Újra terjed a lánclevél, ami szerint az adóazonosító személyes adatokat rejt. A csatolt Excel-fájlban bárki kipróbálhatja a titokzatos algoritmust: beírja adóazonosítóját a megfelelő cellába, ami hiba nélkül azonnal ki is dobja pontos születési dátumot. Hogy lehet ez?
Ahogy azt már tavaly megírtuk, ez úgy lehet, hogy törvényben szabályozott módon a magánszemélyek adóazonosítóját a születési dátum alapján határozzák meg. A lényeg tehát, hogy az interneten adtavédelmi aggályokat felvető lánclevélben terjedő visszaszámláló program teljesen legális, a számításokhoz szükséges algoritmust egy 1996-os törvény rögzíti.
A részletes magyarázat
Az Alkotmánybíróság 1991-ben a korlátozás nélkül használható, általános és egységes személyazonosító kód (személyi szám) alkotmányellenességét mondta ki - emlékeztetett az adóazonosítóval kapcsolatos 2005-ös beadványra adott válaszában Péterfalvi Attila, adatvédelmi biztos.
Az említett Ab-döntésnek megfelelő, különböző azonosítókról szóló törvény részletesen foglalkozik azzal, hogyan kell egy magánszemélyek tízjegyű adószámát előállítani. Az első szám minden esetben 8-as, ez utal arra, hogy az adószám magánszemélyhez tartozik. A következő öt számot úgy kell meghatározni, hogy az az érintett születése napja, és az 1867. január elseje között eltelt napok számát adja. A következő három számjegyet véletlenszerűen képezik, az egyazon a napon született személyek megkülönböztetésére. A tizedik szám egy ellenőrző szám: ezt úgy kell képezni, hogy az első kilenc számjegy mindegyikét szorozni kell azzal a sorszámmal, ahányadik helyet foglalja el az azonosítón belül. (Első számjegy szorozva eggyel, második számjegy szorozva kettővel és így tovább.) Az így kapott szorzatok összegét el kell osztani 11-gyel, és az osztás maradéka lesz a tizedik számjegy.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon