Bluray-teszttel hangoltunk James Bondra

HD Ready, Full HD, 1080i. BD, 50", 24p rövidítések elsőre érthetetlennek tűntek, mikor a filmelmélet szakos csoporttársaimmal elterveztük a közös blurayes mozizást. Az előző Bond-film-koronggal nekiláttunk összevadászni hozzá a megfelelő technikát. Az Index júliusi nagy összehasonlító tesztjében a Playstation 3 bizonyult a legjobb Bluray-lejátszónak. Árban és megbízhatóságban is lenyomta a PC-t meg a Panasonic BD30-at, ezért mikor megkaptuk egy hétre egy PS3 konzolt a Sony-tól, azonnal rákötöttük egy 81 cm-es képátlójú tévére. Naivak voltunk, de mielőtt a további, három hetes bénázást felsorolnám, leszögezem, hogy mindez megérte a fáradságot.

Mert 1920x1080-as felbontásban James Bondot nézni hatalmas flash volt. Úgy éreztem magamat, mint Szolnokon 1990-ben, mikor megkaptuk az első színestévét, és akkor ébredtem rá, hogy a Sky Channelen adott GI Joe rajzfilm nem is fekete-fehér. A Casino Royale elején a madagaszkári dzsungeles lövöldözésben majdnem elnyomta a szemet bántó természetfilm a bunyót. A Pókember 3-nál meg kiderült, hogy az agresszív tintapaca, amiből a fekete pókruha lett, nem fakó és nem homályos, és leugrik a képernyőről.

Szóval három héttel a sikeres blurayezés előtt még csak arra ébredtünk rá, hogy a Samsung WS-32Z308P 1080i 81 cm-es képátlójú tévéhez sima AV kábellel és Scart átalakítóval nem lehet Playstationt csatlakoztatni (viszont Xbox-ot igen). Ráadásul HDMI kábelt sem kaptunk, mivel az alapban nem jár a PS3-hoz (már 2 ezer forintért is kapható).

Második nekifutásra már egy Samsung BN68 HD Ready 720p LCD tévé elé ültünk le, és szereztünk egy duplalemezes Harmadik típusú találkozásokat is. A 720p-s felbontás sajnos nem tudta kihozni a maximumot a blurayből, a tévé a dvd-nézéskor megszokottnál nagyobb fekete sávokkal takarta ki a képernyőt, így a továbbított kép torzult. AV kábellel ezen a tévén csak annyit érzékeltünk, hogy az Aston Martin DB5 és Eva Green mellei jobban mutatnak egy 26"-os képernyőn, mint a 14,5"-os notebook-monitoron

A bluray néhány előnye azért már itt is előjött. A Harmadik típusú találkozásokat sokkal telítettebb színekkel élvezhettük, és jóval több árnyalatot tudtunk megkülönböztetni, mint a hagyományos dvd-nél. Itt lett világos az is, hogy a bluray az igazi mozifanatikusoknak készült: 4,7 (vagy 8,5) giga helyett 25 gigás korongokra simán ráfér a film eredeti és rendezői változata, plusz még a special edition is, és a bluray sokkal több hangsávot tud kezelni, mint a dvd (ráadásul nem is tömöríti a hangot).

720p-s felbontásnál csak akkor látványos a két formátum közötti különbség, ha van HDMI-kábelünk, ezért az LG-től kölcsönkértük egy 42LG6000-at, ami egy 107 cm-es képátlójú, HD Ready 1080p felbontású LCD-tévé. A Playstation 3-at meg lecseréltük inkább az LG új, bluray-lejátszójára, a BD300-ára, hisz konzoljátékunk nincs.

A Harmadik típusú találkozásokból okulva az új tévéhez a régi klasszikusok helyett a harmadik fordulóban inkább frissebb és látványosabb bluray-filmeket szereztünk be, amiket igazán élvezhetünk az említett 1920x1080-as felbontásban. Amikor A tenger vadjaiban a majdnem életnagyságú Jessica Alba bikiniben beúszott a nappalimba, beleszerettem még a plazmatévébe is. Amikor meg a Kaptár 3-ban a klónozógömbben úszkáló Milla Jovovichon egy eddig ismeretlen anyajegyét is felfedeztem, biztos voltam benne: a hddvd-bluray-háborút az dönthette el, hogy a pornóipar az utóbbi mellé állt (egyébként nem ez döntött).

A bluray-korongok és a dvd-k minősége közti szakadék nagyjából akkora, mint mikor 2000-ben egy karcosra játszott Terminator 2-VHS után valaki megnézte az első dvd-k között kiadott Die Hardot. Egy Full HD-s, 127 cm-es képátlójú tévét 2,5-3 méterről nézni már olyan, mint egy kisebb plázamozis teremben a hetedik sor közepén ülni (itt tölti be ugye legoptimálisabban a vászon a látóterünket). A hozzáértők az LCD-plazma vitában a plazmára esküsznek, ezek ugyanis több feketeárnyalatot képesek megkülönböztetni (viszont van egy "ciripelésnek" csúfolt halk alapzörejük, de ez már tényleg csak a fanatikusokat idegesíti).

A bluray-lemezek tokjában lévő reklámszöveg viszont csalóka: a "Láthatóan szebb kép" abszolút érzékelhető, de a "Moziélményt is felülmúló hanghatás" maximum annyiban igaz, hogy ha a többi néző csámcsogva eszi mellettünk a popcornt, vagy rendszeresen beleröhög a filmbe, akkor fentebb vehetjük a hangerőt. Keretes írásunkból pedig kiderül, hogy nemcsak bonyolult de költséges dolog is a bluray házimozizás.