Vesztébe rohan az AMD?

Az Intel második negyedévében 44 százalékkal tudta növelni nyereségét. A társaság bevétele elérte a 8,7 milliárd dollárt, nettó nyeresége 1,3 milliárd dollár volt három hónap alatt. Az Intel forgalma nyolc százalékkal nőtt az elmúlt év azonos időszakához képet.

Fogynak a négymagosok

Paul Ottelini elnök-vezérigazgató elmondta, hogy az első negyedévhez képet megduplázták a négymagos szerverprocesszorok szállítását, a Quad Xeonok jelentős növekedést eredményeztek a piacon. De megugrott a mobilcsipek értékesítése is, húsz százalékkal több alacsonyfogyasztású Core 2-t sikerült eladni, mint egy évvel korábban. Ez a szegmens egyre fontosabb az Intelnek, ma már a teljes forgalom negyven százalékát a mobilcsipek adják. Az asztali processzorok forgalma is nőtt, de megugrásról nincs szó ebben a kategóriában.

Az Intel egyetlen komolyan vehető ellenfele, az AMD eközben halmozza a gyászos negyedéveket. 2007-et például 1,23 milliárd dolláros bevétellel kezdte, ami hét százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbi adatnál. Ennél is rosszabbul alakult a vállalat eredménye: a 2006 első negyedévi 185 millió dolláros nettó nyereségből 611 milliós veszteség lett, ami el is vitte az AMD addig felhalmozott tartalékainak jelentős részét.

A lehangoló eredmény oka elsősorban az volt, hogy az Intel Core 2-esek piacra kerülésével az AMD sokkal komolyabb ellenfelet kapott, mint amilyen a Pentium 4-es volt. Utóbbiakat az Intel fillérekért kezdte árulni, az AMD tehát kénytelen volt belemenni az árharcba, de gyártó elavult gyártástechnológiái miatt nem tudta tartani a lépést: hogy ne veszítsen piaci pozícióiból, minimális nyereséggel, vagy veszteségesen értékesítette a csipeket. Közben az óriási adósság is nyomasztotta a befektetőket, a drezdai üzem bővítését milliárdos kölcsönből oldotta meg a cég, ahogy az Ati felvásárlását is hitelből fedezte az AMD. A cég tartozása tízmilliárd dollár körül van, miközben gyászos első negyedéves eredményével a frászt hozta a befektetőkre.

Az elemzők az adatok nyilvánosságra kerülése után még bizakodók voltak: a cég komoly átszervezéseket ígért, valamint új termékeket. Az Atival az AMD-hez került R600-as grafikus mag piacra kerülése előtt jött ki az első negyedéves eredmény, valamint sokat vártak az AMD négymagos, Barcelona kódnevű processzorától is. Utóbb kiderült, hogy szinte mindhármat túlértékelték.

A leépítések ugyan megtörténtek, de azok csak 430 embert, a dolgozók 2,6 százalékát érintették. Hector Ruiz igazgató a költségek visszaszorítása érdekében több beruházást is leállított, ezek viszont a kiadások mellett már rövidtávon is csökkenthetik a gyártó nyereségét, mert elhagyásukkal a termékek előállítási költsége nem tud az elvárható ütemben csökkenni.

Csalódás

Az R600-as ugyan már kapható, viszont a vásárlóknak és az elemzőknek csalódás a csip: háromnegyed évet késett, közvetlen konkurense, a Geforce 8800-as hónapokkal korábban a boltokra került, de ezt még meg tudták volna bocsátani a vásárlók. Azt viszont már nem, hogy a Radeon 2900XT néven megjelent grafikus gyorsító lassabb, mint a technológiailag fejletlenebbnek nevezett, hónapok óta kapható Geforce 8800 GTX. Bár a termék árazása meg is felel a teljesítményének, marketingszempontból óriási veszteség, hogy a késve érkező kártya nem tudta megverni riválisát.

Hasonló a helyzet a Barcelonával. Az AMD négymagos szerverprocesszora a gyártó szerint sokkal fejlettebb az Intel Quadoknál, mert a konkurens kétszer kétmagos csipeket épít, míg ők valódi négymagosokat. Technológiai értelemben ez persze igaz, de az Intel már túlvan a milliomodik Quad értékesítésén, míg az AMD még mindig csak tervezi a Barcelona piacra dobását. Ráadásul az nem is lesz gyorsabb a Quadoknál.

Az első tesztek szerint a 2,6 gigahertzes AMD-processzor átlagosan 30 százalékkal fürgébb, mint 2,66 gigahertzes riválisa, csakhogy nem ez a mérce. A Barcelonából ugyanis először csak a 2 gigahertzes verzió kerül piacra, miközben az Intel már most is árul 3 gigahertzes Xeont, ami viszont mindenképp gyorsabb a Barcelonánál. Utóbbiból csak év végén érkeznek meg a 2,5 gigahertzes verziók, addigra azonban már piacra kerülnek a 45 nanométeres Xeonok: ezeknek az órajelét minden további nélkül 3,33 gigahertzre emelheti az Intel, ráadásul a fejlettebb gyártástechnológiának hála az csip előállítási költsége is alacsonyabb. Az AMD csak 2008 közepén tervezi az átállást a 45 nanométerre.

A befektetők mindenesetre nem különösebben nyugodtak. Az Intel papírjait egy évvel ezelőtt még 18 dollárért árulták, most 26 dollárba kerül egy darabka a világ legnagyobb félvezető-gyártójából. Ehhez képest az AMD papírjait 27-28 dollárért árulták még tavaly szeptemberben is, most viszont már csak 15,8 dollárt ér egy részvény.