Hordozható PlayStation házilag

"Sötét, viharos éjszaka volt."

PlayStation Portable előlről

Ben Heckendorn azzal a mondattal kezdi a kézi-PlayStation építéséről szóló naplót, amelyre a legszarabb regényindító mondatok versenyét, a Bulwer-Lytton pályázatot alapozták.

A történet azonban nem a viktoriánus Angliában játszódik, hanem egy megszállott ezermester műhelyében. Ben Heckendorn hobbija, hogy Atari 2600-as ősvasakat házilag hordozható gépekké alakítja. Eddig öt különböző formájú és méretű hordozható Atarit gyártott le a fészerében, amelyek közül párat el is adott, párat pedig bemutatott a Las Vegas-i Classic Gaming Expón.

Valami újabb

Heckendorn egyszerre technoművész és proto-milliárdos, aki az általa szétbányászott régi gépek kaszinjaiból szeretne házat építeni magának és egyidejűleg tömegesen gyártott hordozható Atarikkal szeretné kiszorítani a Nintendo játékát, a Gameboy Advance-t a kisiskolások táskájából.

Amikor emberünk, már az ötödik Szokolba gyürkészte a színes kábeleket és a Casio zsebtévéből kipattintott színes LCD-t, megérezte hogy a hobbi kezd céhes melóvá érni, és úgy döntött, valami másba kezd. Ekkor jött a sötét, viharos éjszaka, amikor kiszaladt a közeli éjjelnappaliba PlayStationt vásárolni.

Lehet kisebb, csak akarni kell

Ben játszik

Heckendorn konkrétan a PlayStation első változatát szerezte be (mivel az egyszerűbb, mint az 1999-ben revampolt verzió), majd jó alaposan szétszedte. A tévét egy Casio EV-550-es kézitévé LCD-monitorával helyettesítette - miután a kijelző háttérvilágítását energiatakarékosabbá alakította, hogy a videokamerába való NP-550-es újratölthető akku tíz percnél tovább bírja.

A tizenhat napos munka végeredménye egy - eredetinél kisebb - kompakt PlayStation, ipari fémtokkal, kis képernyővel és külső CD-meghajtóval. A jövő a múlt.