További HOAX cikkek
- Nem, Obama, Fauci és Melinda Gates nem látogatta meg együtt a vuhani víruslabort 2015-ben
- Ha Müller Cecília ingyenes védőfelszerelést kínál emailben, ne kattintson rá, vírus!
- Nem, nem szólaltak fel a japán parlamentben a hun-magyar testvéreik trianoni tragédiájáról
- Nem gyullad fel az autó, ha benne marad a kézfertőtlenítő
- Filléres matrica különbözteti meg az 5G ellenes csodapendrive-ot a simától
"Ha oda nem illő helyen szélkakast látsz, gyanakodj!" Ez az idézet az egyik kedvenc mesémből származik, s éppen ezt teszem. Ti. elképzelhetetlennek tartom, hogy a LEGO tényleg gyártana ilyesmit, inkább valami beteg humorú, grafikailag képzett egyén művének vélem. Ha első vagyok, beleírtok a cikkbe, mint rendkívüli meghatalmazott hoaxfigyelő önkéntest? (Fogadtam...)" – írja a Hoaxkábelnek Gergő, és most töredelmesen, a nyilvánosság színe előtt bevalljuk, megnyerte a fogadást. Gergő ugyanis megkapta a Lego koncentrációs táborról készített fotókat és a Hoaxkábelhez fordult.
A játéknácik története közel tízéves, de mivel a fotók folyamatosan terjednek, most újra leleplezzük a talányt, felfrissítjük a kollektív emlékezetet.
Kezdetként szögezzük le azt, ami a legfontosabb. A haláltábort ábrázoló játék létezik. Bármilyen hihetetlen, a kis méretű játéknácikat, játékgázkamrákat és játékfoglyokat ábrázoló Lego koncentrációs tábor művészeti alkotás.
Zbigniew Libera, lengyel képzőművész alkotta 1995-ben, három példányban. A Los Angeles Times 1997 május 19-i számában megjelent cikk úgy fogalmaz, Libera azért használt legókat a náci haláltábor ábrázolásához, hogy bemutassa milyen nagy különbség van a valóság és a gyerekeknek bemutatott idealizált világ között.
A prototípusok állítólag darabonként 7500 dollárért keltek el, 2002 márciusa és júniusa között a New York-i zsidó múzeum is kiállította az extrém művészeti alkotást. A Magyar Narancs interjút is készített Liberával. A cikk szerint a művész az alapanyagot a dán játékgyártól kapta - ezért látható minden dobozon, hogy a Lego logó is-, ám a kész műtől a cég elhatárolódott, sőt legszívesebben be is tiltotta volna, de erre az európai jog nem nyújtott lehetőséget.
"A legó rendkívül pontosan beszél a társadalmi viszonyokról. A racionális és a szociális, tehát a jó, a megfelelő viselkedésre való szoktatás tökéletes példája. A legó borzasztóan racionális szisztéma. Nem tudsz formátlan dolgot építeni belőle. Mindig minden összekapcsolható. Ez fantasztikus, de fura, hogy még senki sem próbálta a legón keresztül modellálni a társadalmat. Pedig ideális játék ehhez. Talán a zavarodottság érzése jár legközelebb ahhoz, amit akkor éreztem, amikor a koncentrációs tábor ötlete eszembe jutott. Amikor építettem és fotóztam a maketteket, a műtermem, vagyis a lakásom olyan volt, akár egy koncentrációs tábor. Mintha három hónapon át koncentrációs táborban éltem volna, és azzal játszottam volna.” – nyilatkozta a művész a Magyar Narancsnak.
Ha elolvasná a teljes Narancs-cikket, kattintson ide, ha a Los Angeles Times vonatkozó cikkei és további részletek érdeklik, és tud angolul, olvasson itt.
Rovataink a Facebookon