Oroszországból szeretettel: Sir Sean Connery utolsó James Bond szerepe egy videójáték volt
További Godmode cikkek
- Erre se fogadtunk volna: visszatér napjaink legszórakoztatóbb verekedős játéka
- Hiába a sok siker, nem kap folytatást az Ubisoft lövöldözős játéka
- A filmek után új videójáték is készül a Dűnéből
- Minden Vissza a jövőbe-rajongónak kötelező ez az új videójáték
- Egyre biztosabb, hogy még idén megjelenik a PS5 Pro
2005-ben, 42 évvel a klasszikus Oroszországból szeretettel című James Bond film után készült el az azonos című From Russia With Love, amelybe nemcsak Sean Connery fiatalkori külseje került bele, de a 007-es ügynök az akkor 75 éves színész hangján szólalt meg.
Sean Connery viszonya a filmvásznon általa alakított James Bond karakteréhez igencsak ellentmondásos volt. Eleinte nagyon komolyan vette a szerepet és az első pár filmet karrierje legfontosabb állomásának tartotta. Később egyre inkább megutálta és a Csak kétszer élsz után faképnél is hagyta a franchise-t, úgy kellett visszaimádkozni a Gyémántok az örökkévalóságnak című filmhez 1971-ben. Az 1983-as Soha ne mondd, hogy sohában vállalta el még egyszer utoljára, hogy felhúzza magára az ikonikus 007-es szmokingot.
Még egyszer, de most már tényleg utoljára
Utána viszont a „soha” „soha” is maradt – legalábbis ami a filmvásznat illeti. 2005-ben ugyanis az Electronic Arts felkérésére még ismét 007-essé vált, méghozzá a klasszikus Oroszországból szeretettel című 1963-as James Bond film adaptációjában. Ezúttal szinkronszerepről volt csak szó, tehát Connery csak a mikrofon elé ült le, külseje a '63-as film alapján került bele a játékba.
Az Electronic Arts cég egyébként már egy ideje fejlesztett James Bond játékokat: a From Russia With Love előtt több ilyen készült az akkori 007-es színész: Pierce Brosnan aktív részvételével, így a fejlesztőcsapat már rutinos volt ebben a műfajban.
Másrészről, a 2000-es évek elején már az sem számított ritkaságnak, hogy igazi sztárokat szerepeltetnek videójátékokban: a Rockstar klasszikusában, a Grand Theft Auto Vice City-ben például olyan színészhírességek ültek le a mikrofon elé, mint Ray Liotta, Dennis Hopper, vagy Burt Reynolds, a GTA: San Andreas-ban Samuel L. Jackson, illetve maga az Electronic Arts is foglalkozott, korábban más filmsztárokat is.
Sir Sean Connery-nak viszont ez volt
az első és egyben utolsó videójátékos szinkronszerepe,
illetve utoljára is foglalkozott bármilyen szinten is James Bonddal. A 2003-tól már a filmszerepektől (A szövetség óta) visszavonult sztár még kétszer vállalt szinkronszerepet: a 2007-es Modern Greeks: C.P. Cavalry című dokumentumfilmben és a Sir Billi című 2012-es animációs filmben – utána már nem dolgozott sehol.
SMERSH helyett Szellem, Szellem helyett Polip
A játék dramaturgiája az akkori videójátékos adaptációkhoz képest egész szorosan követte az eredeti regény, illetve a belőle készült film eseményeit. A film karaktereit egy-az-egyben az eredeti színészekről mintázták, viszont az eredeti stábból csak Sean Connery hangját hallhattuk. A skót legendán kívül egyedül a 2005-ben 63 éves Daniela Bianchi (a filmben Tattyana Romanova) nem hunyt még el a fontosabb karaktereket alakító színészek közül. Két új fiatal színésznő is szerepelt még a játékban: Natasha Bedingfield és Maria Menounos, akik teljesen új karaktereket is alakítottak.
