés ideje, ugyanis egy friss szivárgás szerint szinte kész állapotban lehet a Half-Life 3. Mindezt az ugyancsak a Valve által fejlesztett DOTA 2 című online játék új frissítéséből bányászta ki néhány szemfüles, amelyben egy „HLX” nevű projektre utaló nyomokat találtak. Erről állítja a Tyler McVicker nevű, iparági forrásokkal rendelkező youtuber, hogy
ez valójában a Half-Life 3 kódneve.
McVicker arra emlékeztet, hogy a Valve jól ismert és bevett szokása, hogy karácsony környékén kaszálják el azokat a játékokat, amelyeken nem terveznek a továbbiakban dolgozni. Ehhez képest az, hogy a Half-Life 3-ra utaló frissítés most jött ki, arra utal, hogy a fejlesztő-kiadó jelenleg is aktívan dolgozik rajta. Sőt, a találgatások szerint a készítők már az optimalizáción munkálkodnak, ez alapján pedig a trilógia lezáró darabjának története és dizájnja készen lehet. Mi több, McVicker szerint a HLX leleplezése 2025-ben megtörténhet, egy esetleges jövő évi megjelenéssel.
Wonder Womant a földdel tették egyenlővé
Ezek közül a kétszer is megbukott, MultiVersus című online verekedős játékot megalkotó Player First Games kényszerű redőnylehúzására számítani lehetett, ennek tetejében jött a WB Games San Diego becsukása, és az igazi fekete leves a lista végére maradt. Befejezi ugyanis működését az a Monolith Productions is, akik 30 éve zakatoltak már, 2004 óta a Warner égisze alatt, és olyan játékokat adtak ki a kezeik közül, mint a No One Lives Forever, a F.E.A.R. játéksorozat, illetve minden idők két legjobb A Gyűrűk Ura-játékadaptációja, a Middle-earth: Shadow of Mordor és a Middle-earth: Shadow of War is az ő nevükhöz fűződik.
A Monolith Productions ráadásul egy komoly projekt kellős közepén volt, éppen egy Wonder Woman-játékon dolgoztak már 2021 óta, ám a képregény-adaptáció készítése nem ment éppen a legsimábban.
100 millió dollárt költöttek rá, és így is évekre lett volna a megjelenéstől az alkotás, köszönhetően annak, hogy nemrég a nemezisrendszert félredobva rebootolni kényszerültek azt a fejlesztők. Már azok, akik megmaradtak, mert a játék direktorait is lecserélték.
A nemezisrendszer ismerősen hangozhat azoknak, akik mondjuk a Shadow of Mordorba, a Monolith fantasyjátékába belenéztek. Arról lett volna szó röviden, hogy a főszereplő Diana legyőzött ellenségeit maga mellé állíthatta volna akár. Sőt, a kisebb bossok, miután legyőzték a Csodanőt, feljebb léphettek volna az ellenfelek képzeletbeli ranglistáján. Ezzel kapcsolatban döntött úgy a Warner, hogy fölösleges a Wonder Womanbe, és egy tradicionálisabb, a God of Warhoz hasonló akció-kalandot próbáltak elhozni a rajongóknak. Tudjuk, mi lett a vége, a váltás és az új játékdirektor túl későn érkeztek már.
Kis híján meg sem jelent az év legnépszerűbb videójátéka
Nagyot durrant világszerte a tavaly év végén megjelent, ingyenesen játszható Marvel Rivals című online hőslövölde, amelynek fejlesztő-kiadója, a NetEase Games épp e hónapban büszkélkedett el vele, hogy már 40 milliónál is több játékos ült le elé. Nyilván a sikerben közrejátszott, hogy bár a Marvel filmjei szenvednek a mozivásznakon, és tévésorozatok tekintetében sem túl jó az összkép, az olyan karakterek, mint Amerika Kapitány, Vasember, Thor, Rozsomák, Űrlord és a többiek, még mindig képesek felkelteni a közönség érdeklődését.
Pontosan ezért annyira érdekes a hír, amit a Bloomberg szellőztetett meg, miszerint a NetEase-nek olyannyira nem fűlt a foga ahhoz, hogy a Disney-nek fizessenek a Marvel-karakterek jogaiért, hogy egy ponton a kínai cég vezérigazgatója, Ding Lei
kis híján lelőtte az egész projektet.
A Marvel Rivals a tavaly decemberi megjelenése óta több mint 200 millió dolláros bevételt hozott a NetEase-nek, bár a játék, ahogy fentebb is írtuk, ingyenes, a különböző skinekért és battle passokért jókora összeget kérnek el benne. Sokan pedig úgy vannak vele, miért ne villogtassák Steve Rogers wakandai pajzsait a csatákban, főleg, hogy a külső nézetes kameraállásnak köszönhetően mi magunk is látjuk a karakterek egyéni megjelenéseit.
