Az atomenergia nem atom atom energia az atom atom programhoz!

Érdemes lesz figyelni az atlantai Nemzetközi Atom- és Magfizikai Konferencia programját novemberben. Ezt abból gondolom, hogy meghívtak egy nem létező előadót is, hogy beszéljen egy totálisan értelmetlen szóhalomról. Bár Iris Pear végül nem fogadta el a felkérést, ez alapján izgalmas dolgokba lehet majd belefutni.

Iris Pear ugyanis nem létezik, a név játékos utalás az  Apple operációs rendszerein futó Siri nevű személyi asszisztens programra. Innen már csak egy lépés, hogy készült a neve alatt futó tanulmány: az iPhone automatikus szövegkiegészítő funkciójával.

Történt ugyanis, hogy Christophe Bartneck, az új-zélandi Canterbury Egyetem kutatója felkérést kapott, hogy pályázzon az atomfizikai konferencia előadói közé. Bartneck azoban számítógép-tudománnyal foglalkozik, az atomfizikához semmi köze nincs. De ha már felkérték, gondolta, csak nem utasítja vissza a lehetőséget, így a gép segítségét kérte. Beírta a telefonjába, hogy "atom", aztán elkezdte vadul nyomogatni a felugró javaslatokat, a végeredményt meg fogta, és beküldte a konferenciára.

A történetnek ideális esetben itt lenne vége, de valójában még csak itt kezdődik. Bartneck ugyanis három órával később válaszemailt kapott a szervezőktől, amelyben tudatták vele, hogy a beküldött absztraktja alapján a jelentkezését elfogadták, várják a regisztrációját a konferenciára. Itt merülhetne fel, hogy hátha véletlenül értelmes lett a véletlenszerűen generált szöveg. Akkor mutatnánk egy részletet:

Az atomenergia nem atom atom energia az atom atom programhoz tette hozzá és az atom atom program egy jó egyesült államai az atom atom energia programnak és az egyesült mód atom atom program atom.

A szöveg közelítésmódja ugyan kétségtelenül újszerű, laikusként is viszonylag nagy magabiztossággal állítható, hogy atomenergia atom program atom nem a konferencia programjában a helye. Miért fogadták akkor el mégis?

A Bartnecknek küldött válaszemail szerint Iris Pear mindössze 1099 dollárért, vagyis durván 310 ezer forintért már regisztrálhat is mint a konferencia előadója. "Ezt a lépést már nem végeztem el, mert az egyetemem bizonyára nem örült volna a pénzszórásnak" – nyilatkozta. Mármint Bartneck, nem Pear.

Nyilván nem ez az első alkalom, hogy teljesen értelmetlen katyvaszt fogadtak el tudományos munkaként, az egyik leghíresebb eset a Sokal-incidens 1996-ból, amikor egy Alan Sokal nevű fizikus adta be publikálásra "A kvantumgravitáció transzformatív hermeneutikája felé" című munkáját, amely annak rendje és módja szerint meg is jelent, de azt legalább direkt a bírálók tesztelésére állította össze egy tudományos szövegek írásában jártas kutató.

További tesztek is rámutattak már arra a problémára, hogy bizonyos folyóiratok, konferenciák és más tudománygyárak gyakorlatilag bármit hajlandók kiadni, befogadni, elnézni, mert a létezésük célja kizárólag a tudományos figyelem magukra irányításáért gyakran valóban fizetni kénytelen kutatók arcátlan lehúzása.