További Hardver cikkek
Az MSI idei minigépeiben már Intel Atom Z530 processzor lesz, míg a mai netbookok többségét még Intel Atom N270 hajtja. A tajvani gyártó két nagyobb újítással áll elő. Az egyik az U115, a világ első hibrid netbookja, amelyben merevlemez és szilád memória, azaz HDD és SSD is van. Az operációs rendszert a kevesebb áramot fogyasztó memóriára lehet majd feltelepíteni, és a gép teljesen kikapcsolja a merevlemezt, amikor nincs rá szükség.
A másik újdonság az X320, amely a Macbook Air ügyes másolata. Az egykilós hordozható gép annyiban hasonlít a netbookokra, hogy Intel Atom processzora van és nincs benne optikai meghajtó, a kijelzője azonban igen méretes, 13,4 hüvelykes. Az MSI gépe körülbelül 1000 dollárral olcsóbb lesz, mint az Apple gépe, aminek az alapváltozata 1800 dollárba kerül.
Forgatható Eee
Várakozásunknak megfelelően az Asus érintőkijelzős modelleket mutatott be a CES-en tartott sajtótájékoztatóján. Az EeePC T91 és az EeePC T101H az első két netbook, amelyen elforgatható kijelző van - az első 9 hüvelykes és Atom Z520 a processzora, az utóbbin 10 hüvelykes és Atom N270-as. Ilyen kijelzőt korábban csak a Tablet PC-ken láthattunk, csakhogy ezek a gépek a drágábbak közé tartoznak. Az Eee gépeken a Windows XP módosított változata futott, de a sajtóbeszámolók szerint egy gépen megmutatták a Windows 7-et is.
A TG Daily azt írja, hogy előkerült az EeePC N20, az Asus első multitouch netbookja is, aminek saját interfésze van, de a bemutatón folyton összeomlott.
Áramvonalas
Egyetlen feltöltéssel nyolc órás üzemidőt ígér a Hewlett-Packard új netbookja, a Mini 2140, amit a gyártó a CES-en mutat be. Az üzleti felhasználóknak szánt gép csak a nagyobb méretű, hatcellás akkuval bírja ki a munkaidő végéig, de állítólag az alap háromcellás akku is kibírja 4 órán át. A HP tavaly piacra dobott netbookja, a Mini 2133 alig több mint 2 órán át bírta egy feltöltéssel, mert abban még elavult Via C7 processzor volt, míg az új 2140-et már Intel Atom hajtja. Februártól a gép akár 1366x768 pixel felbontású kijelzővel is kapható lesz, ami sokkal több a netbookoknál megszokott 1024x600 pixeles felbontásnál.
A HP nemcsak az Intel processzorát használja majd, hanem az AMD új Yukon platformját is, amely valamivel nagyobb teljesítményű. A Pavilion DV2 típusjelű modell alig egy hüvelyk vastag, tehát ez is a Macbook Air kihívója, de csak 700 dollárba kerül majd. Az AMD egyébként a netbookok fölötti szegmenst próbálja célba venni az új platformjával, a 12-13 hüvelykes olcsó laptopok piacán lát terjeszkedési lehetőséget, a 700-900 dollár közötti árkategóriában.
A Yukon platform az AMD Athlon Neo processzorra épül, amit vagy egy Ati Radeon HD 3450 grafikus csip, vagy egy X1250 típusjelű integrált grafikus vezérlő egészít ki. A Neót egészen biztosan nem találjuk meg 12 hüvelykesnél kisebb gépekben, mert az Atomnál nagyobb és sokkal több hőt termel.
Éppen az ellenkező irányban próbál magának utat törni a Freescale Semiconductor, amely a CES-en egy szélsőségesen olcsó netbookot mutat be. A 200 dollárból legyártott prototípusban ARM alapú processzor van, amivel általában okostelefonokat hajtanak meg. A vékony és könnyű gép állítólag nyolc órát is kibír távol a konnektortól, Ubuntu Linux és Firefox böngésző fut rajta, és simán kezeli majd a 720p felbontású videókat.
A Gartner piacelemző cég becslése szerint tavaly több mint tízmillió netbookot adtak el világszerte. Korábban a vállalat elemzői nyolcmilliósra becsülték a netbookok 2008-as piacát. A netbookok több mint 80 százalékán Windows XP fut, amivel a Microsoft biztosan kisebb hasznot szerez, mint a drágább laptopokra telepített Vistával. A processzorgyártók is kisebb profitot szereznek az olcsó gépekbe szánt csipekkel, amivel az elemzők szerint tönkreteszik a drágább gépek piacát, mert a netbookok miatt azokból kevesebb fogy.