Elon Musk egymaga tenné ismét naggyá a videójáték-ipart
Valljuk be, nem éppen legfényesebb korszakát éli a videójáték-ipar. Amellett, hogy több stúdió is leépítésekben gondolkodik, az olyan nagyobb vállalatok, mint a Ubisoft, is küszködnek – elég csak hamarosan megjelenő játékukra, az Assassin's Creed Shadowsra gondolni. A projektnek eredetileg már 2024-ben késznek kellett volna lennie, a megjelenés előtti hetekben azonban csúsztatták a debütálást. Az új dátum február 14-e lett, januárban viszont újabb rossz hírt kaptak a rajongók: március 20-ra tolták a megjelenést.
Látszólag ezt a dátumot már tartani tudja a Ubisoft, az ilyen és ehhez hasonló késések miatt viszont egyesek úgy tartják, itt az idő reformálni a fejlesztőstúdiókat, hogy a videójátékok „ismét nagyok legyenek”. És hogy ki áll ezen mozgalom élén? Ha Elon Muskra tippelt, jár a keksz, a Tesla, a Space X és az X vezére ugyanis hamarosan a videójáték-iparba is belevetné magát. Még úgy is, hogy ő maga kifejezetten ügyetlen ilyen téren, bár ezt mindenáron próbálja elfedni.
A hír, miszerint Musk mesterségesintelligencia-vállalata – az xAI – saját AI-alapú játékstúdiót indít, néhány nappal ezelőtt robbant. A bejelentés a vállalat legújabb AI-modelljének, a Grok-3-nak a bemutatóján hangzott el, ahol Musk arra ösztönözte a fejlesztőket, hogy csatlakozzanak a projekthez. Az új stúdió az xAI fejlett mesterséges intelligencia technológiájára épülne, amely közel 200 ezer GPU-val működő számítási infrastruktúrával rendelkezik. Ez a technológiai erőforrás lehetővé teheti a még élethűbb, dinamikusabb és személyre szabottabb játékélmények fejlesztését. Kérdéses azonban, hogy milyen áron.
Eszméletlenül izgalmasnak ígérkezik a Witcher készítőinek új fantasyje
A lengyel CD Projekt RED egykori dolgozói, olyan szakemberek alapították meg a Rebel Wolves névre hallgató játékfejlesztő céget 2022-ben, akik a The Witcher 3 mellett a Cyberpunk 2077-en is közreműködtek. Tőlük érkezik a The Blood of Dawnwalker nevű új fantasy, amely kicsit ismerős alapokra építkezik, hiszen a kelet-európai folklór és misztikum ad neki körítést, ugyanakkor hemzseg az újdonságoktól is.
A The Blood of Dawnwalker a 14. századba kalauzol, Európába, a Kárpátok közé, egy olyan országba, Vale Sangorába, ahol a lakosok nem éppen a legjobb napjaikat élik, köszönhetően az éppen tomboló pestisjárványnak és annak, hogy a bajt tetőzve az addig az árnyak között mászkáló vámpírok is meglátják a lehetőséget, hogy előlépjenek, és megdöntsék a földesurak hatalmát.
Ebben a parázs helyzetben vesszük át az irányítást egy Coen nevű fickó felett, aki a családját igyekszik megmenteni. Igen ám, de itt nem merül ki a történet, merthogy hősünk afféle középkori Penge, részben ember, részben vérszívó, így nappal úgy küzd, mint egy lovag, éjjel pedig horrorisztikus képességeit és éles fogait veti be ellenségeivel szemben.
Nem csak azt kell eldöntenünk a játékban, hogy az emberségünket őrizgetjük, vagy esetleg a vámpírrá válás vérrögös útján indulunk el, a Rebel Wolves igyekezett egészen innovatív megoldásokkal telitömni a közeljövőben érkező sötét fantasyt.
Folytatást kap a Vissza a jövőbe, de nem úgy, ahogy gondolnánk
Robert Zemeckis és Bob Gale nagyon kétségbe voltak esve a 80-as években, mert pár bukásuk után készíteni akartak végre egy olyan filmet, amely meghozza nekik az általuk vágyott sikert. Ehhez képest a Vissza a jövőbe ötletét több mint negyven elutasítás fogadta a különböző stúdióktól, mondván, nem ér fel az akkortájt divatos komédiákhoz a polgárpukkasztás tekintetében. Majd jött a Universal Pictures, meglátta a potenciált a sztoriban, és bár Eric Stoltzot végül az amúgy is elsőnek kinézett Michael J. Fox cserélte le a főszerepben, a maga 381 millió dolláros bevételével az év legsikeresebb filmje lett 1985-ben az első felvonás, amelyet két további film követett.
A Vissza a jövőbe-trilógiát nem véletlenül emlegetik a világ legközkedveltebb sci-fi filmsorozatai között, és még a mai napig is sűrűn kérdezgetik az eredeti alkotóktól, köztük a társíró Bob Gale-től, hogy vajon mikor jön már a negyedik rész. Gale egy frissebb nyilatkozatában egyenesen melegebb éghajlatra küldte el a követelőzőket, úgy tűnik azonban, mégsem maradunk Vissza a jövőbe nélkül, köszönhetően annak, hogy egybehangzó sajtóértesülések szerint készülőben van egy vadonatúj videójáték.
