Pisztrángevésre buzdít a lánclevél

Tönkrement az idei áradás miatt a lillafüredi pisztrángtelep, ezért minden halat meg kell enni, írja a legújabb lánclevél.

Ha ön nem pisztráng, szereti a halat, és segíteni is szeret, olvasson tovább, aztán egyen!

A lánclevél

Kedves Mindenki !

Gondolom, hogy hallottak róla, hogy Lillafüred leghíresebb (és az országban egyetlen) pisztrángtelepét elvitte az áradás, minden megsemmisült és a kár sok millió forintra rúg. Sajnos a biztosító halakra nem kötött biztosítást amikor a telep működtetése beindult (1991)

A Kossuth rádió ma reggeli műsorában hallottam Hoitsy Attila telepvezetővel egy interjút. Azon kívül, hogy mindenét (!!!) elvesztette már a talpraállásán gondolkozik. Azt nyilatkozta, hogy azzal is sokat segítenének Neki az emberek ha meglátogatnák a telepet és halat (ami még maradt belőle) vennének vagy fogyasztanának ott helyben. Ez azt hiszem, hogy nem is olyan nagy kérés Tőle és akkor talán van esélye az újrakezdésre.

Az is fontos, hogy ez a telep vitte jó hírünket a világban és az országban egyedülálló volt.

KÉREK SZÉPEN MINDENKIT, HOGY EZT AZ E-MAIL-T KÜLDJE TOVÁBB AZ ISMERŐSEINEK, HÁTHA ILYEN MÓDON TUDNAK AZ EMBEREK SEGÍTENI.

Haltények

A hír szomorú, de kisebb tévedések ellenére igaz, a lillafüredi pisztrángtelep valóban segítségre szorul. A telep vezetője, Hoitsy György (aki a lánclevéllel ellentétben nem Attila) elmondta, nem tudja ki indította a köremailt, és bár nagy kár érte a telepet, azért az nem igaz, hogy megsemmisült.

"Az Észak-Magyarország című újságnak nyilatkoztam, hogy jó lenne, ha sokan jönnének halat enni a telepünk büféjében. Nyolcmilliós a kárunk a megrongálódott hidak, zsilipek, gépek, illetve a beomlott tavak, patakmedrek miatt. Ehhez jön az anyaállatok vesztesége, aminek az eszmei értéke húszmillió forint. Három-négy évbe telik, amíg új anyaállományt nevelek, addig külföldről kell vásárolnom az ikrát" – fogalmazott.

A telep vezetője azt is elmondta, hogy a telepet 1991-ben vette át, és három biztosítóval is megpróbált szerződést kötni, sikertelenül. "Nekik túl nagy kockázatot jelentett a telep, pedig legutoljára 1953-ban volt nagy áradás, de akkor is csak nyolc centiméternyi víz alatt volt a terület. Most félméteres víz állt a telepen" – mondta.

A lánclevél terjedése óta a korábbinál valamivel többen látogatják a pisztrángbüfét, ahol egy harmincdekás adag ezerkétszáz forint.

A ma is működő egyhektáros telepet a Magyar Királyi Erdőigazgatóság alapította 1932-ben. Első vezetője Vásárhelyi István természettudós volt. A tavakban sebes pisztrángot, szivárványos pisztrángot és pataki szajblingot szaporítanak.