A koronavírusnál csak az összeesküvés-elméletek terjednek gyorsabban

Január eleje óta tartja lázban az egész világot az új kínai koronavírus, nem is ok nélkül. Egyes becslések szerint akár 40 ezer is lehet a lappangó fertőzöttek száma, Kínában több tízmillió ember került karantén alá, a tudósok pedig versenyt futnak az idővel, hogy megfékezzék a világjárványt. A vírus jelenleg is rohamtempóban terjed, de a virológusok munkájának hála talán még nem volt organizmus, amelyről ilyen sokat megtudtunk volna ilyen rövid idő alatt.

Hasonlóan gyorsan ütik fel a fejüket a koronavírust körülvevő álhírek és összeesküvés-elméletek is, pedig a felesleges pánikkeltés valószínűleg az utolsó dolog, amire szükség van a jelenlegi helyzetben. Összeszedtük, mit ne higgyen el kapásból a vírussal kapcsolatban.

1. Kígyóbetegség?

Egy kínai kutatócsoport múlt héten megjelent tanulmányában a korábban publikált genomszekvenciát elemezve arra jutott, hogy a vírus kígyókról, azon belül is a sokcsíkos kraitról, illetve a kínai kobráról terjedhetett át az emberre. A dolgot az elemzés mellett az is alátámasztotta, hogy mindkét kígyófajt árulták azon a piacon, ami a járvány kiindulópontja lehetett.

Más virológusok erősen szkeptikusak voltak az elmélettel szemben. Főként azért, mert semmilyen bizonyíték nem áll rendelkezésre arról, hogy a vírus képes egyáltalán hüllőket megfertőzni. Az általános vélekedés szerint szinte biztosan kijelenthetjük, hogy a kétezres évek elején megjelent SARS-hoz hasonlóan most is denevérek állhatnak a dolog mögött.

2. Denevérleves?

A denevérek a hamar népszerűvé váló elmélettel ellentétben nem úgy fertőzték meg az embereket, hogy utóbbiak megették előbbieket. A teória elég nagy felháborodást okozott, és sokan rögtön arra a következtetésre jutottak, hogy ismét egy barbár kínai szokás áll a dolog hátterében. A dolog annyiban igaz, hogy egy kínai vlogger videója indította útjára az őrületet, ám mint kiderült, a denevérevős felvétel még 2016-ban készült a mikronéziai Palauban.

A kipécézett Wang Mengyun reagált is a vádakra, és elmondta, hogy az országban étkezési célokra tenyésztik a denevéreket, amik alapját képezik a szigetlakók étrendjének. A nő ennek ellenére bocsánatot kért, mert mint mondta, mégis csak egy denevérről van szó, ő pedig nem kommunikálta megfelelően a denevérevés veszélyeit.

3. Szándékos fertőzés?

Nem meglepő módon az is hamar felütötte a fejét, hogy a vírust a gyógyszerlobbi engedte szabadjára, természetesen azért, hogy rommá keresse magát a gyógyszereladásokon. Az elméletet többek közt egy QAnonnal foglalkozó youtuber, Jordan Sather is felkapta, aki a többi hívőhöz hasonlóan egy, a koronavírusról szóló, 2015-ben benyújtott, majd 2018-ban bejegyzett szabadalomra alapozza az állításait.

Első körben érdemes kiemelni, hogy semmi értelme nem lenne annak, hogy az közmondásos gyógyszerlobbi úgy szabadít el egy vírust, hogy előbb nem hozza létre ellene a gyógymódot – bár erre is volt egy külön összeesküvés-elmélet, ami egy SARS elleni vakcinát állított be új, visszatartott gyógyszernek –, a dolog azonban máshol is sántít. Az ominózus szabadalmat a koronavírus két másik törzse elleni küzdelem miatt jegyeztette be az angliai Pirbright Institute. Az egyik szárnyasokat érint, a másik meg disznókat, így könnyen belátható, hogy az egésznek semmi köze a jelenlegi járványhoz.

4. Hullákkal teli utcák?

A cikk írásának pillanatában összesen 6057 megbetegedést erősítettek meg, és 132 halottja van a járványnak, egyesek szerint azonban ez a szám sem valódi. A szélsőjobbos celeb Hal Turner egészen odáig ment, hogy "belsős források" és "a korábbi FBI-os kollégáinak infói" alapján megírta, hogy 2,8 millióan fertőződtek meg, és 112 ezer ember halt meg a vírus miatt. Turner emellett egy sor videót és képet is posztolt az utcán fekvő halottakról és arra is kitért, hogy 

A Turner által posztolt képek egy múlt hét óta az interneten keringő videócsomagból származnak, ami állítólag Vuhanban készült. A felvételeken jellemzően vegyvédelmi ruhába öltözött mentősök közelítenek meg földön fekvő, mozdulatlan embereket.

Azt ugyanakkor szinte lehetetlen megállapítani, hogy honnan származnak a videók, már csak azért is, mert rengeteg helyre fel lettek töltve, és még a különféle médiumok is változatosan hivatkozzák őket – a brit Mirror nevű bulvárlap képein például ott vannak a helyszínt jelző instagramos tagek, pedig egyértelmű, hogy a felvételek nem ide lettek először posztolva. Pusztán a videók alapján nyilván azt sem lehet megmondani, hogy mitől kerültek földre az érintettek, ez azonban nem akadályozta meg a Mirrort abban, hogy rögtön Zombielandként hivatkozzanak Vuhanra.

Összességében az egyértelműnek tűnik, hogy a kínai vezetés minden más Kínában történő krízishez hasonlóan most is elbagatelizállja valamennyire az ügyet, így több mint valószínű, hogy a megerősített eseteken felül számos olyan is van, amiről egyelőre nem tudunk semmit. Annak ugyanakkor elég kicsi az esélye, hogy a két szám közti különbség akár csak megközelítse azt, amit Turner állít. Főleg, mert a kínai tudományos közösség rendkívül komolyan veszi a problémát, és a lehető legszorosabban együttműködik a külföldi tudósokkal az ügyben.

5. Hullákkal teli kórházak?

Itt egy fokkal könnyebb dolgunk van, a nyomasztóan zsúfolt kórházakat bemutató felvételekre ugyanis létezik logikus magyarázat. Vuhan egy 11 milliós nagyváros, többen élnek ott, mint Magyarországon összesen, az átlagos kínai halálozási mutatóból kiindulva pedig durván 200 ember halhat meg itt minden nap. Ez a szám a tomboló influenzaszezon és a téli időjárás miatt vélhetően amúgy is nagyobb lenne, a járvány miatt pedig még rosszabb lehet a helyzet.

A kínai kórházakra amúgy is jellemző a káosz, Vuhanban azonban most tényleg a teljesítőképességük határán vannak, mert az emberek az első köhintés után rohannak kivizsgáltatni magukat. Ennek fényében simán lehetséges, hogy a folyosókon olyan holttestek vannak, akik más miatt haltak meg, a csapágyasra hajtott orvosoknak és nővéreknek pedig egyszerűen nem volt idejük arra, hogy a szabályos procedúrának megfelelően gondoskodjanak az elhelyezésükről.

Az mindenesetre egyértelmű, hogy a kórházakban uralkodó helyzet tényleg aggasztó, a túlzsúfoltság miatt ugyanis könnyen lehet, hogy éppen ezek válnak majd a vírus terjedésének újabb gócpontjaivá. Egyes források szerint ráadásul az egészségügyi dolgozók körében ijesztő mértékben nő a fertőzések száma, ez pedig a jövőben csak romlani fog, ahogy fogynak a kesztyűk és a maszkok.

6. Szupergyors kórházépítés? Vagy tömegsírok?!

Az elmúlt napokban a kínai kormány két vuhani kórház építését is bejelentette, amelyek előreláthatólag február elejére lesznek kész, és további 3300 beteg ellátását biztosítják majd. Ez a tempó kétségtelenül elképesztő, a kínai média és a párt egyik magas rangú tisztségviselője, Lijian Zhao azonban hétfőn még ennél is gyorsabb munkát tulajdonítottak a kínai munkásoknak, amikor arról írtak, hogy 

Ilyesmi természetesen nem történt, a mellékelt kép egy majdnem ezer kilométerre lévő lakóépületet ábrázolt, ennek fényében pedig érthető, hogy Zhao azóta törölte is a vonatkozó Twitter-bejegyzését. Szakértők szerint amúgy nem meglepő, hogy a kínai vezetés rögtön dicsekedni kezdett, nagyon büszkék ugyanis a gyors építkezéseikre. Az ilyen hírekkel ugyanakkor jelenleg nagyon kell vigyázniuk, ezek ugyanis teljesen alááshatják az erőfeszítéseiket az egyébként is dühös kínaiak szemében.

Az épülő kórházakkal kapcsolatban van egy másik elmélet is, ami még bizarrabb, mint a szupergyors építkezés: a jelek szerint van, aki úgy gondolja, hogy a földet pakoló markolók valójában tömegsírokat ásnak a halottaknak.

Ne dőljön be!

A fentieken felül egy sor más álhír és félretájékoztatás jelent meg a koronavírussal kapcsolatban különféle platformokon, ezekből itt találhatnak egy folyamatosan frissülő gyűjtést. Ha az éppen aktuálisan megerősített esetek számára kíváncsi, akkor Johns Hopkins Egyetem koronavírus-térképén érdemes csekkolni a dolgot, ha pedig nem bízik az újságírókban és a lehető legobjektívebb tájékoztatásra kíváncsi a kérdésben, akkor látogasson el az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vonatkozó aloldalára.

Borítókép: Ida Marie Odgaard / Ritzau Scanpix / AFP