Van élet a legókockák püfölésén túl is

5-reasons-to-get-excited-about-lego-star-wars-the-force-awakens-
2016.07.08. 00:47

Azt gondolnánk, hogy a legtöbb embernek már elege van a Star Wars: Az ébredő Erővel kapcsolatos bármilyen termékből, de a nagy cégek ezt abszolút nem így látják. Fél évvel a film bemutatója és néhány hónappal a dvd megjelenése után újabb kötelező körön vagyunk túl: megjelent a Lego Star Wars videojáték is. És meglepően jó, sokkal jobb, mint a korábbi digitális legó-kalandjátékok.

A Lego első videojátékai még teljesen mások voltak, mint a mostani filmes feldolgozások, nem is volt nagy visszhangjuk. Az 1997-es Lego Island inkább kezdetleges kalandjátékra emlékeztetett, amelyben a játékos autókat rakhat össze, pizzafutárt játszhat, vagy elkaphat egy szökött fegyencet. Nagyjából mintha a szőnyegen játszana a legóival, csak ezt a képernyőn teszi, és nem kell utána rendet csinálni. Az egy évvel később kiadott Lego Loco leginkább a Sim City városirányítós műfajába illeszkedett, még egy évvel később jött a Lego Chess, ami egy egyszerű sakkjáték volt.

Keresték a saját stílust

Éveknek kellett eltelnie, mire a cég megtalálta saját hangját, és kialakította a népszerű játékmenetet és sajátos humorát. Az első Lego Star Wars hozta el az igazi népszerűséget 2005-ben, ugyanabban az évben, amikor a Star Wars sorozat előzménytrilógiájának utolsó darabja a mozikba került. A Lego a teljes trilógiából gyártott egy élvezetes, helyenként vicces játékot, amelyben nagyjából az a lényeg, hogy végigszaladunk a film történésein, és püföljük az ellenfelet. Egy évvel később jött az eredeti trilógián alapuló játék, aztán az Lego Indiana Jones, a Lego Batman, és onnantól nem volt megállás. Összesen több mint ötven videojátékot adott ki a Lego, a legendás Star Wars óta harmincat. Az említetteken kívül olyan népszerű filmeket dolgoztak fel, mint a Harry Potter, A Gyűrűk Ura, A hobbit, A Karib-tenger kalózai, a Jurassic Park és persze a Lego-kalandot is.

Persze ára is van annak, hogy a Lego rátalált a győztes formulára: a kritikusok szerint aki egy ilyen játékkal játszott, az összessel játszott. Kis túlzással ez eddig tényleg így is volt, de attól még nagyon szórakoztató volt végigjátszani azokat a filmeket, amelyeket amúgy is szívesen nézünk meg. És akkor elérkeztünk a sorozat utolsó darabjához, a Lego Star Wars: Az ébredő Erőhöz.

Az Endorról a Jakkura

A történetet ott folytatjuk, ahol a előző részekkel abbahagytuk, az Endor bolygón a pajzsgenerátornál. A főszereplőkkel, Han Solóval, Leiával, Csubakkával, Wickettel és R2-D2-val kell eljutni a generátorig és lekapcsolni a Halálcsillagot védő pajzsot. Később Luke és Darth Vader párbajára kapcsolunk, majd a császárral küzd meg az egymásra talált apa és fia páros.

Ez a rész tulajdonképpen egy tutorialnak, bemelegítésnek is megfelel, megtanuljuk, hogyan kell építkezni a legókockákból, milyen trükkök segíthetnek a további kalandokban, és hogyan kell megküzdeni az ellenséggel. A különböző karakterek különleges tulajdonságaival is itt találkozunk először, R2-D2 például az elektromos zárakkal tud segíteni, Csubakka robbanószerkezeteivel masszívabb akadályokon juttat át, az apró ewok pedig a legkisebb alagútba is befér, így olyan helyekre is eljut, ahová a többiek nem.

Az előző legójátékokkal ellentétben, itt nem csupán végigszaladunk a pályán és leverünk mindenkit, akit látunk. Persze ezt kell a legtöbbször csinálni, de van, hogy a Millennium Falconnal repülünk, birodalmi lépegetőt irányítunk, és olyan is akad, hogy fedezék mögül kell lövöldöznünk. Ilyen változatos lehetőségek nem nagyon voltak a korábbi játékokban.

Az is újdonság, hogy egy kupac építőkockából nemcsak egyféle tárgyat alkothatunk, hanem többfélét, és nekünk kell kitalálni, hogy mikor melyiket érdemes. Persze így is  csak meghatározott célokra használhatjuk a megépített segédeszközöket, de nem robotszerűen építkezünk, hanem bizony át kell gondolni, hogy akkor most mit is kell csinálni, hogyan kell továbblépni a következő pályára. A rejtvények között vannak olyanok, amelyeket egy gyerek is meg tud oldani, és olyanok is, amelyeknél elkél a felnőtt segítség, így igazi családi szórakozássá alakulhat a játék.

Szintet lépett a Lego. Nyugodtan kijelenthetjük, ez a legszórakoztatóbb legójáték évek óta.

A történetben nincs sok meglepetés, a játékmenet lineáris, a film sztoriját viszi végig a játék. Hardcore rajongóknak van egy-két bónuszjelenet is, amelyeket elég nehéz megtalálni, de ha megvannak, akkor például megtudhatjuk, hogy Han Solo és Csubakka hogyan kapta el a Ratharokat, és Ackbar admirálist is megmenthetjük a gonoszok karmaiból.

lswfan12

A karakterek szinkronját a filmből vették át, így azok a valódi szereplők hangján szólalnak meg. A készítők végigviszik a főbb szereplők történeteit, Kylo Ren vívódását, Finn és Rey egymásra találását, persze közben egy csomó vicces jelenettel egészítik a ki vagy helyettesítik az erőszakosabb filmbeli jeleneteket. Kylo Ren például zárt ajtók mögött szakítja szét féltve őrzött posztereit, mert hát az mégsem járja, hogy egy gyerekeknek szóló játékban dühöngeni és ámokfutni kezdjen a történet negatív hőse.

Nem árulok el nagy titkot, és azt hiszem, semmilyen poént nem lövök le azzal, ha leírom, a játék igazi főhőse nem Finn, Han Solo, Kylo Ren vagy Rey, hanem BB-8, a kis robot. Mindenhol ott van, minden pályán kell a segítsége, nem lehet nélküle boldogulni.

maxresdefault (2)

A játékot egyszerre ketten is játszhatják két kontrollerrel. Ilyet már láttunk a Lego korábbi videojátékaiban, például a Harry Potter-sorozatban. Az irányítás azonban fejlődött ahhoz képest, nem kell feltétlenül bevárni egymást és mindenáron egyfelé menni a két karakternek. Ha túlzottan eltávolodnak egymástól, akkor osztottá válik a képernyő, és mindenki a saját szemszögéből nézi az eseményeket. A második játékos tehát nem passzív szereplője a történetnek, hanem aktív irányítója. Minden karakternek megvannak a különleges képességei, ráadásul nagyon könnyen átadható az irányítás a játszótársnak.

A Lego Star Wars: The Force Awakens a Lego legjobb videojátéka hosszú évek óta. A történet remek, a helyszínek izgalmasak, a rejtvények szórakoztatóak. Egyelőre még csak a történeti szállal játszottam, de már most látni, hogy a szabad játék (amikor már elérhető lesz az összes karakter) még számtalan felfedeznivalót rejteget.