Egyedülálló őskori leletek Miskolcnál
A miskolci Avason talált régészeti leleteket azt bizonyítják, hogy az ősember is átalakította környezetét, mondta el Ringer Árpád a Miskolci Egyetem ős- és ókortudományi tanszékének vezetője, hozzátéve, hogy 1988 óta egyre érdekesebb bizonyítékokat találnak az őskori kovabányászattal kapcsolatban az Avas-hegy Tűzköves néven ismert részén. Az igazi feltárás azonban csak most kezdődött, mivel
egy új út épül, és ezt megelőzően kötelező a régészeti kutatás. Az őskori ember kovalelőhelyén harmincezer-ötvenezer éves szerszámok, használati eszközök kerületek elő, amelyek rendkívül erősek és "szakszerűek". Tavasszal a kutatók arra keresik majd a választ, hogyan tudott több mázsányi kőzetanyagot megmozgatni az
őskori ember.
A kova rendkívül fontos és értékes kőnek számított, tűzgyújtásra szolgált, és abból pattintották szerszámaikat is. A leletek alapján ezek az eszközök már újfajta technológiával készültek, párhuzamos élüknek, szabályos alakjuknak köszönhetően sokkal hatékonyabban és sokoldalúbban használhatták azokat, mondta a kutató.
"A nem mindennapi méretű feltárási munkákra azért van szükség, mert az Avas nem pusztán kőbánya volt, hanem a feltételezések szerint az őskőkori, Szeleta-kultúra korában élt ember állandó lakhelye is, ahonnan már az eddigi munkák során is tudományos ritkaságnak számító leltek kerültek elő" - mondta a tanszékvezető.