Hihetetlen felhajtás közepette jelent meg ez az új középkor-szimulátor
Ritka nagy sikerrel indult hódító útjára a Kingdom Come: Deliverance II című videójáték, hiszen a prágai székhelyű Warhorse Studios portékáját a február 5-i megjelenése után alig 24 óra alatt egymilliónál is többen vásárolták meg. Mi több, Steamen cikkünk írásának pillanatában éppen 247 ezren nyüstölik egyszerre, ami alig marad el a Valve PC-s platformján mért legmagasabb eredményétől a játéknak, ami derék 256 ezer játékos volt.
A valóságban nyilván több emberről van szó, akit beszippantott a Kingdom Come: Deliverance folytatása, hiszen PC mellett PlayStation 5 és Xbox Series X/S konzolokra is megjelent a játék, ugyanakkor a sikert a legjobban Steamen tudjuk számosítani, ahol a fentebbi eredmények mellett még az is kiderült, hogy a cseh újdonság top seller lett, jelenleg mindössze a Counter-Strike 2-t viszik jobban nála. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy a katonai lövölde ingyenes, míg a Kingdom Come: Deliverance II-n egy keményebb, 60 eurós árcédula fityeg.
Globálisan leállt vagy akadozik a PlayStation szolgáltatása
Magyar idő szerint szombatra virradóra világszerte leállt a PlayStation Network (PSN), ami miatt még szombaton sem tud online játszani a konzolokon több tízezer felhasználó, aki vásárolni vagy a fiókjához hozzáférni sem tud.
A PSN-rendszerhibák péntek este, február 7-én körülbelül 18 órakor kezdődtek (észak-amerikai idő szerint), és világszerte fennakadásokat okoztak. Az érintett funkciók közé tartozik a többjátékos mód, a party chat, a PlayStation Store és a fiókkezelés is.
Már a PS6-ról fecsegett a PlayStation egykori vezére
A digitális játékterjesztés térhódítása a számítógépes platformokon már két évtizeddel ezelőtt megkezdődött. Ennek egyik fő oka, hogy a PC-k soha nem alkalmaztak a DVD-nél nagyobb kapacitású adathordozót, például Blu-ray-lemezt, szemben a konzolokkal.
Az elmúlt tíz évben azonban a kényelem lett az elsődleges szempont, így a konzolokon is a digitális vásárlás vált uralkodóvá. Jelenleg a Microsoft és a Sony is kínál olyan konzolokat, amelyekből teljesen hiányzik az optikai meghajtó.
A jelenlegi trendek alapján a fizikai lemezeket előnyben részesítő konzoljátékosokban felmerülhetett az aggodalom, hogy a következő generációs eszközök esetében talán már csak digitális formában szerezhetők be a játékok. Ez azt is jelenthetné, hogy a lemezes játékok korszaka a konzolokon is végleg lezárul.
Nemrég még az év verekedős játéka volt, most végleg lelövik
A Suicide Squad: Kill the Justice League után a Warner Bros. videójátékos részlegének újabb darabja bukott meg, mégpedig a MultiVersus, amelyet nem hiába tartottak a Super Smash Bros. méltó kihívójának az arcade verekedős játékok zsánerében. Rajzfilmes grafika, pörgős játékmenet, és olyan ismert karakterek, mint Superman, Batman, Tapsi Hapsi, Arya Stark, Tom és Jerry és sokan mások várták a játékosokat ebben az ingyenes alkotásban, azonban a Player First Games műhelyében készült MultiVersus jókorát hasalt. Nem egyszer, hanem kétszer is.
Ugyanis 2022 júliusától kezdve volt egy korai hozzáféréses szakasza a MultiVersusnak, amely 2023 nyaráig tartott – ekkor döntöttek úgy a fejlesztők, hogy egy időre lehúzzák a redőnyt, és csak 2024 májusában hozzák vissza a játékot. Mindezt nyilván a kényszer szülte, mivel annyira lecsökkent az érdeklődés a videójáték iránt az open bétában, hogy az utolsó reménységük volt a készítőknek, hogy a hiátus miatt hátha sokaknak elvonási tüneteik lesznek, és az új menürendszerrel, vadonatúj motorral visszatérő MultiVersusba sikerül így életet lehelni.
Egyiptomi isteneket ver majd péppé legközelebb a God of War főhőse
Húsz év telt el azóta, hogy a kőkemény spártai harcos, Kratos betette a lábát PlayStation 2-re a God of War első felvonásában, akinek a kalandjai a különféle spin-offoktól eltekintve trilógiává nőtték ki magukat. Igazi power fantasy lett a játékosoknak a God of War, elvégre a görög mitológiák olyan legendáival ment ölre a kopasz főhős, mint Herkules és Zeusz. Kratos útja során vérben fürdött, nők tömkelegét hódította meg, és ő maga is istenné, a háború istenévé vált, a Káosz tüzes pengéit lengetve.
