Gesztust értelmez a gép
További Hardver cikkek
A kaliforniai La Jolla-ban rendezett Ember-robot interakció 2009 (Human-Robot Interaction, HRI) konferencián e kettős célt illusztráló fejlesztéseket mutattak be. Több fejlesztőcsoport foglalkozik a nem verbális emberi kommunikáció (szemmozgás, fizikai érintkezés, gesztusok) robottechnológiára fordításával. Ha a gépek valamit is kapisgálnának ezekből, jobban kielégítenék igényeinket, hajtanák végre utasításainkat. Így kell lennie, máskülönben sohasem válnak hasznos személyes asszisztenssé, gondozóvá, segédtanárrá, recepcióssá stb., és minimálisan sem teljesítik be a fényes jövőjükről szóló gyakori jóslatokat.
Bátor és szociális robot
Az Oszaka Egyetemmel együttműködő CMU (Carnegie Mellon) csoport masinája szemmozgással igyekszik megtámogatni az ember-gép kommunikációt, ami különösen recepciós és múzeumi tárlatvezető minőségben bizonyulhat kifejezetten hasznosnak.
„Célunk az emberi kommunikációs mechanizmusok robotikai alkalmazása úgy, hogy a humán partner helyesen értelmezze a gép viselkedését, s a legmegfelelőbb módon válaszoljon rá" - magyarázza Bilge Mutlu, a fejlesztések egyik vezetője, majd hozzáfűzi: „nem akarunk létrehozni félénk, antiszociális robotot:"
A kísérlethez használt Robovie-t az ATR kiotói Intelligens Robotika és Kommunikáció Laboratóriumában tervezték. A CMU kutatói eldöntötték: tekintettel és beszéddel vértezik fel. A szociális-kognitív szakirodalmat tanulmányozva, modelleket készítettek az ember beszélgetés közbeni szemtevékenységéről, melyet laboratóriumi megfigyelések során gyűjtött adatokkal egészítettek ki, finomhangoltak. Az adatokat bedolgozták a Robovie-t különböző beszédhelyzetekben irányító szoftverbe.
Három forgatókönyv
Három forgatókönyvet teszteltek. Robovie utazási ügynököt játszott, üdvözölte a résztvevőket, bemutatkozott, majd aziránt érdeklődött, hova szeretnének elmenni. Az első változatban az egyik résztvevőhöz beszélt, a másikat teljesen ignorálta. A másodikban szintén egyhez beszélt, de gyors szemmozgással a másikkal is kommunikált valamelyest. A harmadikban mindkét partnerére egyforma figyelmet szentelt.
Hatékonyan irányította a beszélgetés menetét. Nem meglepő módon a harmadik forgatókönyv partnerei bizonyultak leginkább együttműködőnek. Akikkel csak gyors szemkontaktust alakított ki, kevésbé, míg a tudomásul sem vettek egyáltalán nem voltak kommunikatívak. Ez a minta az idő 97 százalékában konzisztensnek bizonyult, s a kutatók le is vonták a következő lépésre vonatkozó tanulságokat: a tekintetet más nem verbális érintkezési formákkal, például gesztusokkal is össze fogják kombinálni.
Jó néven veszi a pacsizást
Az Amszterdami Egyetem kutatói által bemutatott kicsi távirányított humanoid ember és gép fizikai érintkezését szemléltette. Önkéntesekkel tesztelték. Azokban a szituációkban tűnt kevésbé gépiesnek, amikor valamilyen szintű fizikai kontaktus jött létre közöttük, például pacsit adtak neki.
A projektet prezentáló Henriette Cramer szerint azt szeretnék kideríteni, mikor és milyen típusú fizikai érintkezés működik.
„Az érintés az interakció egyik igen fontos oldala, és a továbbiakban még elmélyültebben szeretnénk tanulmányozni a hatásait" - jelentette ki a kutató. - „Különösen azokban a helyzetekben, amikor más közösségi viselkedésformákkal együtt kísérletezhetünk vele." „Arra várunk, hogy nagyon emberi szociális képességekkel ruházzuk fel ezeket a robotokat" - nyilatkozta Brian Scassellati (Yale Egyetem), a konferencia egyik főszervezője, hangsúlyozva, hogy a humán társadalomlélektan szempontjából sok meglepetést tartogató HRI ugyan nagyon fiatal, de annál reménytelibb jövővel kecsegtető szakterület.