Bármikor pukkanhat a milliárdos CS:GO-szerencsejátéklufi

2016.05.12. 00:03
Amikor 2012-ben, 7 év várakozás után megjelent a méltán ismert és közkedvelt Counter-Strike taktikai lövöldözős játék legújabb inkarnációja, a Global Offensive, az akkor már lassan 13 éves eredeti és az ugyancsak nem túl friss Source verzió közössége karöltve röhögte körbe a játékot. A korhoz képest idejétmúlt, ronda grafika (gyakorlatilag ugyanaz a grafikus motor hajtja GO-t, mint Source-t), az elődökhöz képest gyatra mozgás- és fegyvermechanika tulajdonképpen kudarcra ítélte a klasszikus csé-élményt konzolokra elhozni hivatott játékot. Ebben a tetszhalott állapotban lapult a CS:GO PC verziója majdnem egy évig, amikor is 2013. augusztusában az akkorra a fejlesztést a Hidden Pathtol átvevő Valve az Arms Deal fantázianevű frissítés keretében előrukkolt az első adag fegyvergrafikával, skinnel. És akkor valami megváltozott.

A skinek még önmagukban nem okoztak volna galibát, hiszen kizárólag kozmetikai változtatásokat érhetünk így el, a fegyverek nem sebeznek többet vagy lőnek gyorsabban a skinektől. A probléma ott kezdődött, hogy más fejlesztők hasonló mikrotranzakciós rendszereihez képest a játékosok egymás közt is kereskedhetnek skinekkel.

A mai állapotokat ismerve nem teljesen irónia nélküli az akkori patchet felvezető közlemény: “Az Arms Deal frissítésnek hála mostantól átélhetjük a fegyvernepperkedéssel járó izgalmakat anélkül, hogy sötét raktárakban hátba szúrnának minket”.

Ehhez a Valve saját, annak idején még a Counter-Strike 1.6-al együtt bevezetett, mára gyakorlatilag az egész pc-s játékpiacot letaroló platformján, a Steamen keresztül van lehetőség. Az ember feltölt némi pénzt a számlájára, mintha játékot akarna vásárolni, de ehelyett a közösségi piac felé veszi az irányt, és pár kattintás után miénk lehet a háromcentes homokszín P250-től a csaknem ezerdolláros AWP Dragonlore-ig bármi. Nem elütés, sőt még csak nem is ez a legmeredekebb ár: egyes hiperritka mintázatú kések 10-15 ezer dolláros áron is gazdát cserélhetnek az erre szakosodott fórumokon.

A gyűjtői hülyeség csimborasszója azonban a limitált szériás matricák, a 2014-ből származó, már megszűnt csapatok logójával (Titan, iBuyPower) ellátott, virtuális matricák, amiket a virtuális fegyverünkre ragaszthatunk. Ezek egyenként több száz dollárt érnek.

Minimal Wear

Fegyverekhez jutni a játékban két módon lehet:

  • hivatalos szervereken való játékkal (egy véletlenszerű skint kapunk, ha szintet lépünk azon a héten először),
  • ládanyitással

A CS:GO-ban a ládák típusonként eltérő skinkollekciókat tartalmaznak, és bármelyikben lehet a piacon amúgy olcsón beszerezhető skin, de rengeteget érő ritkaság is.

Ládát is véletlenszerűen dob a játék, a ládát nyitó kulcsot viszont a Steam boltjában tudunk vásárolni, nagyjából 2 eurós áron. Amikor kinyitjuk a ládát, egy animáció keretében a játék kisorsolja a nekünk járó skint, valahogy így:

laMsvq.gif

Jogosan húzza fel most a szemöldökét az egyszeri szerencsejáték-felügyelet: bedobtunk két eurót, a gép pörgetett, és vagy egy 15 centet vagy egy 600 dollárt érő dolgot nyertünk, és közben senki nem ellenőrizte, erre nekünk van-e törvényileg lehetőségünk vagy sem. De ez még mindig a játék keretein belül, a Valve által nyújtott szolgáltatásként értelmezhető, a végfelhasználói szerződésben ott van feketén-fehéren, a Steamen vásárolt dolgokat nem birtokoljuk, csak a Valvenak fizetünk a használatukért. Így a skinekért, kulcsokért sem “fizetünk”, csak virtuális használatuk jogát vásároljuk meg, a skinek értékét pedig nem a Valve, hanem a piac határozza meg, így valójában nincs is valódi értékük.

Egy februárban megjelent lista szerint a Valve tavaly összesen 221 millió dollárt keresett a CS:GO-n, ezzel jócskán lemaradva a milliárdos bevételt termelő League of Legends és Clash of Clans mögött. Ha viszont azt nézzük, hogy a szerencsejáték piackutatásával foglalkozó Eilers Research szerint a skinekre épülő, a Valve-tól teljesen független fogadó- és kaszinóoldalakon forgó tétek 2016-ban elérhetik az ötmilliárd dollárt (ez több, mint a Clash of Clans és a LoL együttes bevételeinek duplája), egyértelművé válik, hogy óriási, mindenféle kontrollt nélkülöző piacról van szó.

Field tested

Az oldalak a Steam alkalmazásprogramozási felületét (szebb nevén API-ját) használják, a Steamen keresztül bejelentkező felhasználó pénz helyett a saját skinjeit teheti fel profi CS:GO meccsek kimenetelére, a játékból koppintott rulettre vagy az egészen primitív dupla vagy semmi rendszerű játékokra és ezek számtalan variációira. Az egyetlen feltétele a fogadásnak, hogy legyen Steam fiókunk és abban legyenek CS:GO skinek.