2018-ban jött a nagy váltás, öt évvel a God of War III után a Santa Monica Studio úgy határozott, ráfér a vérfrissítés Kratosra, a Csillagkapu-sorozat egykori Teal’cje, Christopher Judge által megszólaltatott karakter vadonatúj territóriumokba merészkedett: egészen pontosan az északi mítoszok világába. Kratost nem csak új fegyverrel, egy félelmetes, jeges bárddal vértezték fel a készítők, kapott maga mellé segítőtársat is, mégpedig fia, Atreus személyében. Apa-fia afféle családi kirándulásként fedezték fel az univerzumnak ezen szegletét, hogy aztán a folytatásban, a 2022-ben megjelent God of War Ragnarökben már magával Odinnal és Thorral verekedjenek. Dacolva Kratos megjósolt halálával és a csonka család teljes szétesésével.
Sorozat készül az elmúlt évek legötletesebb sci-fi játékából
Finoman szólva sem volt erős év videójátékos szempontból a 2024-es, hiszen a Microsoft, de legfőképp a Sony berkeibe tartozó PlayStation elmaradt a nagy durranásokkal, húzócímekkel. Nem jött új God of War, Spider-Man-játéknak pedig se híre, se hamva, így történhetett meg, hogy az Elden Ring nagyszabású kiegészítője, a Shadow of the Erdtree például a Game Awardson a legnagyobb esélyesek között volt, és talán ezt az ínséges időszakot zárta le az Indiana Jones and the Great Circle című játék december 9-én, ami a játékélményt, de főképp a sztorit illetően szinte moziélményt hozott a tévéképernyőre.
A játékiparban főleg a remekül elsült DLC-k – gondoljunk csak az Alan Wake II kiegészítőire – és az indie-alkotások tartották a lelket. Utóbbiakat erősítette a 2024. február 22-én megjelent Pacific Drive, amit az Ironwood Studios adott ki a kezei közül, és amelyben egy sofőrt irányítunk belső nézetből, aki 1998-ban érkezik a Washington államban található, titokzatos Olympic Peninsula névre keresztelt zónába. Itt a kocsink egy-kettőre tönkremegy, de nagy szerencsénkre találunk egy másik, nem túl jó állapotban lévő kombit, amellyel elkezdjük felfedezni a nem túl barátságos régiót.
Elon Musk bevallotta, hogy mindenkit becsapott
Aki életében egyszer játszott már PvP-módot tartalmazó, ne adj' isten színtisztán multiplayer videójátékkal, az jól tudja, mennyire vérlázító, ha egy másik játékos csal. Sőt, azt még le is tagadja, ha rá merészel az ember kérdezni. Valami ilyesmibe keveredett a mostanában Donald Trump amerikai elnököt lelkesen támogató techmilliárdos, aki lelkesen streamelt videójátékokat az interneten, és azzal dicsekedett, hogy nemcsak a Diablo IV-ben, hanem a még early accessben, de már játszható Path of Exile 2-ben is a legjobbak között van.
Egy, Joe Rogan podcastjában készült beszélgetésben Elon Musk mesélt róla, hogy konkrétan a Diablo IV húsz legjobb játékosa között van a világon. Ez azért is hangzott nagy számnak, mert az akció RPG kifejezetten egy olyan alkotás, ami teli van folyton izzadó, a dark fantasyt éjjel-nappal nyüstölő nerdökkel. Hozzáteszem, hogy a Path of Exile 2-t ugyanolyan nehéz kompetitív szellemben űzni, köszönhetően annak, hogy a szörnyetegek ölése mellett folyamatosan barlangokat kell tisztogatni azért, hogy minél erősebbé váljon a karakterünk.
Ha egy picit belegondolunk, a Tesla, a SpaceX és az X névre átkeresztelt egykori Twitter vezénylése mellett elég nagy képtelenségnek tűnt, hogy Elon Musk valóban a szabadidejében éjt nappallá téve gyűri a gaminget.
Vissza a gyerekkorunkba: akár már ma bemutathatják a következő Nintendót
Nyolc év telt el a Nintendo Switch 2017-es bemutatkozása óta, és a konzol lenyűgöző sikere után a rajongók egyre türelmetlenebbül várják a következő generáció érkezését. Bár a jelenlegi modell már kapott frissítéseket az OLED és Lite változatok formájában, úgy tűnik, közeledünk a Switch 2 hivatalos bejelentéséhez – sőt, ha a legfrissebb híresztelések igazak, az új konzolt már ezen a héten bejelenthetik.
Több szivárogtató, köztük Nate the Hate, a VGC és a The Verge jelentése szerint is a Nintendo várhatóan január 16-án, egy hardverre fókuszáló trailerben mutatja be az új modellt. Egy szoftveres bemutatót, azaz Nintendo Directet pedig februárra vagy március elejére terveznek.
