Mindenki bután kezdi
"Lucy buta, de Einstein is az volt 3 hetesen" -nyilatkozta Grand a Wirednek. "A legtöbb robot bután kezdi az életét és a legtöbb esetben úgy is maradnak. Lucy még náluk is butább, de szeretném, ha képes lenne éppúgy fejlődni, mint ahogyan azt egy gyermek teszi. A kutatásom lényege az intelligencia természetének megfigyelése" -tette hozzá a kutató.
Grand nemrég kapta meg a Lucy-vel kapcsolatos kutatására a National Endowment for Science Technology and the Arts különdíját. Lucy fejlesztése még igen kezdetleges stádiumban van, hiszen a kutató ki szeretné cserélni a szemeit, javítani akarja a hallását, erősebb "izmokat" és nagyobb kapacitású agyat szeretne neki adni. Ha ezt mind sikerül beépíteni, Grand szerint Lucy képes lesz "még akár a földön is kúszni", éppúgy, mint egy csecsemő. Ám a robot mozgása és kinézete a legkevesebb, hiszen Grand a mesterséges intelligencia atyja szeretne lenni. Lucy mostanság úgy fest, mint egy kétezer éves orángután-múmia, de legalább meg tudja különböztetni a banánt a saját lábától.
Mesterséges agy
A robot agyát úgy építette, hogy az hasonlítson az emberi agy felépítéséhez, tehát szimulálja a neuronokat és egyes biokémiai anyagok funkcióit. Grand szerint úgy kell felépíteni a robotagyat, hogy az az "elképzelés" és a mentális modellezés mechanizmusát utánozza. A mostani szakaszban még ott tart a kísérlet, hogy Lucy képes különbséget tenni a külső világ és saját testrészei között.
Larry Yaeger, az Apple Computer egyik szakértő munkatársa szerint Grand nagy fába vágta a fejszéjét, hiszen megpróbálja a forrasztópisztolyának segítségével leutánozni a természet több millió éves fejlesztését. Az emberi agyban lévő "kapcsolási térkép" nincsen teljesen megfejtve és sokkal komplexebb, minthogy azt bárki is képes lenne leírni.
A tudósok egyéb iránt még mindig megosztottak abban a kérdésben, hogy képesek vagyunk-e egyáltalában mesterséges életet, intelligenciát teremteni. Többen pedig egyenesen nevetségesnek nevezték Grand elképzelését.