Ha valaki ma Európában egy online fogadóirodánál szeretne fogadni, ahhoz igazolnia kell az életkorát, a lakcímét és a bankkártya számát is meg kell adni, ha nem Paypallal fizetne hármas befutóra. Ehhez képest az általam találomra felkeresett 30 CS:GO jackpot/rulett oldal közül egész pontosan 0 kért arra, hogy bármilyen módon igazoljam, hogy nem sért törvényt a következő pörgetésem. Ez egy magamfajta digitális vénembernél nem probléma, de ezeknek az oldalaknak

a célközönsége a 15-20 éves korosztály, akik legtöbbször a szülők pénzét játsszák el, mindenféle jogi kontroll nélkül.

A legtöbb látogatót vonzó oldal ezek közül a CSGO Lounge, itt nincs kaszinó, csak fogadni és kereskedni lehet, valamint piaci értéktől függetlenül limitálva van a skinek felső értékhatára.

A cikk írásakor futó Na'Vi - G2 mérkőzés és tétként felrakott skinek a CSGO Lounge oldalon
A cikk írásakor futó Na'Vi - G2 mérkőzés és tétként felrakott skinek a CSGO Lounge oldalon

A CSGO Lounge a 700 leglátogatottabb weboldal között van a világon, meccsenként átlagosan 134 000 dollárnyi skint raknak fel a fogadók, csak idén márciusban 38 millió látogatójuk volt, saját profi csapatuk is volt Lounge Gaming néven. Ehhez képest az oldalon egy emailcím és az alkotó Steam-profiljának linkjén kívül semmilyen kapcsolatfelvételi vagy céges információ nincs.

Tavaly februárban nagy port kavart az amerikai iBuyPower csapat bundaügye, amiben a tagok maguk ellen fogadtak az oldalon. Több, mint 30 Steam-fiókról tettek skineket a saját vereségükre, fejenként pár ezer dollárral lettek gazdagabbak, a Valve viszont Tyler "Skadoodle" Latham kivételével örökre eltiltotta őket a nagy tornákon való részvételtől. A vizsgálatban a CSGO Lounge aktívan segítette a Valve-ot, akik egyébként is jóval lazábban bánnak a játékaik kompetitív oldalával, mint a Riot Games vagy a Blizzard, és csak az ilyen és ehhez hasonlóan kirívó esetekben avatkoznak közbe. Azóta a profiknak tilos meccsekre fogadni, de a kaszinóoldalakra a tiltás nem vonatkozik.

Well worn

A szerencsejátékoldalak nem a Metropolban hirdetnek, a legnépszerűbb Twitch-streamereket és pár profi játékost használnak reklámtáblaként. Nem ritka az olyan, órákig tartó stream, ahol csak egy böngészőablakban megy a rulett hatalmas összegekben, tízezres nézettség mellett, miközben névleg CS:GO-t közvetítenek.

Pár kivételtől eltekintve a fentihez hasonló őrületes tétek mind az oldalak által finanszírozott fogadások, marketing a Twitchen könnyen elérhető, fiatal célközönség behúzására. Bár maguk a felek ezt váltig tagadják, többször kiderült, hogy az elbukott/megnyert skinek másnap visszacsorogtak az eredeti gazdájukhoz. 

Fiatal, rengeteget vesztő szerencsejátékosból pedig akad bőven. Ryan Morrison New York-i videojátékos ügyekre szakosodott ügyvédnél az utóbbi hónapokban tucatnyian kilincseltek, mind a Valve-ot akarták perelni az elúszott skinek miatt. A közösség legaktívabb fórumán, a Global Offensive subredditen hetente kerül elő ezerdolláros veszteségeket felhalmozó kamasz vagy akár aggódó szülő. 

Battle scarred

Az ügyben nemrég nyilatkozott Bryce Blum, az első, kizárólag kompetitív játékokkal foglalkozó ügyvédi iroda alapítója, szerinte csak idő kérdése, hogy a törvény utolérje ezeket teljesen illegálisan működő oldalakat és akár a pókeroldalak mintájára keményen korlátozza ezek elérését az internet szolgáltatókkal karöltve. Amerikában külön súlyosbítja a helyzetet, hogy mindössze négy állam nem tiltja valamilyen formában a szerencsejátékokat, így nemhogy fiatalkorúak, hanem felnőttek se fogadhatnának ilyen körülmények között.

Eközben a hagyományos sportfogadásban és fantasy draftban utazó cégek szép lassan bejönnek a piacra, a William Hill fogadó iroda 150 ezer fontot invesztált egy e-sport fogadással foglalkozó startupba, az Amerikában éppen összeomlani készülő Draftkings és Fanduel is bevásárolt  tavaly: előbbi a Vulcun, utóbbi az Alphadraft esportoldalt vásárolta fel.

Kérdés, hogy ha a jogi szabályozás tényleg kirúgja a skinekben történő hazárdírozás alól a sámlit, a fiatalkorú fogadók elvesztésével mekkora részét veszíti el a piac egyik napról a másikra, és ez milyen hatással lesz az utóbbi évek legnagyobb játékpiaci feltámadását produkáló játékra.

Disclamier: A szerző maga is fogad néha meccsekre, jelenleg két dollár pluszban van. 

Ne maradjon le semmiről!