Az elmúlt hetekben számos információ látott napvilágot a Switch 2 lehetséges kinézetéről. A CES kiállításon például a Genki nevű kiegészítőgyártó egy olyan prototípust mutatott be, amelyről azt állították, hogy egy valódi Switch 2 specifikációin alapult. A legnagyobb változások a Joy-Conokat érinthetik, amelyek a jelenlegi sínes rögzítés helyett mágnesesen csatlakoznak majd a konzolhoz. Ezen kívül egy új „C” gomb is helyet kapott a jobb oldali Joy-Conon, amelyről azt pletykálják, hogy valamilyen kamerafunkcióhoz kapcsolódhat.
Garantáltan nem teszi zsebre az Acer új konzolját
Az elmúlt hónapokban soha nem látott népszerűségi szintet értek el a hordozható konzolok, a Nintendo Switch és a Valve által gyártott Steam Deck olyan hullámot indított el, amelyet mostanra szinte az összes nagyobb gyártó meglovagolt már. Láthattuk az Asus megoldását a ROG Ally formájában, a Lenovo elképzelését a Legion GO-ban és a Legion GO S-ben, illetve az MSI is megmutatta már, hogy szerintük milyen a tökéletes hordozható kézikonzol. Ezzel azonban még nem ért véget a sor, ugyanis a 2025-ös CES-en az Acer is beszállt a buliba, ráadásul egyenesen két modellel, hogy valami olyat tegyenek le az asztalra, amit még nem látott a piac.
Az Acer Nitro Blaze 8-ról és az Acer Nitro Blaze 11-ről van szó, amelyek közül egyértelműen az utóbbi az izgalmasabb. Nevében a 11-es ugyanis nem korhatár-besorolás, hanem méretjelölés; a készülék 11 hüvelykes kijelzővel rendelkezik, amihez foghatót nem igazán láthattunk még ezen a területen. A konkurens modellek átlagosan az Acer másik konzoljával megegyező 7-8 hüvelykes panelekkel operálnak, így a Nitro Blaze 11 az első perctől kezdve kiemelkedő darabja a felhozatalnak – a kérdés már csak az, hogy a mindennapokban mennyire praktikus egy ekkora kézikonzol.
Az első beszámolók szerint nem igazán, de megvan az a réteg, amelyiknek az Acer újdonsága hozhatja el a megváltást. Méretéből adódóan a Nitro Blaze 11 nem éppen könnyen hordozható, és nem is az a kompakt masina, amit az ember csak úgy előkap a buszon vagy a repülőn – erre ott van a Nitro Blaze 8. A 11 hüvelykes kiadás akkor remekel, ha egy olyan kézikonzolt keres valaki, amivel elsősorban csak otthon játszana, az íróasztal előtt való görnyedés helyett pedig inkább kanapéjának vagy ágyának kényelmét választaná. Ilyenkor ugyanis nem jelent hátrányt a nagyobb méret és súly, viszont a nagyobb kijelző sokkal immerzívebb játékélményt garantál.
A Kárpátokban játszódik a The Witcher és a Cyberpunk 2077 egykori fejlesztőinek új játéka
A CD Projekt öröksége határozottan érezhető a játékon, amely a 14. századi Kárpátok sötét és misztikus világába kalauzol. A történet középpontjában Coen áll, egy félig ember, félig vámpír karakter, aki harminc játékbeli napot kap, hogy beteljesítse bosszúszomjas küldetését.
Bár a The Blood of the Dawnwalker nyílt világú játék lesz, a fejlesztők tudatosan elkerülték a túlzott méretet. Tomaszkiewicz elmondása szerint a térkép nagysága nagyjából a The Witcher 3: Blood and Wine kiegészítőjéhez lesz mérhető, viszont tartalom tekintetében bőségesebb lehet.
Imádjuk utálni a Marvel új videójátékát
Azok után, hogy Jeff Kaplan kiválását követően a Blizzard lelketlen termékké silányította az Overwatchot, és az ígéreteket nem betartva, a PvE-játékmódot teljesen kifelejtve adták ki 2023 nyarán a többnyire negatív fogadtatást kapott Overwatch 2-t, nem csoda, ha a hőslövöldék rajongói egy kicsit elengedték ezt az egész formátumot. Arra gondolva, hogy a zsáner mostanában nem kap új, potens versenytársat, és a megfáradt gamerek overwatchozhatnak életük végéig, hacsak undorodva végleg le nem teszik azt a bizonyos kontrollert.
Nem tűnt túl erős kihívónak a Marvel Rivals című, december 6-án PC-re, PlayStation 5-re és Xbox Series X/S-re megjelent vadonatúj videójáték sem. Ennek, mármint a kétkedésnek több fontos tényező is alapot adott, egyrészt az, hogy a fejlesztő a nem túl korrekt megoldásairól ismert kínai NetEase Games, illetve a Marvel Rivals a pályákat, a hősök képességeit és a meccsek flow-ját illetően is egy nagyon pofátlan Overwatch-másolatnak ígérkezett. Azzal a szembeötlő különbséggel persze, hogy ebben a laza értelemben vett képregény-adaptációban külső nézetből irányíthatjuk a hősöket, akikből egyébként nincs kevés, mert már a megjelenéskor 33 karaktert passzírozott bele a NetEase a portékájába.
