További Hardver cikkek
Chuck Norris egy Seagate Barracuda 7200.9 500GB 7200rpm 16MB Cache (SATA-II)-ről
Idén 50 éves a merevlemez, és idén 66 éves Chuck Norris. Dolgozatunkban a két nagyszerű évforduló közül az elsővel foglalkozunk behatóbban.
Chuck Norris boldogtalan középiskolásként tengette életét, és fogalma sem volt arról, viszi-e valamire az életben, amikor az IBM 1956 szeptemberében bemutatta és le is szállította az első kereskedelmi forgalomban kapható merevlemezt. Az egytonnás, vákuumcsöves, két embermagas hűtőszekrénnyi dobozba csomagolt RAMAC-ra 5 megabájtnyi adat fért. A korabeli hazai viszonyokra adaptálva ez annyi, mint egyetlen Hamvadó cigarettavég mp3-ban, már ha lett volna akkoriban mp3. Gyorsan csapjuk is le a poént: egy mai, 4,5 centi átmérőjű minimerevlemezre tizenkétezerszer fér rá a Hamvadó cigarettavég.
Ezzel manapság már senkit nem lehet sokkolni. De az IBM első merevlemezében nem is a tárkapacitás volt a nóvum, hanem hogy a szabadon mozgó olvasófej révén az adatokhoz összevissza hozzá lehetett férni (random access), szemben az addig használt mágnesszalagokkal, amelyeket előbb a megfelelő helyre kellett tekerni, mint a szalagos meg a kazettás magnót. A RAMAC-kel az IBM 1956-ban forradalmat csinált, anélkül, hogy tudott volna róla, és a forradalom ötven éve tart: a merevlemez itt kerreg köztünk, hiába találták föl időközben a cd-t, a minidiscet, a dvd-t, a blurayt, a flash memóriát és a Betamaxot.
IBM RAMAC 305, 1956
De ki gondolta volna, hogy idáig húzza? Az elmúlt fél évszázad nagyjából egyenlő a konszúmerorientált számítástechnika történetével, és ezen a fronton ez alatt a fél évszázad alatt több minden történt, mint kisebb államok fennállásának teljes időtartama alatt. Emlékszik még valaki a flopira? A hanyattegérre? A soros portra? Csehszlovákiára? Miért köszönthetjük most épp a nagy túlélőt, a vincsesztert?
Már nem a régi
Azért, mert ez a vincseszter már nem az a vincseszter, mint ahogy Chuck Norris sem az a félénk, csenevész kisfiú, aki a kansasi Prairie Village gimnáziumának padjait koptatta az ötvenes évek közepén. Az egyszerű, mágnespatkóval megbolondítható vasoxidra rátelepült a perpendikuláris adatrögzítési technika, a nanocsöves lubrikáció és a polikarbonát bevonat - a merevlemez tehát rugalmasan, az igényeket figyelembe véve halad a korral, a Sárkány útjától a Delta Force-on át a Walker, a texasi kopóig. Már alig emlékeztet korai önmagára: a szabványméretű darabok még Moore csipekre vonatkozó törvényét is nevetségessé téve, lassan a terabájtos kapacitás közelébe érnek, és közben egyre olcsóbbak lesznek. Míg az IBM merevlemezét a hozzá tartozó számítógéppel együtt 1956-os áron havi 3000 (ma kb. 20 000) dollárért lehetett lízingelni, most egy asztali gépbe való háromfeles, 250 gigás vinyót 100 dollárért örökbe odaadnak, és abban már bőven benne van az extraprofit.
Szokás ezt a folyamatot az egy megabájtnyi adat árával érzékeltetni a kezdetektől napjainkig: a RAMAC árát alapul véve 1956-ban egy mega tárhely 10 000 dollárba került, 1980-ban (emlékezzünk, Chuck Norris ekkor éppen az Oktagont forgatta), átlagáron 200-ba, 1990-ben 10-be, 2000-ben meg 1 centbe. Most, egy évvel a The Cutter elsöprő sikere után meg már semennyibe se - a Google például úgy ad ingyen egy távoli gigát, hogy azt se kérdi, mire kell.
Steven Levy, a Hackers című, az Index által is méltatott történelmi munka szerzője a vincseszter születésnapja alkalmából a Newsweekben megszólaltatja Mark Krydert, a Seagate technikai igazgatóját, aki szerint a merevlemez annyira fontos, hogy a Szilícium-völgyet is jobb lenne inkább Vasoxid-völgynek nevezni. "Nem a mikroprocesszor tette lehetővé a házi videofelvevőt, hanem a tárhely. Új iparágakat hoz létre." - állítja Kryder, aki nyilván hazabeszél, de lehet, hogy igaza van.
De miközben meghajtott fővel állunk a merevlemez születésnapi tortája felett, egy percre sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy nem a vincseszter az egyetlen hőskorszakból itt maradt számítástechnikai eszköz. Épp idén, 2006-ban ünnepli huszonötödik születésnapját a megújulásra mindig képes személyi számítógép, most volt húszéves legjobb barátunk, a számítógépes vírus, tizenegy éves az USB és negyvenhárom éves az örökifjú egér. Chuck Norris meg épp hatvanhat. Boldog születésnapot mindenkinek!