Érdekesség még, hogy az eredeti regényhez képest immár másodszor változtatták meg azt az elvetemült szervezet nevét, amelyet Bondnak le kell győznie. Az eredeti regényben a szovjet, valóban létezett kémelhárító szervezet: a SMERSH (ami az orosz „смерть шпионам” – „halál a kémekre” szavakból lett összerakva) próbálta a 007-est ügynököt lejáratni bosszúból, azért, mert a korábbi regényekben különféle szovjet ügynököket ölt meg, a filmben viszont már a SPECTRE nevű hatalmas nemzetközi bűnszervezet lép színre és a későbbi filmekben is rendszeresen ellenük harcol majd a brit titkos ügynök, sőt, utána az Ian Fleming regényekben is a SPECTRE volt leginkább Bond ellensége.
Erre leginkább amiatt volt szükség, mert a hatvanas években Hruscsov, a szovjet pártfőtitkár irányítása révén némileg enyhült a hidegháború és nem akarták nagyon piszkálni a Szovjetuniót, így a közismerten, híresen szovjetellenes James Bond regények adaptációiban is vissza kellett fognia magukat a filmek készítőinek, ezért a szovjet ellenség helyett később is maradt a SPECTRE.
Viszont a játéknál már a SPECTRE-et is elvették a készítőktől és az alkotóknak ismét valami újat kellett kitalálniuk, mert az akkoriban – még a Tűzgolyó című filmhez, illetve annak egyik írójához, Kevin McClory-hoz kötődő - elég szövevényes szerzői jogi per miatt a játék kiadója, az Electronic Arts nem jutott hozzá a SPECTRE elnevezéshez. Így lett a bűnszervezet neve immár „OCTOPUS”, amely nem csak a nevében volt más, hiányzott ugyanis a vezér: Ernst Stavro Blofeld is az éléről.
1963-ból szeretettel
Szerencsére máshoz azért nem kellett hozzányúlni, így a játékban az eredeti sztorihoz hasonlóan egy szovjet dekódoló gép, a Lektor és
egy szépséges szovjet ügynöknő, Tatiana Romanova bájainak segítségével próbálják a Sean Connery által alakított Bondot csőbe húzni.
A játék pályái és átvezetői szorosan követték a film eseményeit, például Bond klónját is irányíthatjuk a híres sövénylabirintusos jelenetnél, amelynek végén Red Grant (Robert Shaw) hátulról megfojtja a 007 képmását viselő SPECTRE ügynököt.
Emellett viszont sok új jelenet és pálya bekerült a From Russia With Love-ba – amiatt is, mert videójátékról lévén szó, sokkal akciódúsabbá kellett varázsolni a játékmenetet a filmhez képest. Bondot irányítva így
ellenséges ügynököket lőhettünk szitává, verhettünk meg, sőt, autós üldözésekben is részt vehettünk,
miközben a Vodka Martani továbbra is felrázva, nem keverve maradt.
Ekézték Connery hangját, de ő jól szórakozott
A From Russia With Love 2005-ben a Sony hordozható PSP konzoljára és PS2-re jelent meg, és az akkori igényekhez képest egy korrekt, de azért nem kiemelkedő kis akciójáték volt. A már akkor is kicsit elavult játékmenet és grafika (egyedül Sean Connery külsejét sikerült igazán profin kidolgozni) mellett sokan kritizálták azt az eleinte zseniálisnak tűnő döntést, hogy maga Sean Connery legyen Bond szinkronhangja, hiszen a 75 éves színész öreguras mély baritonján már rendesen hallatszott, hogy 42 évvel idősebb, nem pedig egy harmincas éveiben járó fiatalember.
Akkoriban azt rebesgették a játékfejlesztői világban, hogy részben ezért sem vállalta például Al Pacino a 2006-os Scarface-nél (amely az azonos című film egyfajta videójátékos „folytatása” volt) hogy ő legyen Tony Montana szinkronhangja.
Sean Connery viszont állítólag nagyon élvezte a munkát,
amelyet azért is vállalt el, hogy az akkoriban gyermek unokájának örömet okozzon.
Rovataink a Facebookon