A Marvel Rivalsben 6v6 online meccseket vívhatunk, és bár egy csomó ismert szuperhős és gonosz kacsint ránk a monitorról, nem lehetünk maradéktalanul elégedettek azzal, ahogy a készítők megálmodták nekünk a szereplőket. Amerika Kapitány minden idők leghasznavehetetlenebb tankja, Hulk teljesen feleslegesen alakul vissza Bruce Bannerré minden elhalálozásakor, Doctor Strange és Pókember iszonyatosan gyengének érződnek, míg Hela, Loki, Peni Parker és Hawkeye esetében elvetette a sulykot a NetEase azzal kapcsolatban, hogy kis túlzással mellélövünk valakinek, és mégis meghal. A Marvel Rivalst csúnyán mételyezi az is, hogy a TPS-nézet miatt a célzás nem konzisztens, valamint a játékosok nyilván a nagy sebzéseket kiosztó DPS-karakterekkel akarnak lenni mindannyian. Csoda tehát, amikor azt látjuk, hogy valaki tankozik, vagy magától netalántán healert, azaz gyógyítót választ. Pedig ebben a játékban a support is meglepően potens, és a gyógyítás mellett Adam Warlock, Mantis, de még a hirtelen mémmé vált Jeff, a cápa is képesek néha meglepetést okozni.
Megborultak a rajongók: nő lesz az új The Witcher főszereplője
Jó hosszú idő, két év telt el azóta, hogy a CD Projekt Red bejelentette, készül a negyedik The Witcher-játék. A hírrel együtt kaptunk egy titokzatos posztert, majd a Ríviai Geraltot alakító Doug Cockle szivárogtatott információkat arról, hogy a trilógia főszereplője benne lesz-e a fantasy folytatásában. Lehetett rá számítani, hogy a The Witcher 4-ben már nem Geralt áll majd a középpontban, és így is lett, a 2024-es Game Awardson mutatták meg a lengyel videójáték első kedvcsinálóját,
ebben az előzetesben pedig immár Ciri küszködik a szörnyetegekkel, és igyekszik megvédeni egy falvacska lakóit.
A készítőgárda, mint kiderült, nem rövid időre tervez Cirivel, egy új The Witcher-trilógia hősnőjének szánják a Netflix-sorozatban is látott karaktert. Ami a rajongókat felbőszítette, az egyrészt az, hogy láthatóan a lány keresztülesett azokon a mutációkon, amelyek a vajákká váláshoz szükségesek, valamint sokak szerint az, hogy ennyire megváltoztatták a karakter külsejét, úgyszintén rontani fog a műélvezeten. Az egészen drasztikus nézeteket valló „fanokat”, akik azt sérelmezték, hogy nőt kell irányítani majd a játékban, már inkább ne is emlegessük, sajna a Redditen nem kell túl mélyre ásni, hogy az online fantasyrajongó incelekig eljussunk.
Megválasztották az év videójátékát, csúnya botrány lett belőle
Azt, hogy egy zsúfoltabb évben lett volna-e esélye a PlayStation új robotos sci-fijének, az Astro Botnak a Game Awardson, már sosem tudjuk meg. Nem elvitatva a fejlesztőgárda érdemeit azonban tény és való, hogy 2024-ben a kanyarban sem volt másik alkotás ehhez képest, talán az Elden Ring szinte önálló játéknak beillő kiegészítője, a Shadow of the Erdtree állt a győzelemhez a legközelebb, de még a Black Myth: Wukong is csak amolyan tipikus 7/10-es élményt nyújtott, a Final Fantasy VII Rebirthnek, a Balatrónak és a Metaphor: ReFantaziónak meg tényleg csak a vájt fülűek örülhettek a legfőbb kategóriában. Szép, hogy bekerültek utóbbiak, de igazi esélyük nem volt.
Az Astro Botról, mely Az év játéka díj mellett a legjobb rendezésnek, a legjobb akció-kalandjátéknak és a legjobb családi játéknak járó elismeréseket is hazavitte, azt írtuk anno tesztünkben, hogy mindenkire céloz, és mindenkit be is talál. Annyiból talán tévedtünk, hogy a 2024-es Game Awardson való győzelme után jócskán szült felháborodást is a végeredmény, a megboldogult Twitteren, a manapság X-nek nevezett, rendkívül toxikus közösségi platformon bőven akadtak, akik nemtetszésüknek adtak hangot. Volt, aki szerint a Game Awards pont az ilyen húzások miatt nem vehető már komolyan, mások azt sérelmezték, hogy egy Nintendo-kopiról van szó mindössze, és akadt olyan is, aki szépen csendben csak az Elden Ringet siratta, amely egyébként, mármint a fő játék 2022-ben megnyerte már Az év játéka díjat, így a másodszori jelölése rekordnak számít.
A Game Awards másik nagy győztese a Balatro című kártyajáték, ami a legjobb független játék mellett a legjobb új indie játék címet is magáénak tudhatja, nem beszélve a legjobb mobiljátéknak járó elismerésről.
