16:00, December 04.
Franciaország 0
Lengyelország 0
al-Tumama Stadion Nyolcaddöntő
20:00, December 04.
Anglia 0
Szenegál 0

Vegetáriánus robot a jövő hadseregében

2009.07.19. 23:31
Rövidesen ellepik a harcteret a robotok; lesz köztük repülő, sorozatlövő és növényevő is, de többnyire az ember kezében marad az irányítás. Létezik azonban magától pusztító rendszer is.

Egy marylandi cég a Pentagonnal együttműködve gőzmeghajtású robotot készít, ami bármilyen szerves anyagot képes feldolgozni, hogy energiához jusson. Jó neki a fű, a fa, vagy akár a bútor is, csak el lehessen égetni.

Mindennel megy

A Robotic Technology terméke, az Energetically Autonomous Tactical Robot (az EATR) megtalálja és feldolgozza az útba eső biomasszát, de képes lesz hagyományos üzemanyaggal, gázolajjal, szénnel, főzőolajjal és napenergiával is menni.

Az eredeti hírek szerint a biomassza nem korlátozódott volna feldolgozott anyagokra, például energiafűre vagy tűzifára, hanem elhullott élőlényekre vagy halott katonákra is ráfanyalodott volna a robot - utóbbiakból egy harctéren bőven akad, tehát amíg a csata tartott volna, az EATR-nek lett volna energiája. Később azonban cáfolta a híreket a gyártó, mondván az emberevést tiltja a Genfi egyezmény.

Mindenesetre a szerkezet némi fejlesztés után elvileg képes lesz mindenféle halott élőlényt begyömöszölni a Cyclone Power Technology of Pompano Beach saját fejlesztésű kemencéjébe, amivel a zárt rendszerben cirkuláló vizet melegíti fel, így hajtja meg a generátorokat.

Az amerikai hadsereg reményei szerint a robot a számos üzemanyagforrásnak köszönhetően akár hónapokon, éveken keresztül is működőképes marad, a parancsnokoknak csak annyi dolguk lesz vele, hogy meghatározzák az elpusztításra szánt ellenségek körét.

A technológiára építve a Pentagon többféle robotot akar építtetni, lesz köztük szállító, elsősegélynyújtó, kommunikációs, sőt olyan is, ami gépfegyvert hordoz a hátán.

Évtizedes sztori

A harci robotok ötlete korántsem új, az első példányok több mint hetven éve álltak szolgálatba: a szovjet Teletankok átalakított T-18-asok, T-22-esek, T-38-asok, BT-5-ösök valamint BT-7-esek voltak, és rádiójelekkel lehetett irányítani őket körülbelül egy kilométeres távolságból. Típustól függően 16-24 különböző parancsot tudtak értelmezni. A tankokat gépfegyverrel és lángszóróval is felszerelték, az ellenség valódi megsemmisítése azonban többnyire a hagyományos harckocsikra maradt.

A szerkezettel a szovjet hadsereg képes volt felrobbantani az ellenséges bunkereket, hiszen ötszáz kilónyi időzítet bombát lehetett vele akárhova eljuttatni, ami négy emelet mélyen semmisített meg minden földalatti szervezkedést. Egy volt katona szerint a bomba azért várt 15 percet robbanás előtt, hogy a távirányítású tank biztonságos távolságra tudjon kerülni. A harckocsikat főleg a finnek elleni háborúban vetették be, több sikeres csata is köthető hozzájuk.

robot1

A második világháborúban a németek is próbálkoztak távirányítású egységek bevetésével, a Goliatok több csatában is eredményesen vettek részt. Ezek az apró, páncélos, lánctalpas szerkezetek 75-100 kilogrammnyi robbanóanyagot tudtak viszonylag észrevétlenül az ellenség területére juttatni, elsősorban tankokat, hidakat, épületeket semmisítettek meg a segítségükkel.

Okosabbak lettek

A következő évtizedek azonban nem kedveztek a harci robotoknak: a távirányítású szerkezeteknek nem sok értelmét látták, a mesterséges intelligencia pedig még nem volt olyan állapotban, hogy képes lett volna egyedül levezényelni valamilyen harci feladatot.

A nyolcvanas évek végén, de főleg a kilencvenes években viszont a megnövekedett számítási teljesítménynek hála újraindultak a kutatások, így ma több robot is szolgálatot teljesít az amerikai hadseregben.