Letarolta a világot a Marvel új játéka, máris milliók játszanak vele
Régóta adta magát a dolog, hogy valaki végre az Overwatch mintájára készítsen egy hero shootert, csak éppen a Marvel szuperhőseivel és gonoszaival a főszerepben. Mégis december 6-ig kellett várnunk, hogy a Mikulás hozzon nekünk a zsákjában egy pontosan ilyen multiplayer játékot. Ez lett a NetEase fejlesztésében készített Marvel Rivals, melyben olyan, a mozikból és képregényfüzetekből ismert karakterek csapnak össze 6v6 meccseken, mint Vasember, Amerika Kapitány, Hulk vagy éppen Magneto, Rozsomák és Loki.
A Marvel Rivals szemtelenül támaszkodik a Blizzard már említett sci-fi lövöldéjére, mégse zavar túl sok mindenkit a dolog. Épp ellenkezőleg, a PC-re, PlayStation 5-re és Xbox Series X/S-re megjelent játék
mindössze három nap leforgása alatt 10 millió embert ültetett le a képernyő elé, ami bámulatos eredmény.
Bár a Sony és a Microsoft nem ad ki adatokat, a Steam jóvoltából tudjuk, hogy a hétvége során akadt olyan pillanat, mikor 480 ezernél is többen játszottak egyszerre a Marvel Rivalsszel, amely ezzel az eredménnyel a Valve platformjának az ötödik legnépszerűbb játéka lett, és e tekintetben a GTA 5-öt, a Destiny 2-t és a 2024-es év siker sci-fijét, a Helldivers 2-t is megelőzte. Ráadásul a Marvel Rivalst felkapták a hétköznapi gamerek is, jó fogadtatása van a NetEase alkotásának a fórumokon, erre utal, hogy Steamen 35 ezer véleményt kapott, és ezek 76 (!) százaléka pozitív.
Kiszivárgott a Lenovo következő nagy dobása
Ugyan a hivatalos bejelentés még a legpozitívabb becslések szerint is hetekre van, mégis kiszivárgott a Lenovo következő nagy dobása. Legújabb kézi konzoljukról, a Legion Go S-ről van szó, ami a tavaly debütáló nagy tesójánál kedvezőbb árával kerekedne felül a konkurencián – írja a Windows Central.
A Lenovo Legion Gót mi magunk is teszteltük, negatívat pedig alig tudtunk írni a gyártó első hordozható konzoljáról. A 8,8 hüvelykes kijelzővel szerelt gépezet kompakt mérete ellenére brutális erővel rendelkezett – és rendelkezik jelenleg is –, a levehető joystickokkal pedig olyat nyújtott a Legion Go, amire a konkurensek gépei nem voltak képesek.
A kérdés már csak az, hogy a rajongók mennyire lesznek elégedettek a konzol kedvezőbb árú, ám gyengébb változatával. Mutatjuk, mit lehet eddig tudni a Lenovo Legion Go S-ről.
Mindent megváltoztat egy új PlayStation-frissítés
Tavaly novemberben a Sony bemutatta az utóbbi évek egyik legfurcsább konzolját vagy pontosabban fogalmazva inkább csak konzolkiegészítőjét – ahogy arról ugyanis az Index is beszámolt, a PlayStation Portal önmagában semmire sem volt használható.
Mint ismert, a hazánkban körülbelül 90 ezer forintos áron kapható PlayStation Portal lényege, hogy a már meglévő PlayStation 5-ös konzolunk képét a hordozható konzolra streamelje – a Portal tehát önmagában nem alkalmas játékra; de már nem sokáig.
A napokban ugyanis a Sony kiadott egy új frissítést, ami mindent megváltoztat a Portal életében, frissítés után ugyanis a hordozható konzolon PlayStation 5 nélkül is játszhatunk majd. Mutatjuk a részleteket.
Mindent egy lapra tett fel az új Life Is Strange, de sokan inkább visszapörgetnék az idő kerekét
Néhány hónaptól eltekintve pontosan tíz éve jelent meg a Don′t Nod fejlesztésében a Life Is Strange című epizodikus kalandjáték, amely szinte azonnal klasszikussá emelkedett a játékosok szemében. A Square Enix kiadó a Deck Nine csapatával kiegészülve már az elmúlt években is piacra dobott újabb és újabb részeket, de a rajongóknak így is közel egy évtizedet kellett várniuk, hogy újra elmerülhessenek Max Caulfield kalandjaiba. Talán ami a legfontosabb, a Life is Strange: Double Exposure-nek sikerült felérnie a magas elvárásokhoz, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ne lennének meg a maga bosszantó hibái.