A Foster-Miller TALON úgy fest, mint a Bolygó neve halálban szereplő automata gépfegyver, ami a film egyik legjobb jelenetében tucatszámra lőtte agyon az alieneket, csak sokkal kisebb annál. A lánctalpakra szerelt gép képes homokon, jégen és vízen is átgázolni, éjszaka egy kilométerre is ellát, lítiumion-akkumulátoraival nyolc órán keresztül tud haladni, de szükség esetén hét napig képes pihenő üzemmódban parancsra várni.

robot2

Többnyire robbanószerek felderítésére használják, de létezik fegyverrel felszerelt verziója is: bár a 230 ezer dolláros SWORDS távirányítású, a robotra erősített M16-osok és M82-esek olyan félelmet keltettek még az amerikai katonák körében is, hogy végül nem vetették be ezeket sem Afganisztánban, sem Irakban. Ezzel együtt is a TALON-ok lettek az első, harctéren megjelenő, felfegyverzett szárazföldi gépek.

Már repülnek

A másik jelentős fegyver az 1995 óta szolgálatot teljesítő MQ-1 Predator, a repülő robot. A Predatorok rendszert alkotva ellenőrzik a légteret, a földi irányítás részéről 55-en követik az eseményeket. 2009-ig 195 repülőt állítottak szolgálatba, ezek harmada azonban már elpusztult: nagy részük egyszerű hiba miatt semmisült meg, négyet lelőttek Bosznia, Koszovó és Irak fölött, a többi meg egyszerűen eltűnt.

robot3

A gép utazósebessége 130-160 kilométer per óra, hatótávolsága azonban eléri a 3700 kilométert, tehát közel egy napig is a magasban tud maradni egyetlen feltöltéssel. De nemcsak cirkál, AGM-114 Hellfire rakétáinak hála képes megsemmisíteni az ellenséges célpontokat is. Erre egyébként rendszeresen sor kerül, több konvojon is rajtaütöttek már a Predatorok, bár a támadásokat minden esetben a földi személyzet, és nem a mesterséges intelligencia vezényelte le.

robot4

A Goalkeeper CIWS viszont megtestesíti mindazt, amitől a régi vágású hadviselés hívei rettegnek: nagy, erőteljes, pusztító és emberi beavatkozás nélkül eliminál.

A hajókra szerelt hattonnás, hat méter magas szerkezet a radarral együttműködve találja meg az ellenséges rakétákat, és ha befogta a célt, magától lő a harminc milliméteres forgó csőköteges gépágyújával. A tűzerő óriási, ahogy az a felvételeken is látszik, még a több száz tonnás hajótest is beleremeg, ha az ellenség felidegesíti a Goalkeepert.

Ügyesebb, mint az ember

Aztán léteznek sokkal kisebb és ártatlanabb robotok is: a PacBotokat az az iRobot gyártja, amelyik komoly tapasztalatokat szerzett az automata porszívók készítésekor, ezeket a harctéri szerkezetek készítésekor is kamatoztatja. A PacBotok képesek hatástalanítani a robbanóanyagot, kémiai mintákat gyűjtenek, segítik a katonákat. Ezek is távirányításúak, kontrollerük olyan, mint a videojátékoké, hogy a fiatalabb kezelőszemélyzet hamar megszokja a működésüket.

Az egyik legérdekesebb kísérleti projekt a BigDog: az egy nap majd főleg harctéri feladatokat ellátó robotállat döbbenetesen ügyesen egyensúlyoz, négy lába segítéségével eljut oda is, ahová elődei képtelenek lettek volna. Az egy méter hosszú, 76 centi magas és 110 kilós kutya végsebessége jelenleg 6,4 kilométer per óra, képes megmászni a 35 fokos emelkedőt és összesen 150 kiló terhet tud magával cipelni. Mindehhez még segítségre sincs szüksége, saját maga koordinálja mozgását Pentium 4-es processzorral, csak az irányt kell megadni neki.

De még számos projekt fut párhuzamosan, bár a mérnökök többnyire csak automata, pilóta nélküli járműveken és nem tömeggyilkos robotokon dolgoznak. Az egyre okosabb robotkatonák elterjedése ugyanakkor megállíthatatlannak tűnik, mert hosszú távon előnyhöz lehet velük jutni egy háborúban. Ahogy azt Kenneth Rose, az amerikai hadsereg őrnagya megfogalmazta: "A gépek nem fáradnak el. Nem hunyják le a szemüket. Nem bújnak fák alá, ha esni kezd az eső és nem beszélgetnek a bajtársaikkal. A gépek nem ismernek félelmet."

A cikk megírásához forrásként a Wikipediát is felhasználtuk.



  • Hírek
  • Hírek