Ahogy arra emlékezhetünk, az első rész végén Max drámai események sorozatán kénytelen végigküzdenie magát, hogy aztán fontos döntést hozzon Arcadia Bay sorsáról. Mint kiderült, bármit is választottunk, főszereplőnk ettől függetlenül maga mögött hagyja a kisvárost, megfogadva, hogy soha többet nem használja idő-visszatekerős erejét. Többéves útkeresése alatt végül a Vemontban lévő Caledon Universityben talál második otthonra, ahová már elismert fotóművészként érkezik. Max új barátokra tesz szert, akik előtt teljesen ismeretlen a múltja, az ő szemükben egy igazi kalandvágyó fiatal, aki az álmait követve nagy utat tett meg, mire sikeres lett.
A tanításnak és művészetnek élő hősünk gondtalan életét azonban ismét egy váratlan esemény forgatja fel, amikor kiderül, hogy legjobb barátját, Safit megölték. Maxre a veszteség súlya teljesen rátelepszik, a fájdalmas emlékek pedig újra a felszínre szöknek, velük pedig egy új képességre is szert tesz. Képes lesz párhuzamos idősíkok között ugrálni, így azt fokozatosan kitapasztalva rögtön nyomozásba is kezd, hogy megpróbálja leleplezni a gyilkost.
ByeAlex extrém karrierváltásba kezdett, erre senki sem számított
Az X-Faktor egykori mentora, a ByeAlex és a Slepp frontembere eddig sem rejtette véka alá túlságosan, hogy hardcore gamer, aki szabadidejében képes napi 8-10 órákat is beleölni videójátékokba, akár hajnalig ébren maradni egy-egy nagyobb kihívást jelentő boss miatt.
Már ha számára egyáltalán van ilyen, merthogy az elmúlt hónapokban az énekes nagybetűs „masocore” videójátékokat platinázott ki: százszázalékolta a Lies of P-t, az Elden Ringet, és friss kiegészítőjét, a Shadow of the Erdtreet, valamint az év nagy kínai szenzációját, a Black Myth: Wukongot is. Ez utóbbit a magyar híresség amúgy első benyomásra, még a megjelenésnél, mélységesen elítélte, később azonban valahogy őt is beszippantotta. Nyilván azért, mert kiemelkedő alkotásról van szó, nem csoda, hogy már rebesgetik a folytatását is.
Sok mindenre lehetett számítani 2024-ben, de arra nem, hogy ByeAlex előlép az árnyékból, és a hobbiját, valamint skilljeit a közönség elé tárja, az előadó ugyanis a Twitchen kezdett streamer karrierje építgetésébe, az első közvetítésében a [REDACTED] című, frissen megjelent roguelike sci-fibe engedett betekintést. Eközben a streamer-énekes egészen aktívan kommunikált a nézőivel, elmondta, hogy bár szereti a horrorjátékokat, sem az Alan Wake 2-t, sem pedig a Resident Evil 7-et nem találta túl ijesztőnek, viszont a Visage majd kiugrasztotta a bőréből.
Ez a kisvárosi horror olyan sokkoló, mintha Stephen King agyából pattant volna ki
Új trend van kibontakozóban a játékiparban, egyre másra érkeznek a nagy klasszikus horrorjátékok remake-jei. Ilyen kezelést kapott nemrégiben az első Dead Space, amely eredetileg 2008-ban jelent meg, 15 évvel később viszont új köntösben egy fiatalabb generációra hozta rá a frászt sikerrel az űrhorror. Nem csak rájuk, tegyük hozzá, mert az öregebb gamereknek is eddig simán nem látott élményt nyújtott a remake, felturbózott vérengzős jelenetekkel és új jumpscare-ekkel. Hasonló kezelést kapott a Resident Evil-szériából a második, harmadik és a negyedik epizód is, ezek közül, bár a középső egészen középszerű lett, a többit le sem lehetett tenni, amíg ki nem akasztottuk őket. A Resident Evil 2-nek jobban állt a túlélőhorror, mint valaha, a Resident Evil 4 pedig az akciót és az ijesztgetést ötvöző stílus mutatta meg, milyen adrenalindús tud lenni. Popcorn kellett utóbbihoz és kóla, mert annyira szórakoztató lett a végeredmény.
Az október 8-án megjelent Silent Hill 2 esetében elég sok kérdőjel lehetett bennünk, mert hát a legutóbbi játék, a Silent Hill: Downpour jó régen, még 2012-ben látott napvilágot, és az újdonsült fejlesztőnek, a Blooper Teamnek is akadtak olyan mellényúlásai, mint az inkább gondolatkísérletnek, mintsem videójátéknak beillő The Medium, na meg minden erőssége ellenére a Layers of Fear 2 is vérzett azért ezer sebből.
A Silent Hill 2 Remake minden baljós előjel ellenére ütősre sikeredett, ne tessék félreérteni, de a csapat bőven kihozhatott volna többet is a Konami klasszikusából, amelyet valamelyest a túlélőhorrorok, mint például az Alan Wake 2 ősatyjának is lehetne nevezni, de az se lenne túlzás, ha Stephen Kinget, a kisvárosi terror ősatyját emlegetnénk fel. Pláne, hogy a Silent Hill 2 az író kedvenc államában, Maine-ben játszódik.
Rovataink a Facebookon